Fót.
Fót.
Fót, magyar nagyközség, a most épülő rákospalota-fóti vasútvonal mentén, a Mártonpatak és a Mogyoródi patak mellett. Házainak száma 551 és nagyobbára ref. vallású lakosaié 4000. Postája és távírója helyben van és most kapja vasúti állomását is. 1405-ben Szendi István vajda fia Kálnai Benedek nyerte Zsigmond királytól adományul, Palota, Alag, Sikátor, Káposztásmegyer, Iklad, Péteri, Százhalom, másként Kálnahalom, Berki és Böki helyiségekkel. A török hódoltság alatt a község nem pusztult el. 1691-ben 1/4, 1695-ben 1 1/4 portával rótták meg. Ekkor az Ujjalussy család birtoka volt. Ujfalussy Jánostól örökölte Ujfalussy László, a ki 1727-ben Bohus Sámuellel együtt a falu földesura volt. 1736-ban Ujfalussy László gyermekeinek birtoka. Ezektől vette meg Galánthai Fekete György és neje Niczky Anna és az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint még akkor is az ő birtokában volt. Tőle örökölte Galánthai gróf Fekete Ferencz, a ki Csekonics tábornoknak adta el, kitől 1808-ban özv. gróf Károlyi Józsefné vásárolta meg. Az 1827. évi családi osztály alkalmával gróf Károlyi Istvánnak jutott. Ő nagyobbíttatta meg a kastélyt is, mely egyike a legszebbeknek és legnagyobbaknak a vármegyében, de a tulajdonos gróf külföldi tartózkodása következtében legtöbbnyire üresen áll. A szép kastélyt remek park veszi körül. A helységben van még egy úrilak, mely báró Orczy Tekláé. Ezt özv. gróf Károlyi Istvánné 1885-ben építtette. Jelenleg gróf Károlyi László az uradalom birtokosa. A róm. kath. plebániát 1845-ben alapította gróf Károlyi István. 1845-ben tették le a plebániatemplom alapkövét is. A templom azon a helyen épült, a hol gróf Fekete György 1784-ben egy kápolnát építtetett. A templom építése az 1848–49-iki szabadságharcz eseményei következtében egy időre megszakadt; csak 1851 tavaszán folytatták a félbeszakított munkát. A szép templom, mely alatt a gróf Károlyiak sírboltja van, Ybl Miklós tervei alapján 1855-ben készült el és 1856 tavaszán ünnepélyesen felszentelték. A református templom 1787-ben, az ágostaiaké 1876-ban épült. A Sikátor nevű uradalmi dűlőn épületromok látszanak, melyeket templomromoknak tartanak. A Somló-hegyen a Szilvás dűlőben fekvő régi Vörösmarty-féle szőlőben áll egy kőből épült, kicsi négyszögü kunyhó, fazsindelylyel fedve, melyet 1892-ben, a „Fóthi dal” megszületésének 50-ik évfordulója alkalmával, gróf Károlyi Sándor helyreállíttatott. E kunyhó belső falába kőtábla van beépítve, melybe a következő felirat van bevésve:
A BARÁTSÁG
ezen falai közzé, midőn épülnének,
vidám enyh’ óráiban követ rakának:
Barabás Miklós,
Bajza József,
Bugát Pál,
Czuczor Gergely,
Fáy András, hitvesével,
Fáy Ferenczné, Emil leányával,
Ferenczi István,
Luczenbacher János,
Pólya József, hitvesével,
Szontagh Gusztáv,
Vörösmarty Mihály.
ezen falai közzé, midőn épülnének,
vidám enyh’ óráiban követ rakának:
Barabás Miklós,
Bajza József,
Bugát Pál,
Czuczor Gergely,
Fáy András, hitvesével,
Fáy Ferenczné, Emil leányával,
Ferenczi István,
Luczenbacher János,
Pólya József, hitvesével,
Szontagh Gusztáv,
Vörösmarty Mihály.
Május 30-dikán 1837.
Ebben a kunyhóban írta Vörösmarty Mihály a „Fóthi dal” cz. költeményét 1842-ben s azt a mellette lévő akkori Fáy András-féle szőlő borháza előtt összegyült vendégeknek szavalta el. Ez a szőlő és borház most Hegner Ede tulajdona, ki az épület előtt a saját kötségén felállíttatja Vörösmarty mellszobrát. A mostani Garay-utca 16. sz. házban lakott Garay a költő s itt irta „Szent László” czimü költeményét. E ház falába vörös márványtábla van beillesztve a következő felirattal:
E házban irta
Garay 1851-ben
„Szent László”-ját.
67Mily fény áradoz itt e kicsiny ház szűk üregében,
Mit kápolnává szentel ím a kegyelet?
A koronás szentnek, daliás Lászlónak alakja,
Az lebeg itt folyvást, dalnoka álmaival.
Garay 1851-ben
„Szent László”-ját.
67Mily fény áradoz itt e kicsiny ház szűk üregében,
Mit kápolnává szentel ím a kegyelet?
A koronás szentnek, daliás Lászlónak alakja,
Az lebeg itt folyvást, dalnoka álmaival.
Fót. – Gróf Károlyi László kastélya.
A fóti templom.
A községhez tartoznak Sikátor-puszta, 1405-ben önálló helység, melyet Zsigmond király Kálnay Benedeknek adományozott; továbbá Szerb-telep, Új- major és Neáki-ház. Bánya, Nagyörömhegy, Kisörömhegy és Templom nevű dűlői bizonyos jelentőséggel látszanak bírni.
