Galgagyörk
Galgagyörk
Galgagyörk. Galgavölgyi nagyközség, 140 házzal és 762, leginkább tótajkú és ág. ev. vallású lakossal. Posta, távíró és vasúti állomása helyben van. A Széchy család ősi birtoka. Széchy István magtalan halála után János király Werbőczy Istvánnak adományozta. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1690-ben is a lakott helységek közé írták össze. 1695-ben egy egész nemesi portát vetettek ki rá. Ekkor a Bene, a Darvas, az Egry és a Csemniczky családok voltak a birtokosai. Az 1720. évi összeirásban a nemes községek között szerepel. Az 1754. évi összeírás szerint Egry István, Darvas Gábor, Raicsán Sámuel, Horváth János és Jeszenszky Gábor voltak a földesurai. Közvetetlenül 1848 előtt Sturmann Zsigmond, Parmiczky E., Veres Pál és Zsigmond voltak a földesurai; az utóbbiak az 1870-es évekig voltak itt birtokosok. A tagosítás 1861-ben történt. Jelenleg Tahy István és neje, szül. Sándor Sarolta, Ibrányi Mihály s Földváry Lászlóné a helység legnagyobb birtokosai. Az ág. ev. templom mintegy 200 évvel ezelőtt épült. A lakosság községi hitelszövetkezetet tart fönn. A helység neve eredetileg Tót-Győrk volt. Jelenlegi nevét az 1900. évi belügyminiszteri rendelet állapította meg. Hozzátartozik Rozáliatanya, Horváttanya, Fáytanya, Alsó-Tahytanya és Felső-Tahytanya.
Galgagyörk: Ibrányi Mihály úrilaka.
