Újszász.
Újszász.
Újszász. A rákos-újszászi vasútvonal egyik fontos góczpontja. Magyar nagyközség 599 házzal és 3500 nagyobbára r. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és távbeszélője is helyben van. A középkorban jászok lakták. 1428–38-ban az ittlakó jászok a Berénszékhez tartoztak. Az 1559. évi török kincstári adólajstrom szerint ekkor már a hódoltsághoz tartozott és 40 házzal szerepelt a budai livához tartozó helységek között. A török hódoltság alatt elpusztult. Ekkor pusztaként a nagykőrösiek bírták bérben. 1690-ben is az elpusztult helységek között szerepel, a Bullik család birtokaként. 1727-ben is puszta volt és Orczy István bírta. Községgé alakulása csak a XVIII. század közepére tehető. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 11 úrbértelket írtak itt össze; ekkor báró Orczy Lőrincz volt a földesura. Később, 1848-ig báró Orczy György volt a birtokosa. A XVIII. században a r. kath. hívek a báró Orczy család kápolnájában tartották az isteni tiszteletet. Az anyakönyveket 1787-től vezetik. A plébániát 1807-ben alapították és a róm. kath. templom 1885-ben épült, id. báró Orczy Andor és Béla költségén. Jelenleg báró Orczy Andornak és gróf Dessewffy Emilnek van itt nagyobb birtoka. Az utóbbié az a kastély, 157melyet báró Orczy György építtetett. Báró Orczy Andornak szintén van itt kastélya, melyet ő maga építtetett. A lakosok 48-as függetlenségi kört, polgári kört, rokkantak egyesületét és temetkezési társulatot tartanak fenn. A községhez tartoznak:, Nagygöbölyjárás és Szőröspuszták, továbbá Kisrózsási-tanya, Nagymajor, Kisgöbölyjárás, Kisrózsási major, Nagyrózsási tanya, Tápiómajor, Kettősmájor, Szentjános, Tápióbrunni major, Kutricza, Korsóstanya, Perjési tanya, Rákos, Malomszög.
Ujszász. A gróf Dessewffy-féle kastély és a róm. kath. templom.
