Az esztergomi káptalan birtokai.
Az esztergomi káptalan birtokai.
Az esztergomi káptalan 1390-ben kapta Sasad és Örs helységeket. 1393-ban és 1439-ben pedig Kesztelcz faluban és Nyir pusztán szerepelt földesúrként. Igényt formált a káptalan Csév községhez is, mert 1461-ben ünnepélyesen ellentmondott, hogy annak birtokába Parlagi László és Czoborszentmihály Czobor Mihályt beigtassák (Pesty Eltünt régi várm. T. 62. – Orsz. Lvt. DO. 8014. Fejér XI. 266. Csánki Magy. tört. földr. I. 17.). Az esztergomi székesegyház Mária kápolnája a XIV. század vége óta Budán, Ákospalotáján (1418. Fejér CD. X.II. 306. 385), Bajon és Szamárd helységben (U. o. XI. 266. Csánki i. h. I. 17.) birtokos.
Az esztergomi érsekek a vármegyében csak magánbirtokosokként szerepeltek. Igy Dénes érsekről tudjuk, hogy 1452-ben Szundai Tárnok Demetertől zálogba vette annak Zsámbok, Mácsa, Zsidó és Szentfalva helységekben lévő részeit (Orsz. Lvt. DO. 14513.) A híres váradi püspöknek, Vitéz Jánosnak 1467-ben Kerepesen volt birtokrésze (Orsz. Lvt. DO. 16531). A pécsi püspök pestmegyei jószágaira pedig 1494-ben az évi adóból 52 frt. esett, de hogy e jószágok hol feküdtek, nem tudjuk. (Engel Allg. Weltgesch. DO. 49. 3. Th.).
