Prémontreiek.
Prémontreiek.
A prémontrei kanonok-rendnek a megye váczegyházmegyei részében három prépostsága volt, az aszódi, a jánoshídai és a zsidai. Az aszódi prémontrei prépostságnak sem alapítóját, sem alapítási évét nem ösmerjük. Zsigmond korában Aszód a túróczi prépostság fiókja volt. A XVI. század elején a hatalmaskodó Podmaniczky János és Ráfael foglalták el, a kik ellen az 1542-iki országgyűlés 44. czikke erélyesen fel is lépett. Közben a Garayak kezében is volt. I. Lipót 1633-ban Aszódot Neczpáli Justh Judithnak, Osztroluczky János özvegyének adományozta, de Olasz Pál prépost 1717-ben az adományozást perrel támadta meg. I. Lipót különben 1689-ben a prépostságot a jánoshídival egyesítette. Úgy látszik azonban, már akkor is, mint ma, pusztán czímében élt. A birtok Justh Juditról örökösödés utján a Podmaniczkyakra szállott.*
V. ö.: Schem. 1835. 15. 1. Rupp. Magyarország helyrajzi története. I. II. 698–699. 1.
A jánoshidai prémontrei prépostságot, mely Nagykátától keletre a Zagyva partján állott, III. Béla idejében Szent János tiszteletére alapították. Alapítójának neve ösmeretlen s alapítási oklevele sem maradt fenn. Úgy látszik azonban, hogy egyidőben a Perényiek kegyurasága alatt állott. A rendi általános káptalan 1294-ben a prépostságot a leutomisli prépostság fiókjává rendelte el; később a zabrdoviczi apátok felügyelete alatt állott. A török hódolás idején a prépostság, melyet különben János király Pásztóy Miklósnak és családjának adományozott volt, elpusztult. 1792-től kezdve visszaszereztetvén Meyners Kázmér lőcsei plebános és prépost által 1688-ban a prépostság javai, azok ismét a zabrdoviczi apátok tulajdona volt; míg végre a prémontrei rendnek Magyarországon I. Ferencz által történt visszaállításakor a csornai prépostsággal egyesítették.*
V. ö.: Schem. i. e. 13. Rupp i. m. 706–707. Régibb tört. Csánki i. m. I. k. 29. 1.
A Szent Balázsról nevezett zsidói prépostság már 1284-ben fennállott (Wenzel Árpádkori Okmt. IV. 261) és a prémontrei rend tulajdona volt. Nagyon valószínű Karácsonyi okoskodása, hogy a prépostság a Zsidó nemzetség ősi monostora volt, ugyanazé a nemzetségé, mely Mácsa községét is alapította s melyből a Csáky és Becsky családok sarjadtak ki.*
V. ö.: Karácsonyi I. A gróf Csákyak és Becskyek ősei. Turul. XI. évf. 110–111. 1.
255A szájhagyomány szerint Kóka mellett a tószögi völgyben is volt egy kolostor. Okleveles adatunk erre vonatkozólag nincsen, de a Vecski dűlőben volt egy templom-rom, mely állítólag a kolostor temploma volt.
A Gödöllőtől nyugatnak fekvő Mogyoródon (egykor Monyoród) a Szent Benedek-rend részére Szent László király, még herczeg korában és a mogyoródi csata emlékére, Szent Márton püspökről nevezett apátságot alapított. Mikor Salamon király és Géza, meg László herczegek serege a Fóth és Mogyoród között elterülő vidéken szemben állott egymással, László, ki a mogyoródi halmokon helyezkedett el, a Képes Krónika elbeszélése szerint, a földre borult és fogadást tön, hogy ha győz, a győzelem helyén monostort épített Szent Márton tiszteletére. A győzedelmes vezér beváltotta szavát és a hadizsákmányt templom meg monostor építésére fordította.* A templomban, melynek csodálatosképen gyakran változott a védőszentje, (hol Szent György, hol a Boldogságos Szűz, hol meg Szent Mihály arkangyal nevéről nevezték) évenként istentiszteletet kellett tartani a mogyoródi csatában elhullottak lelki üdvéért. A mogyoródi apátság hatalmas nagy épület lehetett, mert 1366-ban, mikor a benczések nagy káptalana a méltóságától megfosztott garabi apát ügyében ítélkezett, a rend öszszes magyarországi apátjai kényelmes elhelyezést leltek falai között. Budának a töröktől való elfoglalása után az apátság birtokait a váczi püspökök kapták. Althann Mihály püspök pedig 1750-ben, az apátság romjaiból díszes templomot épített, a mely mellé Esterházy Károly püspök 1761-ben plebániát szervezett. Ma Boldogasszonyról nevezett mogyoródi apátság néven szokták adományozni.*
Képes Krónika. 58. fej. Font. Dom. I. k. 181. 1.
V. ö.: Rupp i. h. 719–721. 1.
A monostori apátságról, melyet Ákosmonostorá-nak is neveznek, csak azt tudjuk, hogy az Ákos nemzetség alapította, a melynek ősi birtokai a Galga völgyében feküdtek. Egyike tehát az ország legrégibb alapítású apátságainak, a melynek fennállását már egy 1245 előtti oklevél is, bár csak közvetve (mert felsorolva Prodavizi Ördög Miklós javait: Monostorallyáról és Monostorról szól) szintén igazolja.* Az apátság kegyurai a XV. sz. elején már a Zsidaiak, vagyis Csákyak, a század közepén a Rozgonyiak voltak.* Ma már czímében sem él.
Wenzel Árpádk. Okmt. IV. 265.
V. ö.: Csánki i. m. I. 31. 1. – Karácsonyi I. A magyar nemzetségek a XIV. sz. közepéig I. k. 107. és 108. 1.
Az olcsai apátságról nevénél egyebet, az eddig ösmert adatok alapján, nem tudunk. Csánki Dezső talált az országos levéltárban egy 1454-ből való eredeti okiratot, melyben „Abbas de Olcha” olcsai apát szerepel.*
Ország. Lvtár DO. 1496. V. ö.: Csánki i. m. I. k. 32. 1.
