IV. A megye teherviselő-képessége.

Teljes szövegű keresés

IV. A megye teherviselő-képessége.
A királyság első századaiban az államháztartás leginkább a földbirtokon nyugodott. Szent István alkotmánya szerint az ország első földbirtokosa, az ingatlanok ura, maga a király volt, a ki a megszállott részeken kívül, a vármegyei rendszer révén, minden ingatlannak kétharmadrészét élvezte, míg az egyharmadot a közigazgatás költségei emésztették fel. A katonáskodás személyi és birtokteher lévén, a többi közszükségleti kiadásokról a királynak magának kellett gondoskodnia. Szaporították a király bevételeit az úgynevezett királyi haszonvételi jogok, melyek az ország közgazdaságának, iparának és kereskedelmének emelkedésével természetszerűen és arányosan növekedtek.
Az Árpádházi királyok sokszor túlzó bőkezűsége következtében megfogyatkozott a királyi birtokok száma s így elapadt a királyi jövedelmek egyik forrása is. Másról kellett tehát gondoskodni s így született meg a rovásadó, mely azonban mindig – talán Hunyadi Mátyás korát kivéve – önkénytes adomány jellegével bírt.
Sajnos, a mohácsi, vészt megelőző időből csak igen kevés adólajstrom maradt fenn s így csak igen hiányos képet alkothatunk magunknak az ország akkori nemzetgazdasági állapotáról.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages