PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE TERMÉSZETI VISZONYAI Irta Schwalm Amadé dr., Kir. magy. tudományegyetemi tanársegéd
1PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE TERMÉSZETI VISZONYAI
Irta Schwalm Amadé dr., Kir. magy. tudományegyetemi tanársegéd
Irta Schwalm Amadé dr., Kir. magy. tudományegyetemi tanársegéd
)
Magyarország legnagyobb medenczéjének a Magyar Nagy-Alföldnek éjszak-éjszaknyugati sarkában, lenagyobbrészt a Duna és a Tisza között – helyzetét és határait történelmi kifejlődése folyamán többszörösen és lényegesen módosítva – fekszik Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegyének területe.* Határai közé esik a Magyar Nagy-Alföld Duna–Tisza közötti hátságának éjszaki, nagyobb részén kívül még a Duna völgyének keleti és a Tisza völgyének (tiszamenti sík) nyugati vidéke.*
Budapest székesfővárosnak közel 2012 km.-nyi területe nélkül is még nagyobb, mint bármely más vármegyénk.12
A Magyar Nagy-Alföld részei ugyanis: a tiszamenti sík (legnagyobb) a Duna–Tisza közötti hátság, a Dráva-völgy és öblei, a Száva-völgy és öblei.15
A vármegye 13187 km2-nyi területének legnyugatibb pontját (a zsámbék-szomori úttól éjszakkeletre fekvő Jánoshegynél, 289 m magas) a Ferrotól számított 36°26’0”, a legkeletibb pontját (a Jász-Nagy-Kún-Szolnok vármegyében fekvő Tiszaföldvár és Tiszavezseny között, a Tisza jobbpartján) pedig a 37°5’64” hosszúsági kör határolja*
Greenvichtől számítva: a keleti hosszúság 18° 46’ 14”, illetőleg 29° 54’ 49”. A magyar királyi államnyomda által kiadott (1901) 1:14400 térképeken még mindig Ferro a kezdő meridián.
Határok.
Domborzati viszonyok.
Az Alföld és a hátság.
A hegyvidék.
Bányák.
Források.
Éghajlat.
Folyók.
Állóvizek.
Talajmívelés.
Növényzet.
Állatvilág.
