Ordas.
Ordas.
Ordas. Nagyközség a Duna mellett, a pest-vármegyei Sárközben. Lakosainak száma 868, a kik mind magyarok és kevés katholikus kivételével reformátusok. A házak száma 231. Postája és hajóállomása helyben van, távíró- és vasútállomása Dunapataj. Igen régi helység, mely már a tatárjárás előtt fönnállott. 1239-ben „villa Wrdas” néven említik az oklevelek. Az egész középkoron át a kalocsai érsek birtokában találjuk. A református anyaegyház 1614 előtt már megvolt. A török hódoltság alatt 1695-ben háromnegyed portával rótták meg. Az 1715. évi összeírás alkalmával 13, 1720-ban 32 adóköteles háztartást vettek föl e helységben. Az összeírás szerint lakosai mind magyarok voltak. 1720-ban Mikla-puszta tartozott hozzá. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Rudnyánszky József volt itt birtokos. A református templom 1785–86-ban 104épült. 1848 előtt a Paksy család örökösei voltak a helység földesurai. A községben van takarékpénztár, polgári olvasókör és gazdakör. Érdekesebb dűlőnevek: Ekecse, Dákos és Koppánhát. Hozzátartozik Zádor-puszta, mely hajdan helység volt. 1690-ben még szerepel, de azután már csak puszta. Itt több régi sírt ástak föl, melyeknek a leleteit a Nemzeti Múzeumban őrzik. Továbbá Imsós dunaszigeti erdőség, mely egykor a Duna kanyarulatánál feküdt, de 1840-ben, a kanyarulat átmetszése következtében, itt egy sziget keletkezett, mely jelenleg a kalocsai főkáptalan birtoka.
