Izsák.
Izsák.
Izsák, a kecskemét-fülöpszállási vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, 1400 házzal s ma már közel 7000, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Postája, távbeszélője, távírója és vasúti állomása helyben van. 1421-ben még csak mint birtokról emlékezik meg róla a leleszi konvent iktató-levele. 1426-ban Izsákegyháza néven szerepel. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti járás községei között találjuk összeírva, 4 házzal. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1690-ben egy egész, 1695-ben másfél portával volt megróva. 1715-ben 24, 1720-ban 34 magyar és 6 tót adóköteles háztartással szerepel az összeírásban. A róm. kath. plebániát 1747-ben állították helyre és anyakönyvei 1738-ban kezdődnek. A református egyház már a XVII. század közepén fennállott és temploma 1794–95-ben épült. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Reviczky János, Uzovics Mózes, Bányay József, Szlovenics Mihály, Csemiczky 81Mátyás és Nemes György özvegye, szül. Halász Mária voltak a helység földesurai, 1848 előtt pedig Reviczky Ádám, Uzovics Pál, Zlinszky György és Süttő Mihály. 1890-ben a fenti birtokok egy részét és 1905-ben Blundell Uzovics Ludovika birtokából 3000 holdat parczelláztak és eladtak. Jelenleg Blundell Uzovics Ludovikának, Kovács Antalnak, Tapody Jánosnak, Zolnay Béla örököseinek, Nagy Balázsnénak és Oppenheim testvéreknek van itt nagyobb birtokuk. A községben levő három úrilak közül az egyiket, melyet Uzovics János építtetett, Blundell Uzovics Ludovika csillagkeresztes hölgy bírja. Szily Ádám urilaka jelenleg csendőrlaktanyául szolgál, Zlinszky Gyula úrilaka pedig most Stromer Mártoné. 1816-ban a község országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A tagosítás 1858-ban történt s ekkor Reviczky Imre, az Uzovics család, báró Mednyánszkyné, Zlinszky György, Reviczky Menyhért, a Csernyus örökösök, a Csemiczky örökösök, Szily Ádám és Marsó Lajos voltak itt birtokosok. Van a községben Kaszinó-Egyesület, Polgári Kaszinó, Katholikus olvasókör, Polgári olvasókör, Iparosok és Kereskedők Egylete, Önkéntes Tűzoltó Testület, Izr. Jótékony Nőegylet, két pénzintézet és egy gőzmalom. A község határában történt ásatások alkalmával gazdag bronzleletre bukkantak, melyek a kecskeméti városi múzeumban vannak elhelyezve. Az itteni Bikatorok nevű dűlőhöz az a hagyomány fűződik, hogy egy Damásdi János nevű gulyás itt egy fazék aranyat lelt, melyet az őrzésére bízott bika kapart ki a földből. A gulyás 1834-ben 20.000 váltóforintot hagyott a ref. egyházra, 3 hold szőlejét pedig a lelkészségre. A községhez tartozik Agárdytelep, Uzovics-telep, Anna-telep, Kosztka-telep, Fodortelep, Deutsch-telep, Reviczky-telep, Szajor-telep, Vicziántelep és Gedeontelep.
