Változások.
Változások.
Ez az egyházi beosztás a vármegye területén csaknem változatlanul fennmaradt egész a XVIII. század harmadik negyedéig. Csak mikor 1777-ben Mária Terézia a székesfejérvári püspökséget alapította, állott be némi változás. A veszprémi püspök joghatósága a vármegyében megszünt s helyébe, jóformán mindenütt, az új székesfejérvári püspök joghatósága lépett. A régi Pilismegye, vagyis a veszprémi püspökség budai főesperessége, egyházi szempontból két részre oszlott. Buda és környéke: Ó-Budát, Budaörsöt, Jenőt, Békásmegyert, Kalászt és Szentendrétől kezdve a Pilis hegység egész vidékét az esztergomi egyházmegyébe kebelezték, viszont a többi részt az új székesfejérvári egyházmegye kötelékébe utalták. Ide csatolták Budafokot és Tétény vidékét is, valamint a Csepel szigetét egész terjedelmében.
Ma tehát a vármegye katholikus egyházi szempontból megoszlik az esztergomi és kalocsai érsekség tartományai között s egyházjogilag részben az esztergomi és kalocsai érsekek, meg a székesfejérvári püspök, nagy részében a váczi püspök jogara alatt áll.
