A chlopii hadiparancs.
A chlopii hadiparancs.
Az 1903-iki év őszén, már Héderváry lemondása után, az ellentét a király és a nemzet között, még jobban kiélesedett, a galicziai hadgyakorlatok alkalmából szeptember 13-án kiadott hadiparancs következtében. Hangsúlyozta ebben az uralkodó, hogy a hadsereg a felségjogok keretébe tartozik s e kérdésben szervezeti változtatásokba nem fog beleegyezhetni soha.
Következett gróf Tisza István vállalkozása, az úgynevezett „erős kéz politikája.” A szabadelvű párt mindenáron meg akarta menteni poziczióját s ennek érdekében nem riadt vissza attól sem, hogy megsemmisítse az ellenzéket. Ez utóbbi védekezett és – vígan folyt tovább az obstrukczió. Az ugrai levél, a technikai obstrukczió ellen indított mozgalom, a Dániel-féle halasztó jellegű indítvány, a Perczel Dezső házelnöktől keresztülerőszakolt, 1904 november 18-iki szavazás; a Háznak királyi kézírattal való elnapolása, gyors menetben követték egymást és megérlelték azokat a jeleneteket, a melyek az új űlésszak megkísérelt megnyitásakor, 1904 deczember 13-án, a képviselőházban lejátszódtak. Az új ülésszak megnyitását ekkor a kormány előbb deczember 28-ra, utóbb 1905 január 5-ére halasztotta; s miután azt keresztülvinni akkor sem tudták, a király az országgyűlést január 4-én feloszlatta. Az 1905-iki választásokból a szabadelvű pártnak már csak foszlányai maradtak fenn.
