Tápiószentmárton.
Tápiószentmárton.
Tápiósszentmárton. Nagyközség a nagykátai járásban. A lakosság 3715 lélek, a kik mind magyarok és róm. kath. és ág. ev. vallásúak. A házak száma 562. Posta- és távíró helyben van, vasúti állomása Nagykáta. 1459-ben már e helység mellett tartotta gyűlését Pest és Pilis vármegye. 1495-ben a Pányi család volt itt birtokos. Pányi György és Kristóf magvaszakadtával a család itteni birtokait 1513-ban Werbőczy István nyerte adományul II Ulászló királytól. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei között szerepel két adóköteles házzal. A reform. egyház az 1626–29. években már fönnállott. Az 1690. évi összeírás szerint néptelen hely volt. Ekkor a Máriássy, Goszthonyi és a Mocsáry családoké. Később a Sőtér család is birtokosa volt. 1727-ben Grassalkovich Antal, Beniczky Mátyás, Földváry Mihály bírták. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Blaskovich József, Kubinyi Sándor, Beniczky Farkas, Földváry György és Kostyán Imre voltak itt birtokosok, kívülök még Jeszenszky Pál, Nagy Mihály és János, továbbá Guoth János nevű nemesek laktak a helységben. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor Daczó Anna, Kubinyi Sándor és Antal, Beniczky Farkas, Daczó Apollónia és Ambrózy György voltak a földesurai. 1848 előtt a Jankovich, Blaskovich, a Kubinyi és a Szentkirályi családok voltak a helység birtokosai. Később a Trautmann és a Wiener családoknak is volt itt birtokuk. A tagosítás 1857-ben történt. A róm. kath. plebánia 1874-ben keletkezett. Jelenleg Blaskovich Ernőnek, gróf Károlyi Józsefnek, Szentkirályi Kálmánnak, Magyary-Kossa Sámuelnek és Kubinyi Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A helységben öt régi kastély van. Ezek közül az egyik Blaskovich Ernőé, építtette Kubinyi László; a másik Blaskovich Antalé, ezt Bl. László építtette; a harmadik Magyary-Kossa Sámuelé. E ház középső részét még Jankovics Imre építtette 1830 körül, de a jelenlegi tulajdonos két szárnynyal kibővíttette. Itt van az ország egyik legnagyobb magánkönyvtára, kb. 24.000 kötettel, több unikummal, több száz incunnabulummal; leginkább latin, magyar, német, franczia és angol munka. Szakok szerint legtöbb a történeti, szépirodalmi, természettudományi, theologiai és földrajzi. Van gazdag és teljes hírlap- és folyóirat gyűjteménye és családi levéltára. Numizmatikai gyűjteménye kb. 20.000 darabból áll. érdekesek még a különféle régiségek, ősállatmaradványok, természetrajzi gyűjtemények, családi régi ékszerek. A negyedik úrilak Kubinyi Lajosé; építtette K. Géza; az ötödik Szentkirályi Kálmáné; ezt Szentkirályi László építtette 1813-ban. Van benne könyvtár 5000–6000 régibb és újabb kötettel és képtár, régi mesterek festményeivel. A községhez tartozik Sőreg puszta, melynek 1848 előtt gróf Keglevich Miklós volt a földesura, most pedig gróf Károlyi Józsefé; továbbá idetartoznak még Göbölyjárás, Bertalanmajor, Erzsébetmajor, Józsefmajor, Szentkirályi tanya, Magyary tanya és Kubinyi tanya.
Tápiószentmárton. Blaskovich Ernő kastélya.
Tápiószentmárton. Magyary-Kossa Sámuel kuriája.
