Váczi püspöki székház.
248Váczi püspöki székház.
Mindkét székhelyen megfelelő székházat is emeltettek a püspökök. A váczi rezidencziát, mely a tatárpusztítás után ujjonan épült fel, Báthori Miklós, olasz építészekkel, a saját korának ízlésében alakíttatta át. Galeotti elragadtatással beszél e székházról, a melyet kertek, lugasok és halastavak környeztek.* A Báthori-féle palota, melyet Brodarics István püspök nagyobbított volt, 1541-ben a török ostromnak esett áldozatul. És ez évtől kezdve, csekély kivétellel egész 1689-ig, a püspökök, kik inkább csak a czímet viselték s más egyházak javadalmaiból éltek, nem is lakhattak egyházmegyéjök területén. A török kiűzése után előbb Balogh Miklós, utóbb Dvornikovich Mihály buzgólkodásából felépült egy püspöki székház azon a helyen, a hol utóbb a siket-némák intézetét állították fel. Ez a hely azonban semmikép sem felelt meg a székház igényeinek s azért Althann Frigyes püspök a Duna partján fekvő mai székhely alapjait rakta le. Az épületet végleg 1774-ben Migazzi Kristóf püspök fejezte be, míg Kámánházy László püspök a ma is látványosságszámba menő püspök-kertet alapította s annak a Dunára néző hatalmas kőfalát emeltette.*
Bél: Not. Hung.
V. ö.: Schemat. Ven. Cleri Almae Dioec. Vaciens. 1835. XXII. 1. És az 1855. évf. hasonló czikkét.
