II. II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza.
II.
II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza.
II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza.
Mind a vallásügy, mind a nyomasztó adók és más alkotmány-sérelmek tárgyában, írja Horváth Mihály, hazánk nagynevű történetírója, úgy Magyarországból, mint Erdélyből több panaszos felírat, több követség járt évek folytában Bécsben. De mindez szintoly sikeretlen maradt az önkényes uralmi rendszertől elállani nem akaró minisztertanács előtt, mint herczeg Esterházy Pál nádor felszóllalása, ki látván a kedélyek mind hevesebb forrongását, eddigi tétlenségéből szinte fölébredve, 1703-ban az adók mérséklése és más törvénytelenségek megszüntetése végett egy emlékiratot nyújtott be a királyhoz. Ez alkalommal az országban mind mélyebb gyökeret verő elégületlenséget s az ebből támadható veszedelmet élő szóval is élénken ábrázolván, egyebek között azt mondta volna Leopoldnak: ha az önkényes kormányrendszert, meg nem változtatja s az adóról újabban kiadott rendeleteket vissza nem vonja, meglássa, marad-e Magyarországnak még tovább is királya, ő pedig nádora.
Igaza volt a nyitrai püspöknek. Erre a jóslatszerű memorandumra is az volt a válasz: megfontolom. A bécsiek tanácskoztak, – de az égbeliek másként 363határoztak. Csakhamar fennen lobogott II. Rákóczi Ferencz Szűz Máriás zászlaja s a szellő vitte gyors szárnyakon a jelszót: Isten, Haza, Szabadság
Alighogy híre ment Rákóczi felkelésének, Pest vármegye érdemes alispánja, Sőtér Ferencz azonnal a fejedelemhez csatlakozott, hogy vitézi kardját a szabadság szent ügyének szentelje. A fejedelem egyik ezredének parancsnokságát bízta reá s mint ilyen vitézül állotta meg helyét. Míg azonban alispánja sietve sietett a szabadság zászlaja alá, addig a hivatalos vármegye megmaradt a császár hűségében, habár az urak és a nép többsége a felkelőkkel rokonszenvezett is.
Petrovai, az új alispán és szolgabíró, legkivált Huszár János a kecskeméti járásban, jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekeztek a budai dicasterium kegyeit hajszolni és parancsolatjainak a vármegyében érvényt szerezni. Egymás után adták ki a rendeleteket; de hogy mily fejetlenül, mutatja az is, hogy gyakran az egyik rendelet egyenesen ellenkezett a másikkal. 1703 július 30-án, mikor Rákóczi Tiszabecsénél győzött, Huszár szolgabíró reáparancsol a Duna–Tisza közére, hogy bizonyos számú jó paripás fegyvereseket küldjenek Alsó-Némedibe. Egy héttel később azonban már visszavonja ezt a rendeletet és katonák helyett pénzt kér. Augusztusban az egyes vármegyei városokból és községekből teljhatalmú megbízottakat hívnak meg a pesti vármegyeházára, hogy velök a teendőket megbeszélhessék. Egy másik rendeletben meg, a mely augusztus 19-én kelt, azt írja Huszár szolgabíró, hogy Kglmes Urunk eő Fölsége Parancsolattya szerént kölleték Kglteknek tudtára adnom, hogy kiki jószága és feje vesztése alatt, ha valamelly Passus nélkül való járókat és kóborlókat és kémöket Rákóczi vagy is Bercsényi Pátensével való járókat valahol hallana, látna, vagy találna, azokat meg fogja, fogassa…Patensekkel együtt az N. Vármegye Magistratussa kezében béküldgye... Szeptember havában a vármegye tisztikara elrendelte, hogy a községek Szolnok erődítéséhez a turai erdőből palánkkaró szállításához 100 igás szekeret állítsanak. Szeptember 13-án pedig a „megyei kisgyűlés” elrendeli, hogy a Duna–Tisza-köze a szegedi várparancsnoknak, „ámbár az iránt sem ő felségétől, sem közvetlen felsőbbségüktől (a budai hadibiztost értik) utasításuk nincsen, minthogy azonban a mostani lázadás háborúsága idején annak szükségét beismerik, a szállíttatni kért terményeket beszolgáltassák.” Szeptember 20-án Pestre rendel a vármegye élelmet, mert „bizonyos Kglmes Urunk eő Fölséghe lovas Regementit várván, számokra Provisiót kölletvén tönnünk, „azért Kglmtek is szénát és abrakot küldgyön be, Kecskemét 15 szekér szénát, ugyanannyi m. abrakot; Kőrös 10 szekér szénát és 10 m. abrakot, Czegléd 5 szekér szénát, 8 m. abrakot, Abony 3 szekér szénát, 6 m. abrakot.”
Rákóczi manifesztuma a megyéhez.
Rácz veszedelem.
A Duna-Tisza-köz védelme.
Készülődés.
Rákóczi Pestmegyében.
Rákóczi rendelete a megyékhez.
A tervezett rákosi országgyűlés.
Bottyán János.
Alkudozás a ráczokkal.
A dunai állandó híd.
Bottyán vára.
Glöckelsperg támadása.
Bottyán megsebesül.
A nagykörösi támadás.
Kecskemét viselkedése.
A pestis.
Bottyán ujabb hadjárata.
Rákóczi csillaga lehanyatlik.
