Szigetmonostor.
Szigetmonostor.
Szigetmonostor. Nagyközség a szentendrei szigeten. Lakossága 1280 lélek, a kik magyarok, ref. és róm. kath. vallásúak. Házainak száma 232. Postája helyben van, távíró és vasúti állomása Szentendre. A Rosd nemzetség ősi birtoka, mely e helységet az első foglalás jogán bírta. Az 1695. évi adóösszeírás alkalmával 1 portával rótták meg. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartást írtak össze e helységben. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Horányi Antal budai lakos bírt itt zálogban egy birtokot. E család nevét máig is őrzi a helység határához tartozó Horányi csárda. A református egyház 1567-ben már fennállott. 1723-ban megszünt s csak 1744-ben szervezték újból. A templom 1792-ből való. A róm. kath. plebánia 1768 óta áll fönn. A templom 1792-ben épült. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 24 28/32 úrbértelket írtak itt össze, ekkor az óbudai kir. koronauradalomhoz tartozott, de ezenkívül még 1848 előtt Horányi Antalnak is volt itt birtoka. 1876-ban nagy árvíz pusztította el a községet. Jelenleg a magyar kir. koronauradalom és Surányi József udv. tanácsos a helység legnagyobb birtokosa. Van a községben ármentesítő társulat és hitelszövetkezet. A dűlőnevek közül említésre méltó: Árgyélus és Pusztamonostor. A községhez tartozik Gödsziget és Horányicsárda.
Szigetmonostor. Surányi József úrilaka.
