Szigetszentmiklós.
Szigetszentmiklós.
Szigetszentmiklós. Nagyközség a Csepelszigeten. Lakosainak a száma 3233, a kik mind magyarok s kevés róm. kath. kivételével, ref. vallásúak. A házak száma 698. Postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása Tököl. A hagyomány szerint e helységet a ráczkevei szigeten megtelepített szerbek alapították, 1440 táján. A mohácsi vész után azonban e helység elpusztulván, a XVII. század elején magyarok költöztek ide. Az 1634–35. évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között találjuk; ekkor 14 házzal szerepel. A református egyház az 1626–29. években már fönnállott. A templom építési ideje ismeretlen. Mai alakjában 1798-ban állították helyre. 136Tornyát az 1853. évi nagy vihar ledöntvén, 1875-ben újraépítették. A hagyomány szerint 1707-ben, a ráczok támadása alkalmával épült czinteremben vonta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával egyetemben. Az 1715. évi összeírás alkalmával 42, 1720-ban 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben. 1731–39-ig ifj. Patay János, a reformátusok szuperintendense lakott a helységben. 1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendezés alkalmával 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki e helységben. A község birtokában van egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztül lyukasztott fogantyúval, vagyis e pecsétnyomó még abból az időből származik, mikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő czímerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázol. A rúd végén kereszt van, míg a helység jelenlegi pecsétjén buzogány. Az 1838, 1850. és 1876. években árvíz pusztított a helységben. A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a helység a ráczkevei uradalomhoz tartozott. Jelenleg a cs. és kir. uralkodó család ráczkevei uradalma a helység legnagyobb birtokosa. Van itt községi hitelszövetkezet és téglagyár. A község határában feküdtek Háros és Szőlős elpusztult községek; előbb a nagy Duna, utóbbi a soroksári Dunaág mellett. Mindkettő templomának a romjai még egy évtized előtt láthatók voltak. 1898-ban a dunai védgát építése alkalmával őskori agyagedényeket találtak, melyek a ref. iskola tulajdonába kerültek. A községhez tartoznak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag.
