Hévizgyörk.
Hévizgyörk.
Hévízgyörk, galgavölgyi magyar nagyközség, 380 házzal és 1933, nagyobbára r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája: Bag, távírója: Aszód; vasúti megállóhelye helyben van. A középkorban Vámosgyörk néven említik az oklevelek. 1470-ben a Vámosgyörki Pohárnok család birtoka, melyet a Sápiaknak zálogosított el. 1530 táján Tahy Ferencz szigetvári kapitány és főlovászmester birtokában találjuk. A török korban az elhagyatott helyek között szerepel és csak a XVIII. század elején népesült be újra. 1720-ban már 30 adóköteles háztartást vettek fel e községben, melynek lakosai mind magyarok voltak. 1737-ben egy része a hatvani, a másik rész a bujáki uradalomhoz tartozott. Később gróf Grassalkovich Antal birtokába került és ez időtől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kath. templom a török hódoltság alatt nem pusztult el egészen és bár tetejét és menyezetét lerombolták, de a tornya megmaradt. 1724-ben a templomot ismét helyreállították. A református templom 1704-ben épült, de 1904-ben ujjáépittették. E templom szentedényei közül egy 1723-ból való kehely érdemel említést. A tagosítás 1863-ban történt meg. Jelenleg báró Tornyai Schossberger Lajosnak van itt nagyobb birtoka. Van itt téglagyár, hitelszövetkezet és függetlenségi 48-as kör. Hozzátartozik Tófalu és Szilosalja. A község határában őskori urnákra és edényekre bukkantak, melyek az aszódi gimnázium gyűjteményébe és Selmeczbányára kerültek.
