Boronkay.
Boronkay.
Boronkay.
Boronkay (Boronkai.) Somogy vármegyéből származó régi család, melynek egyik tagja Pál már 1476-ban kir. adományt nyert Boronka községre. István, ki a Nezettei előnevet nyerte, 1643 után gyalogsági ezredes. Midőn a család két ágra szakadt; a Nyitra vármegyében megtelepedett ág a Nezettei, a többiek pedig az ősi Boronkai előnevet használták tovább. II. István 1702-ben Zempléni vármegye alispánja, II. Rákóczi Ferencz kedvelt híve volt. – Tamás 1702-ben török fogságba esett. – Mihály 1711-ben Zemplén vármegye jegyzője. – Sándor 1755-ben Nyitra vármegye főjegyzője. – Dániel, veszprémvármegyei árvaszéki elnök. – János 1780-ban ugyanott főjegyző. – IV. István 1790–1807. barsi követ, 1810-ben első alispán, 1820-ban a verebélyi és szentgyörgyi érseki székek helytartója, utóbb főispán, kir. udvarnok, tanácsos. – József 1790-ben Somogy vármegye követe. – Imre 1810-ben aranysarkantyús vitéz, cs. és kir. tanácsos és pestmegyei táblabíró. – Lajos, 1848-ban kormánybiztos, 1861-ben országgyűlési képviselő. – Albert 1848-ban kormánybiztos. – Imre, cs. és kir. kamarás, kir. táblai ülnök. – Pál 1844-ben kapitány. – Rudolf 1844-ben helytartósági tanácsos. – László 1849-ben honvédfőhadnagy. – Gyula 1848-ban huszárkapitány. – Ferencz 1848-ban honvédszázados. – Lajos 1876-ban Esztergom vármegye főjegyzője. – Jenő, jel. sárkányfalvi birtokos, tart. huszártiszt. – Ákos m. kir. csendőrőrnagy Pozsonyban. – Ferencz, apostagi községi főjegyző.
Czímer: kékben, zöld alapon, jobbról hatágú aranycsillagtól, balról befelé fordult ezüst félholdtól kísért leveles koronán könyöklő pánczélos kar három felfelé álló nyílvesszőt markol. Sisakdísz: pajzsbeli kar, a karhajlásnál nyugvó félholddal és csillaggal. Takarók: kék-arany, veres-ezüst.
