Maglód.
Maglód.
Maglód. Nagyközség a budapest–szolnoki államvasút mentén. Lakosainak 3500 s házainak 451 a száma. Posta és távíró-állomása helyben. a Gyula-Zsombor nemzetség ősi fészke. E nemzetség sarja volt az a Maglód nevű főúr, a ki Béla király névtelen jegyzője korában, vagyis a XII. században élt, a kitől a helység nevét vette. 1408-bar a Péczeli és a Maglódi család birtoka. 1612-ben Hubay Ferencz Fáy István özvegyének zálogosította el. A török hódoltság alatt a protestánsok mindegyre nagyobb tért foglaltak el a helységben, de azért a kath. hit nem szünt meg, sőt egyideig a régi templomot mindkét felekezet közösen használta. De csakhamar viszály támadt a két felekezet között a templom birtokáért. Az ügy Amurát basa elé került, a ki a templomot a protestánsoknak ítélte oda. 1701-ben a helységet Fáy Ferencz és István birtokában találjuk. A vallási viszálykodások II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza alatt nem szüntek meg. 1703–1710-ben a templomot lerombolták s ekkor, a hagyomány szerint, hét jezsuita lelte itt halálát. A szatmári békekötés után a helység, mely a szabadságharcz alatt elpusztult, ismét benépesült. 1720-ban már 26 adóköteles háztartást írtak itt össze. Lakosai túlnyomóan magyarok voltak, de 1720-ben 4 tót háztartást is találtak itt. Ekkor Vecsés is hozzátartozott. Az ágostai evangelikusok Mária Terézia királynő 93uralkodása alatt, 1777-ben építették föl templomukat, melynek egyik nevezetessége az oltárkép és a szószék, mely azelőtt a régi templomban volt. 1737-ben a Ráday és Fáy családok voltak a helység birtokosai. 1770-ben 22 16/32 úrbértelket írtak itt össze. A XIX. század elején a Fáy család volt a helység földesura. 1876-ban gróf Teleki Sándor és Gyula, Wodianer Béla, Kóczán Ferencz, özvegy Sztrokay Antalné és a Fáy család volt a helység legnagyobb birtokosa. Jelenleg Wodiáner Jánosnak, Kóczán Lászlónak és gróf Teleki Tibornak van itt nagyobb birtoka. A Wodiáner-kastély helyén a régi Lipthay-ház állott, melyet még Liphtay Sándor első neje: Forgách grófnő építtetett, a XIX. század első felében. A mai kastélyt Wodiáner Béla építtette 1870-ben. Könyvtárában mintegy 1500 kötet van. Kóczán László kastélyát 1838-ban építtette K. József, az emeleti részt pedig K. Ferencz építtette hozzá 1880 körül. Van itt is könyvtár, mely kb. 2000 kötetből áll. Az Ivánka Béla tulajdonában lévő kúria a Sztrokay családé volt, de a hozzátartozó birtok jelenleg Wodiáner Jánosé. A Puky család egykori kúriája, melyet a XIX. század első felében Lipthay Sándor vett meg, jelenleg csendőrlaktanyául szolgál. A községhez tartozik Tűzberek puszta, továbbá Klárimajor és Bélamajor.
Maglód. Wodiáner János úrilaka.
