Isaszeg.
Isaszeg.
Isaszeg, nagyközség a gödöllői járásban, 484 házzal és 3823 tótajkú és róm. kath. vallású lakossal. Posta, távíró és vasuti állomása helyben van. 1259-ben, a IV. Béla és fia István ifjabb király között támadt versengésből keletkezett háborúban, az utóbbi itt e tájon fényes győzelmet aratott IV. Béla nádora: Henrik fölött. A középkorban Irsvaszeg, Ilsvaszeg (Irswazegh, Irsazeg, Irsovazeg, Ilswazegh) alakban fordul elő. 1430-ban Zsigmond király a Rozgonyiaknak zálogosította el, Szentgyörgytelke és Dusnok pusztákkal egyetemben. Tőlük 1490-ben a Széplaki Botka család veszi zálogba Págy és Szentgyörgytelke pusztákkal együtt. Ez időből való a róm. kath. templom is, melyet azonban azóta teljesen átalakítottak. 1559-ben a hódoltsághoz tartozó helység volt és 17 adóköteles ház után fizetett adót. A török hódoltság alatt elpusztulván, már 1690-ben német lakosokkal telepítették be, de adóval sem ekkor, sem 1695-ben nem rótták meg. Ekkor Verlain budai parancsnok birtokában találjuk, kinek utódaitól vétel útján 1734-ben gróf Grassalkovich Antal birtokába került és azóta a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kath. plebánia 1621-ben is fennállott. Anyakönyvei 1734-ben kezdődnek. 1849 április 6-án e helység határában Görgey Artur döntő győzelmet aratott a herczeg Windisch-Grätz személyes vezérlete alatt álló osztrák hadseregen. Az osztrákok 1000 embert vesztettek halottakban és sebesültekben, míg a honvédek közül 800-an estek el vagy sebesültek meg. Mialatt Jellasich hadai Isaszegen tanyáztak, az egész helységet kirabolták. Ekkor tünt el a plebánia-hivatalból az 1774 év előtt vezetett „Historia Domus,” több más értékes tárgygyal együtt. A tagosítás, illetőleg elkülönzés 1864-ben történt. 1848-ban és 1878-ban a község leégett. Az osztrákok fölött aratott győzelem szinhelyén szép honvédszobor hirdeti a magyar seregek dicsőségét. A község határában van a koronauradalom pusztája, mintagazdasága, csinos tisztilaka és a m. kir. szesztermelő tanfolyam mintaszerű szeszgyára. Van itt olvasókör, II. Rákóczi Ferencz és Haladás-asztaltársaság, Önsegélyző temetkezési egylet, Korona-hitelszövetkezet, erdőgondnokság. A határban találtak régiségeket, melyeknek egy része a Múzeumba került. A községhez tartozik Ilkamajor és Tápiószentgyörgy puszta, továbbá Belső- major és Ürgemajor.
