Miske.
Miske.
Miske. Nagyközség a Vajas-csatorna mellett, mocsaras vidéken. Lakosainak a száma 2700, a kik magyarok és róm. kath. vallásúak. A házak száma 558. Postája helyben, távíró állomása Hajós. Már a középkorban volt egy hasonnevű helység, mely Fejér vármegye solti járásához tartozott. E helységről az 1346–1496. évekből vannak adataink. Az 1690. évi adóöszeírás alkalmával Imre kalocsai érsek újra telepítette. Az alapító-levelet, mely 1719-ben kelt, jelenleg a községi levéltárban őrzik. A plebánia 1726-ban már fennállott. Az 1720. évi összeírás szerint csak két éve telepedett, amikor már 26 adóköteles jobbágyháztarás volt a helységben; lakosai ekkor nagyobbrészt magyarok voltak, de 8 tótajkú háztartás is szerepel az összeírásban. 1848-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura. A róm. kath. templom romjai ma is láthatók a temetőben. 1770-ben az úrbér-szabályozás a kalocsai érseki uradalommal kötött egyezség szerint 1857-ben ment végbe. Van itt községi hitelszövetkezet, önkéntes tűzoltóegylet, róm. kath. olvasókör és hengermalom. A Suhogó dűlőt régebben töröktemetőnek nevezték s itt temették el állítólag azokat a törököket, a kik a török világban a határban elestek. A Hantok-dülőben őskori edénycserepeket találtak, melyek a kalocsai gimnázium gyűjteményébe kerültek. A községhez tartoznak a következő lakott helyek: Becsali, Czigánytelep, Daruhegy és Feked.
