Gödöllő. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Gödöllő.

Gödöllő, a budapest–hatvani vasútvonal mentén, közel a fővároshoz fekvő magyar nagyközség, 1400 házzal és 8000, nagyobbára római katholikus vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Itt van a gödöllői járás székhelye. A helység neve a legrégibb oklevelekben Gudulleu, és Gedele alakban fordul elő. Később, egész 1868-ig, Gedellő néven 70volt ismeretes. Legrégibb adatai egész 1335-ig nyúlnak vissza. 1349-ben még puszta és ekkor Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta, a ki azt megosztá testvérének fiával Györgygyel. A Pohárnok család kihaltával Zsigmond király 1405-ben nejének, Cillei Borbálának adományozta. 1439-ben Tamási Henrik birtokában találjuk, a ki előbb bérben bírta Borbála királynétól. Tamási Henrik hűtlenségbe esvén, Ulászló elvette tőle Gödöllőt és Rozgonyi Jánosnak adományozta. E családé volt 1527-ig. A XVII. században Kürthi Vámossy István birtokába került, kinek részére III. Ferdinánd 1655 márczius 24-én új adománylevelet állított ki. Grassalkovich Antal 1723-ban vette meg a gödöllői uradalmat. 1744-ben Gödöllőn kastélyt építtetett, mely a budai várpalotával egyidőben készült el. Míg Gödöllő Grassalkoviché volt, a fényes ünnepségek egymást váltották fel ott. Grassalkovich szívesen időzött e pompás kastélyában, hol barátai gyakran keresték fel. 1751 szeptember havában Mária Terézia királynő látogatta meg, a kit nagy fénynyel fogadott Gödöllőn. Ez alkalommal készült ama aranyozott falú, veres márványterem, mely a királynő hálószobájául szolgált és melyet napjainkig sem változtattak meg. 1765-ben Albert lengyel király, nejével, Krisztina főherczegnővel látogatott el Gödöllőre, hova tiszteletükre az ország színe-java összegyült. Grassalkovich Antal halálával a zajos életnek egyidőre vége szakadt. Hasonnevű fia, a kit II. József herczegi rangra emelt, csak nagy ritkán fordult meg Gödöllőn és csak élete végszakában, akkor jött Gödöllőre mikor már más birtoka nem volt. Midőn Napoleon 1805-ben Bécs felé közelgett, a királyi udvar Budára menekült, majd a királyné és Ferdinánd trónörökös Kassára költöztek. Ekkor, okt. 30-án, Ferdinánd trónörökös és Ludovika főherczegasszony, átutazóban, egy éjjelt Gödöllőn töltöttek. Midőn Bécs elfoglalása után a szent koronát Munkács várába vitték, útközben, november 30-án egy éjjel a gödöllői kastélyban őrizték, és Munkácsról visszajövet, 1806 márczius 22-én, ismét itt pihentek meg vele. 1809-ben Bécs ismét Napoleon kezébe kerülvén, a királyi család Budára menekült. Ekkor a királyné anyja: Mária Beatrix főherczegnő, Miksa főherczeggel együtt, május 20-ától június 17-ig Gödöllőn lakott, mely alkalommal Károly Ambrus főherczeg, Magyarország herczegprímása és Kármánházy László váczi püspök a pünkösdi ünnepekre Gödöllőre jöttek. Győr bevétele után a királyné is elhagyta Budát és Egerbe utaztában, június 18-án, egy napig anyjával együtt Gödöllőn tartózkodott. Herczeg Grassalkovich Antal 1827-ben történt csődbejutása után, egész 1841-ben bekövetkezett haláláig, gyakran tartózkodott Gödöllőn, hol minden évben névnapján nagy lakomát és ünnepségeket rendezett a gödöllőiek számára. A herczeg özvegye 1842-ben szegényházat építtetett itt, mely alapítványa ma is fennáll. 1849 február havában, midőn herczeg Windisch-Grätz hadseregének zömével a Tisza felé vonult, Gödöllőt tette főhadiszállásává; de április 6-án, az isaszegi csata után, menekülni volt kénytelen. A mint Windisch-Grätz hadai április 7-én, nagyszombaton, a Rákos patak mögé vonultak vissza, Gödöllő kardcsapás nélkül a honvédsereg birtokába jutott. E napon vonult be Görgey hada s vele együtt Kossuth Lajos, a ki a kastélyban vett szállást. A császári sereg, itteni táborozásakor, az egész díszkertet és a vadaskertet elpusztította és nemcsak a park és a vadaskert tölgyfakerítését, de még a narancsfákat is feltüzelte. Kossuth Lajos Gödöllőre érkezte után azonnal részletes tudósítást küldött Debreczenbe a honvédelmi bizottmánynak. Másnap, április 8-án, husvét vasárnapján, innen intézte lángszavú szózatát a nemzethez. Ekkor Kossuthon kívül Görgey, Klapka, Damjanics, Gáspár és Aulich tábornokok időztek nehány napon át Gödöllőn. Az itt tartott haditanács után a honvédsereg már husvét másodnapján megkezdte az előnyomulást Pest és Vácz felé, míg Kossuth Debreczenbe tért vissza. A magyar sereg távozásával a kastélyt kórházzá alakították át. Midőn herczeg Paskiewich, az orosz hadak fővezére arról értesült, hogy Görgey, Komáromból. kiindulva, a Tisza felé húzódik, július 12-ike után seregének zömét Hatvanból Gödöllőig tolta előre, és Sasz tábornokot Gödöllőre rendelte, a hol az uradalmi épületben vett szállást, de csak nagyon rövid ideig maradt Gödöllőn, mert július 15-én Váczra rendelték. A megszálló orosz hadseregből Adlerberg a bevonulás után azonnal magához rendelte a gödöllői bírót és kiszabta a hadisarczot. A bíró sajnálkozva jelentette ki, hogy a helység erre képtelen, mire Adlerberg vasra akarta veretni. Eisner János bíró azonban nem ijedt meg, hanem így szólt: Das können Euer Exellenz thun! Sie haben die Macht, aber das Recht 73habe ich. E bátor fellépés használt; Adlerberg tábornok zavarba jött és egyezkedést ajánlott; mire azonban erre került volna a dolog, a hadosztályt Váczra rendelték. A Grassalkovich család kihaltával Gödöllő gróf Hédervári Viczay Károly birtokába került, a ki 1851-ben báró Sina Györgynek adta el. Fia, báró Sina Simon, csak egy ízben fordult meg Gödöllőn, midőn ő felsége 1857-ben körútat tett Magyarországon. Báró Sinától 1864-ben a Langrand-Dumonceau belga bank vásárolta meg, a belga banktól pedig a gödöllői uradalmat 1867 márczius 22-én 1,840.000 forintért a magyar kormány váltotta magához. Az uradalom megvételét az 1868: V. t.-czikk iktatta törvénybe. Ezzel Gödöllő történetében új korszak veszi kezdetét. Mielőtt ennek vázolására áttérnénk, megemlítjük még, hogy az itteni róm. kath. és ref. templomok egy évben, 1752-ben épültek. Ő felsége első ízben márczius 31-én látogatott el Gödöllőre. Szeptember elején már az egész udvar Gödöllőn tartózkodott. Midőn Gödöllő koronauradalommá lett, a város társadalmi élete is jelentékeny fejlődésnek indult. A társasélet fejlesztésére rendkívül sokat tett Beniczky Ferencz, a koronauradalom jószágkormányzója, később a vármegye főispánja. Ő alapította 1871-ben a gödöllői kaszinót, mely jelenleg is középpontja az ottani társadalmi életnek. Beniczky fásíttatta be a templomteret, hol azelőtt az Országos vásárokat tartották, mely térség most Gödöllő legszebb sétálóhelye. Ő építtette a jelenlegi erdő- és vadászhivatal helyiségeit is. A múlt század 70-es éveiben zajos élet uralkodott Gödöllőn. 1875-ben volt a lövőház felavatása, az uralkodó család jelenlétében, melyet galamblövészet, lóverseny és agarászó-verseny követett. Itt töltötte gyermekéveit Valéria főherczegnő is, a kit a gödöllői és a szomszéd falubeli nép gödöllői királykisasszony néven tisztelt. 1878-ban nagy lóverseny volt a besnyői gyepen, melyre a király, a királyné, Rudolf trónörökös és Valéria főherczegnő is eljöttek. 1879 őszén ismét Gödöllőn tartózkodott az uralkodó, itt kelt október 18-án ama hadiparancs, melyben a Boszniát megszálló seregben szolgált parancsnokoknak, tiszteknek és legénységnek köszönetet mondott. 1881 őszén Rudolf trónörökös nejével, Stefánia trónörökösnével, Görgényből jövet, november 21-én meglátogatta királyi szüleit Gödöllőn. A nyolczvanas évek elején is gyakran felkereste az uralkodó család Gödöllőt, különösen Valéria főherczegnő időzött szívesen itt. Legkedvesebb mulatsága a gödöllői szüret volt, míg Erzsébet királyné, különösen azóta, mióta orvosai tanácsára le kellett mondania a lovaglásról, a gödöllői napokat nagyrészt sétával töltötte. Valéria főherczegnő férjhezmenetelével eltűnt a vidámság a gödöllői királyi udvarból. A királyi család is ritkábban jött Gödöllőre. Királyunk, ha Gödöllőre rándult, a nap legnagyobb részét munkában töltötte el, melyet csak a vadászatok szakítottak meg egyidőre. 1893 október 19-én Ferencz Ferdinánd trónörökös látogatott el Gödöllőre és ekkor számolt be földkörüli útjáról az uralkodónak. 1894-ben a tragikus véget ért Sándor szerb király jött el Gödöllőre vadászni, mely alkalommal Ferdinánd toskánai nagyherczeg, Lipót bajor herczeg, Hohenlohe herczeg főudvarmester is részt vettek a vadászatokon. Ekkor Erzsébet királyné is Gödöllőn tartózkodott. 1895 október 19–23-án királyunk ismét lejött ide vadászni, mely alkalommal Ferdinánd toskánai nagyherczeg, Lipót bajor herczeg, gróf Paar Ede, Ludwig Gyula, gróf Alberti, herczeg Lichtenstein, báró Jósika és az udvari kíséret tagjai vettek részt a vadászaton. Erzsébet királyné 1897 október 2-ától október 24-ig tartózkodott utoljára Gödöllőn. Nemzeti gyászunk legelején, 1898 november 19-én, kezdeményezte Darányi Ignácz, az akkori földmivelésügyi miniszter, az Erzsébet-ligetek telepítését és ez emlékligetek ültetésében Gödöllő járt legelől. Az Erzsébet-park munkálatai már 1898-ban vették kezdetüket. A királyi kastély kertjével szemben, a haraszti erdővel határos park terjedelme 52 hold. A park díszes főbejárójától széles úton hatalmas sziklacsoporthoz juthatunk, melynek egyik magasba nyúló szirtjén kőből faragott korona nyugszik. A sziklacsoport előrészén lépcsős feljáró vezet egy kis terraszra, honnan pompás kilátás nyílik a vidékre. A repkénynyel befutott, mohos sziklacsoport előtt, a domb tövében emelkedik Erzsébet királyné szobra. A szobor alapzata zebegényi trachitkőből készült és három lépcsőfokon, nyolczszögű alakban emelkedik három méter magasságnyira. A szobrot Róna József szobrászművész készítette és 1901-ben leplezték le a király jelenlétében. A községben, a szolgabírói hívatalon kívül, van erdőhivatal, a koronauradalom jószágigazgatósága, m. kir. baromfitenyésztő telep, m. kir. méhészeti telep, 74két takarékpénztár, önkéntes tüzoltó-egylet, úri kaszinó, polgári kör, jótékony nőegylet, nyaraló-egylet. Hozzátartozik Mária-Besnyő, mely a XIV. század második felében Horváthi Iván birtoka volt de a délvidéki lázadásban való részvéte következtében Zsigmond elvette tőle és 1387-ben Ilsvai Leusztáknak, a későbbi nádornak adományozta. 1430-ban Hatvani Mátyásé volt. 1492-ben is még a Hatvani család birtoka és vámszedőhely. A helység a török hódoltság alatt teljesen elpusztult. A XVII. században már puszta és Gödöllőhöz tartozott. 1726-ban Gödöllővel együtt gróf Grassalkovich Antal birtokába került, kinek neje, Klobusiczky Teréz, a mély vallásosságú nő, 1759–61-ben, az egykori Besnyő helység templomának romjai fölé kápolnát és kolostort építtetett. 1759 április 1-én a templom-romok között egy teljesen épségben maradt Mária-szobrot találtak. Ez a lelet tette e helyet nevezetes búcsújáró-helylyé. E szobor most üvegburok alatt van elhelyezve a templomban, egy másik, az olaszországi lorettói szobor mintájára készült szoborral. A kapuczinus szerzeteseket 1763 deczember 7-én vezették be a kolostor birtokába. De mivel a búcsújárók nagy számára való tekintettel, mind a kápolna, mind a zárda kicsinynek bizonyult, 1769–71-ben megnagyobbították. E kolostor lakója volt Fessler Ignácz történetíró is. A templom alatt van a Grassalkovich család sírboltja. E sírboltba temették 1771-ben az első Grassalkovichot. 1863 szeptember 6-án itt temettette el herczeg Grassalkovich Antal özvegye férjét és ennek atyját, a kik addig az Ivánka községben lévő sírboltban nyugodtak. 1863 deczember 24-én az utolsó herczeg Grassalkovich özvegye is elköltözvén az élők sorából, ide temetkezett s most a család összes tagjai itt nyugosznak. 1863 szeptember 5–8-án ülte a templom és a zárda százesztendős évfordulóját. A jubileumbúcsún, melyet Peitler Antal váczi püspök nyitott meg, 120 község képviseletében, mintegy 50.000 lélek volt jelen. Gödöllő határához tartoznak még a következő majorok és lakott helyek: Szárító, Babat, Haraszt, Alsómajor, Felsőmajor, Antalhegy, Fenyvesi szőlőtelep és Öreghegy. A babati pusztán áll az ú. n. „Istállókastély.” Érdekes, középen kupolás épület, melyet azért neveztek el Istállókastélynak, mert kupolás része egy mellbeteg Grassalkovich-leány lakásául szolgált és a kupolás részből kiinduló két szárny tehénistállóul szolgált. Itt lakott a beteg herczegleány, hogy a tehénistálló kigőzölgésével gyógyítsa a beteg tüdejét. — Érdekes épület a Grassalkovich-féle hatalmas, emeletes borház is, mely kastélynak is beillenék. Gödöllőtől nem messze, a vadászterület egyik legmagasabb pontján, kis földkunyhó látható, hova Rudolf trónörökös nagy előszeretettel járt ki ragadozó szárnyasokra és órákig ült lesben a kis, szűk veremben, melynek ajtaja fölött most a következő felírat olvasható: „Kegyeletes emlékezésül Istenben boldogult trónörökösünkre, Rudolf főherczegre, ki ezen kunyhóból 1876–1884. évek alatt 13 darab kőszáli sast lőtt.” A község határában fakad a Rákos patak.