Pestmegye egyházi hovatartozása.
Pestmegye egyházi hovatartozása.
Vármegyénk törzse, a szoros értelemben vett Pestmegye, egész testével a váczi egyházmegye területét alkotta. Három főesperességre oszlott e terület: a váczira, a pestire és a csongrádira.
A váczi főesperesség Vácztól, az egyházmegye székhelyétől kezdődőleg leterjedt egész a megyeri révig, a honnan határa csaknem egyenes vonalban Szolnokig vezetett, míg keleti határvonalát a Zagyva vize alkotta.
A csongrádi főesperesség, a csongrádmegyei területen kívül, a pestmegyei Tisza-vidéken, Kecskemét, Nagykőrös, Félegyháza területén terült el s lenyult a későbbi Kiskunság főhelyének, Halasnak határára is.
A pesti főesperesség pedig magában foglalta a megye középrészét, a pesti, soroksári, haraszti, dabasi, mizsei határokat s a mai budapest-szolnoki vasútvonaltól délkeletre eső részeket. Területéből azonban maga Pest exemptionalis jellegű volt s egyenesen az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott.
