A budai főesperesség.
A budai főesperesség.
A budai főesperesség középteste tehát, éppen a régi Pilismegye volt. Ide tartozott Budavára, Felhévviz, Óbuda, a Nyulak szigete (ma Szent Margit-sziget) nagyszámu monumentális egyházi intézményeivel. Területén úgyszólván minden szerzetes-rend képviselve volt, vagy apátsággal, prépostsággal, vagy monostorral, társházzal. Természetes, hogy a középkorban pezsgő egyházi élet folyt itt s az, egyházi szempontból, klasszikus talajnak mondható.
A középkori pápai tizedjegyzék, minden hiányossága mellett is, a budai főesperesség területén 35 plébániát sorolt fel, a melyek közül Nagy Imre 11 névben határozottan pilismegyei helységeket ösmert fel.* Ezek: Torbágy, Tétény, Gercse, Diósd, Horhi, Kaláz, Budakesz, Perbál, Telki, Jenő és Zsámbék. Azt hiszem, ezt a sort megtoldhatjuk még a tizedjegyzék de Monasterio helyével, melyben a Rozsdszigete (szentendrei sziget) Monostor községét sejtem, Merecy-vel, mely Megyer eltorzított neve lehetett, Tolina-val, mely fekvése után ítélve Tinnyének felel meg, hol már 1361-ben Szent Jakab tiszteletére épült templom állott,* Barchival, mely Garcsi vagy Garancs, Chdma-Zumbatával, mely Csabát, Csaba-Szombatját jelentheti és végre Berkivel, mely Tárnokhoz tartozván, valamikor pilismegyei hely volt. E szerint a budai főesperességben felsorolt 35 plebánia közül 17 lenne pilismegyei.
Ortvay. Magyarorsz. egyh. földleírásában a veszprémi püspökséget Nagy Imre dolgozta fel, Ortvay szerkesztette össze. Lásd I. 283–289. 1.
V. ö.: U. o. I. k. 287–288.1.
A főesperesség területén természetesen már ez időben, sokkal több plébánia volt. Igazolják ezt hazai adataink, a melyek e területen más egyházas helységek emlékét is fenntartották. Igy tudjuk, hogy Budán a német polgároknak a várban volt Boldogasszony templomuk, melynek plébánosát ők maguk választották. Volt ott magyar plebánia is, a Mária Magdolnáról nevezett (ma helyőrségi) templom mellett.* Külvárosaiban is voltak plebánia-templomok. Kispesten vagy Kelenföldön állott a Szent Gellért-templom, a mai Vizivárosban a Szent-Péter templom.* Felhévvizen állott a Szent Tamás vt. nevezett plébánia-templom*; az óbudai Szent Margit-templomot és plébániát okleveleink már 1355-ből 259említik.*; a Boldogasszonyról nevezett fehéregyházi templom már Mátyás korában plebano destituta volt és búcsújáró helyként szerepelt.* Visegrádon, a német városban, Szűz Mária tiszteletére épült templom (1343 előtt), a magyar városban Szent László király temploma és plebánia volt (1355.)*. Régies nevök után ítélve, részint pozitív adatok szerint is, egyházas helyek voltak még: Sassad, Örs, Szentendre, Szenterzsébet, Szentjakabfalva, Szentlászló és Szentpéter, melynek emlékét ma már Tahitótfalu fölött éppen csak egy templomrom hirdeti.*
Salamon. Budapest tört. III. k. 216. 1. – Némethy Lajos. A nagyboldog. nev. Budapest vári főtempl. tört. II. kiad. 49. 225. s egyéb 1
V. ö.: Csánki i. m. I .k. 8. 1.
Rupp. Budapest, 180. 1.
V. ö.: Csánki i. m. I. k. 10. 1.
U. o. Orsz. Lvt. DO. 11152. sz. 1421-ből.
V. ö.: Rupp. Magyarország helyrajzi tört. I. 46. Vicorin. Visegrád. 24. 1.
V. ö.: Csánki i. m. I. 15–16. 1. Galgóczy. Pest stb. megyék tört. III. k. 101. 1.
Grassalkovich-család sírboltja a besnyői templomban.
A kalocsai főszékesegyház belseje.
Szegedi Kis István.
(Az Orsz. Képtárból.)
