Talajmívelés.
22Talajmívelés.
Az alábbi táblázat százalékokban adja a mívelési ágakat a vármegye területén, összehasonlítva néhány szomszédos vármegye megfelelő adataival.
A vármegyék nevei
|
szántóföld
|
Szőlő
|
Kert
|
Rét
|
Legelő
|
Erdő
|
Nádas
|
Terméketlen
terület |
A vármegye
területe |
Pest-Pilis-Solt-Kk. vm.
|
49.3
|
2.3
|
0.8
|
10.7
|
17.4
|
10.9
|
1.7
|
6.9
|
13187.4 km.2
|
Bács-Bodrog vm.
|
71.9
|
1.3
|
0.8
|
4.1
|
10.0
|
4.9
|
1.1
|
5.9
|
10369 km.2
|
Esztergom vm.
|
57.84
|
2.5
|
0.87
|
4.2
|
8.6
|
19.11
|
0.2
|
6.71
|
1123.3 km.2
|
Komárom vm.
|
57.1
|
1.2
|
0.8
|
10.8
|
9.7
|
13.2
|
1.0
|
6.2
|
2842 km.2
|
Fejér vm.
|
63.4
|
1.3
|
1.2
|
6.5
|
13.2
|
8.6
|
0.5
|
5.3
|
4128 km.2
|
Heves vm.
|
50.8
|
0.4
|
1.2
|
9.0
|
15.2
|
18.3
|
0.2
|
4.9
|
3761.1 km.2
|
Jász-N.-K.-Szolnok vm.
|
61.8
|
1.1
|
0.5
|
10.1
|
18.7
|
0.6
|
0.4
|
6.8
|
5251 km.2
|
Csongrád vm.
|
57,5
|
2.3
|
0.4
|
10.5
|
19.5
|
2.2
|
0.4
|
7.2
|
3564 km.2
|
Látjuk e táblázatból, hogy valamennyi összehasonlított vármegyénél több Pest vármegyében a terméketlen terület, ez főleg a futóhomok, illetőleg a szíkesedés rovására írandó. A szántóföldnek használható területek után legtöbb a legelő és a rét. A nagy mocsarai mellett is kevés nádasnál még kisebb a kertészetnek szánt terület. Az erdők főleg a folyók mentére és a Duna–Tisza közén a kötött és félig kötött homokbuczkákra szorítkoznak. Ugyancsak az utóbbiak vannak rendesen szőlővel beültetve; a vármegye hegyes-dombos részén csak a pilisi és váczi járásoknak vannak nevezetesebb erdőségeik. Az erdők tölgyesek és bükkösök, homokos talajon inkább az akáczfa, a nyárfa és helyenkint a fűz vert gyökeret nagyobb területen, de azért nem ritka a gyertyán-, szíl-, kőris-, juhar- és berkenye-fa sem. A vármegye termesztett növényei közül első helyen említendő a szőlőnek több faja, a mely főleg a budai hegyek melegebb lejtőin terem. Valamikor ezek a hegyek nagyon híresek voltak boraikról, ma nagyobbrészt kopár a felületük. A szőlő mind a Duna balpartján, a homokoslőszös talajban, mind jobb partján a vármegye meszes-trachitos földjében is megterem, de az utóbbiban zamatosabb a termése. A szőlőkben, a melyek Szentendre körül és feljebb Visegrádnál majdnem mindenütt kitünő bort adnak, gyümölcsfáink közül különösen a kajszin és őszi baraczkot, a mandolát, cseresznyét, meggyet, szilvát, diót, almát és körtét is ültetik.3 Gabonafélék főleg a folyóvölgyekben és azok (óalluviális) terrasszain teremnek, de a Duna–Tisza közén is mindenütt, a hol szíkes laposok vagy mocsarak nem teszik lehetetlenné. A gabonatermelés fölterjed az alacsonyabb dombokra (380 m túl nem) és le a völgyekbe is.
