Farmos.
Farmos.
Farmos, magyar nagyközség, a rákos-újszászi vasútvonal mentén. Van 395 háza és 2025, nagyobbára róm. katholikus vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Tápiószele. E község a török hódoltság alatt elpusztult és 1690-ben az elhagyott helyek között szerepel. Régi neve: Farnos; Bél Mátyás is így említi. Ekkor a Gyapay örökösök birtoka volt. Az 1715–20. években pusztaként Nagykátához tartozott. Az 1727-iki vármegyei jegyzőkönyv szerint Bene Ádám, Egry György, Kozma Boldizsár, gróf Grassalkovich Antal, Aszalay Ferencz, Lovász István, Dinnyés István, Farkas János, Török Zsigmond, Csörgő Bálint és Gáspár György bírták. 1737-ben még mindig puszta és Jeszenák János birtoka. 1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint, Guoth János volt az ura. Az 1770. évi úrbéri összeírásokban még nem fordul elő, jeléül annak, hogy csak ezután alakult önálló községgé. A helység legrégibb pecsétnyomója 1791-ből való „Possessio Farmos 1791” körírattal. 1844-ben 827 magyar és tót lakosságának nagyobb része (655) róm. kath. vallású volt. 1848 előtt Péchy Imre, a hétszemélyes tábla bírája és báró Prónay Gábor volt a helység földesura és utánuk báró Prónay Albert és az Ivánka család. Ez utóbbinak birtokoló örökösei a báró Kass, Matolcsy és Vizy családok. A róm. kath. templom a XVIII. század végén, az ágost. hitvallásúak temploma 1850-ben épült. Jelenleg báró Prónay Dezső, báró Kaas Andor és Ede, Matolcsy Miklós, Györgyey Illés és Friedmann Miksa a helység legnagyobb birtokosai. A báró Prónay-féle birtok hitbizomány. Hozzátartoznak a következő tanyák és majorok: Lebujmajor, Rekettyés, Nyárvesztő, Prónaytanya, Nagyhalom vagy másként Annahalom.
