Géderlak.
Géderlak.
Géderlak, azelőtt Géder vagy Új-Lak néven volt ismeretes. A Sárközben fekvő magyar nagyközség 350 házzal és 1800 róm. kath. vallású lakossal. A postája helyben van, a távírója és vasúti állomása pedig Dunapataj. 1690-ben Kis-Lak név alatt az elhagyott helyek között írták össze. Az 1720. évi összeírásban már Géderlak néven szerepel, kilencz adóköteles jobbágy-háztartással. Lakosai akkor is magyarok voltak, a kik 286 köbölös szántóföldet, 71 kaszás rétet és 140 kapás szőlőt míveltek. A helységben még egy malmot is felvettek az összeírásba. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, 21 20/32 negyedosztályú úrbértelket írtak itt össze. A helység 1770-ig a Duna mellett, a zádori rév közelében, a zádori erdő helyén állott. Jelenlegi helyére, a Géder-dombra, az árvizek rongálásai miatt 1770–75 táján költözött, oda, a hol valamikor már egyszer a község állott. Innen nevezték Géder vagy Új-Laknak. A róm. kath. anyaegyház 1814 óta áll fenn. A templom 1808-ban épült. 1848-ig a kalocsai főkáptalan volt a helység földesura és most is az a legnagyobb birtokosa. 1862-ben ismét nagy árvíz pusztított a községben. Hozzátartoznak Péterföld, Pusztalak és Terhel lakott helyek.
