Fülöpszállás.
Fülöpszállás.
Fülöpszállás. Kunsági magyar nagyközség, 1250 házzal és 6000, túlnyomóan ref. vallású lakossal. A postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A legrégibb kun telepek egyike. Telepítési idejét 1124. évtől számítják, midőn a kunok II. István vezérlete alatt a Duna és a Tisza közén letelepedtek. E területet megszállván, a tatárpusztítás után állandóan letelepedtek. Midőn 1279-ben III. Miklós pápa Fülöp fermói püspököt küldte hazánkba követül, hogy IV. Lászlót jobb útra térítse, a pápai követ térítő-útjában meglátogatta a mai Fülöpszálláson tanyázó kunokat is, a kiket, a hagyomány szerint megtéritvén, a helység róla a Fülöpszállás nevet vette fel. A XVII. század közepén egyike volt a legnépesebb kun helységeknek; 1657-ben a Kis-kun kerületben csupán Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós és Laczháza voltak meg, a többi kun helység elpusztult. Lakosai 1654-ben Tabdi és Szőcsi pusztákat vették zálogba. l685-ben a budai török basa 7 adó utáni illetményeik befizetésére szólította fel a lakosokat, minden adóra 880 oszporát számítva. Az 1700-as évek elején a helység lakosai örökös harczban állottak a ráczokkal, mert a ráczok a község marháit mindúntalan elhajtották. 1749-ben nagy pestisjárvány dúlt a helységben, melynek 326 ember esett áldozatául. Ugyanez évben a lakosoknak több mint 800 marhája hullott el marhavészben. A református egyház egyike a legrégibbeknek. Fennállása 1622-ig vihető vissza. Anyakönyvei 1730-ban kezdődnek és a templom 1750-ben épült. Szentedényei közül említést érdemel egy ezüst-tányér 1764-ből és két aranyozott ezüstpohár 1797-ből. Az 1844 július 3-án támadt szélvész a templom rézfedelű tetejét levetette, a toronytetőt bedöntötte és a templom boltozatát is megrongálta. Az 1831. évi kolerajárványban 186-an haltak el. 1838-ban a Duna áradása okozott nagy károkat. 1850-ben ismét nagy árvíz pusztított. A lakosok kaszinót és 3 olvasókört, hitelszövetkezetet, fogyasztási szövetkezetet és temetkezési társulatot tartanak fenn. Hozzátartozik Kurjantó, Balázsi és Fülöpkerekegyháza telep, továbbá Árpádszőlőtelek, Ugriszőlők és Hármaskörnyék nevű lakott helyek. A határban néhány évvel ezelőtt avarkori sírokra bukkantak.
