Foktő.
Foktő.
Foktő, dunamenti magyar nagyközség, 836 házzal és 4000 lakossal, kiknek nagyobb része r. kath. vallású. A postája helyben van, a távírója és vasúti állomása Kalocsán. 1599 tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, a kiknek élelemszállító hajóit Foktő és Uszód között szétverték. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1691-ben 1/4, 1695-ben 1 portával rótták meg. 1720-ban már népes helység volt. A reformátusok anyaegyháza 1620-ban már fennállott. Anyakönyvei 1756-ban kezdődnek. A róm. kath. anyaegyház 1762-ben keletkezett és anyakönvei is ez évtől veszik kezdetüket. A XVIII. században a helység régi kápolnája szolgált plebánia-templomul. A jelenlegi plebánia-templom 1790-ben, a református templom 1843-ban épült. 1832-ben nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal az egész helység leégett. 1848-ig a kalocsai érsek 64volt a helység földesura és most is az érsekség a legnagyobb birtokosa. Az úrbéri egyezség és szabályozás 1857-ben történt meg. A lakosok katholikus és polgári olvasókört és községi hitelszövetkezetet tartanak fenn. Hozzátartoznak Kisfoktő és Kiskecskemégy puszták. Továbá Körme, Meszes, Máriaháza és Tamáskert-telepek. A Törökképi kertek nevű dűlője, a török világ emlékét őrzi.
