Örkény.
Örkény.
Örkény. Nagyközség a budapest–lajosmizsei h. é. vasút mellett. Lakosainak a száma 6000, a kik mind magyarok. Vallásra nézve a legtöbb a róm. katholikus. A házak száma 584. Posta, távíró, telefon és vasútállomása helyben. 1424-ben Zsigmond király Borbála királynénak adta. 1424-ben Ewrkyn, 1490-ben Ewrken néven említik az oklevelek. Az utóbbi évben a Haraszti családot József műve szerint már a XVI. században a Ferenczy család birtoka volt.* A török hódoltság alatt Nagykőrös lakosai bírták. 1690-ben az elhagyott helyek között fordul elő. Ekkor Szivós Mihály birtokaként szerepel. 1727 táján pusztaként Grassalkovich Antal kamaraelnök birtokába került. Ennek hasonnevű fia 1784 körül kezdte betelepíteni. Ez időtől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kath. plebániát 1807-ben szervezték, az itteni helyi káplánságból. Az anyakönyvek 1791-ben kezdődnek. A róm. kath. templom 1848-ban épült. Ezenkívül imaházuk van itt a reformátusoknak. Az utolsó Grassalkovich elhúnyta után Báró Sina Simon kezére került az örkényi uradalom is, mint a gödöllői uradalom tartozéka. Sina báró örököseitől a Belga bank tulajdonába jutott, míg 1873-ban özv. Várady Gáborné szül. Csurgay Francziska vette meg a 16.000 holdas örkényi uradalmat, melyből 1875 és 1895. években a katonai kincstár 2300 holdat vásárolt tűzérségi és gyalogsági lőtérnek. Váradyné halála után 1888-ban első férjétől, Katona Mihálytól származó leánya, Katona Ilona örökölte az uradalmat s ma is közös tulajdonul bírja azt férjével, Pálóczi Horváth Istvánnal. A községben van két úrilak; mindkettő Pálóczi Horváth István és neje tulajdona. A régi emeletes házat még Grassalkovich herczeg építtette s vétel útján került a mai tulajdonosokhoz, míg a másikat már ők építtették 1893-ban. Az uradalomhoz tartozik: Ilonamajor, szeszgyárral, gőzmalommal és mészhomok-téglagyárral; az Istvánmajor, Csurgaymajor, mely régebben Vendelmajor néven volt ismeretes és a Madarasi major. Amióta a község határát vasút szeli át, nagy erélylyel megindult a homoki szőlők telepítése, a mit az uradalom mostani tulajdonosai azzal mozdítanak elő, hogy közvetetlenül a szegény népnek is juttatnak szőlőtelepítésre alkalmas homokföldeket, kis parczellákban, előnyös feltételek mellett, miáltal a távolabbi vidékekről is ide települőkkel a község lakossága 1980 óta mintegy 4000 lakossal szaporodott s nemcsak 105a község nőtt meg, hanem lakott helyekké váltak a község határában az Öregszőlők, Bikahegyi szőlőtelep, Szent-Ilona szőlőtelep, István-Manó szőlőtelep Tinójárási szőlőtelep, göböljárási tanyák, stb.
A család őse Ferenczy Péter ugyan 1628-ban II. Ferdinánd királytól újított czimeres nemes levelet nyert Örkényi előnévvel, de itteni jószágait nem kapta vissza, azok a Fáy családra szállottak.
4. Örkény. Pálóczi Horváth István úrilaka.
