Német telepesek.
307Német telepesek.
A németek, különösen Budán, szintén ősi lakosok voltak a vármegyében. Nem voltak valami túlságos számmal. Annál többen jöttek az új telepítés rendjén. Német lakosok telepedtek meg: Ráczkevén, Savoyai Jenő herczeg alatt 1698-ban; Csepelen (1689 körül); Csépen (1750 táján); Szigetújfalun (osztrákok 1720); Szigetszentmárton (svábok 1720 körül); Szigetbecsén (stájerek 1706 körül); Albertfalván (1819), Promontoron (1737–39), Tétényben (1690); Törökbálinton, Budaörsön Zichy Péter által 1730 körül; Kistorbágyon (1690); Telkin és Jenőn a skót benczések által 1703-ban, Zsámbékon Zichy Péter által 1700 után; Budakeszin (1698), Hidegkúton (1690 után); Nagykovácsin, Solymáron (1700 körül); Vörösváron, Szentiványon (1690 táján); Perbálon a skót benczések révén (1703 körül); Borosjenőn (1690); Ürömön (1690 után), Békásmegyeren (1770 táján); Kalázon (1770), Pomázon (1770 körül); Dunabogdányban gróf Zichy Péter által 1695 után. Rákoskeresztúron Bujanovszky által würtembergi svábok 1750–1756. Rákoscsabán (1720), Isaszeghen (1690 körül); Ikladon Ráday Pál által stájerek 1757 táján. Kerekegyházán (1860); Kishartán Ráday Pál által hozott svécziai ágostoniak (1720–24); Taksony a klarissza-apáczák által (1720); Haraszti (1720), Soroksár, Újhartyán és Vecsés Grassalkovich Antal által 1724, 1772, illetőleg 1791–92-ben.
