Babonás szokások.
Babonás szokások.
A babonás szokások és babonák ma már kiveszőben vannak. Az ujságolvasás és az azzal jaró felvilágosodottság űzi el őket. De azért jut is, marad is. Az asszonynép gondoskodik róla, hogy ki ne vesszen.
Itt is boszorkányosaknak tartják azokat, a kiknek a szemöldöke összeér. Hiszik, hogy a boszorkány nem tud kimenni a házból, ha az ajtó mögé kalászszal fölfelé állítják a czirokseprőt és sót hintenek bele. Csak akkor mehet el, ha a seprőt megfordítják. Ha megnyom valakit a boszorkány, csak visszakézzel foghatja meg s ez a kezében fekete macskává, szitává, rostává, söprűvé, egérré, bolhává vagy szalmaszállá változik. A boszorkányság át is adható, sőt a boszorkány nem tud meghalni, míg valaki tőle a boszorkányságát át nem veszi azzal, hogy a kezét megfogja. Addig csak kínlódik s a feje akkora lesz, mint egy szita és kék-tarjagos. Ha nem akarja senki átvenni a boszorkányságát, úgy lehet megszabadítani, hogy seprűt adnak a kezébe; ekkor abba száll s megsemmisül a boszorkányság. A boszorkányok állatokat és embereket megrontanak, az eső járását megfordíthatják, egy helyről más helyre terelhetik, s csak rosszat csinálnak. Rendesen minden boszorkánynak tartott személynek van valami csúnya macskája, kutyája, s ennek az alakjában kóborol a boszorkány. A forgószélben is boszorkányt sejtenek; ott ül egy széken a tölcsér-alakban felkavart por közepén. Ha ilyenkor valaki kést dob bele s találja, ott marad és látható lesz. A ki pedig éjféli misén luczaszékre ül, meglátja, hogy ki a boszorkány.
A garaboncziás diák is szerepel a megyebeli babonák között. A váltott gyermekről azt tudják, hogy roppant nagy a feje. Azt hiszik, hogy az újszülöttet a boszorkány kicserélheti ilyennel; 60–80 éves öregnek tartják ezt s azt mondják, hogy csak úgy változott kis gyerekké. A kuruzsló asszonyok itt is értenek a rontáskészítéshez. Főznek egy fazék kását, annak a levében megmossák a beteg testrészt s a rontást keresztútra teszik. A ki először elmegy mellette, arra ragad a baj, ha csak balkézzel keresztet nem vetnek rá. A javasasszony a pokolvarat elhúzza fokhagymával, meg puskaporral. A kelést körülkerítgeti, megkeresztelgeti, közben imádkozik, ráolvas, azután a használt szereket elássa, miközben azt mondja, hogy a földbe menjen a fájás.
A ki meg akar gazdagodni, az három hétig hordja a hóna alatt a fekete tyúk tojását, de addig se éjjel, se nappal ki ne vegye s akkorra lidércz kél ki belőle, a mellyel mindent hozathat magának. Ha aztán ettől meg akar szabadulni, küldje a templomba, oda nem mehet be és nem tér vissza többet.
Ha kis gyermek fürdetés közben elalszik: hamar meghal. – Aki vasárnap vagy ünnepen varr, annyi öltést tesznek holta után a lelkén az ördögök, a hányat ő öltött. – A ki halotthoz mosdatlanul megy, sárgaságba esik. – Ki egy óra 26hosszáig néz a holdba, megvakul, mert a Dávid hárfájáról egy húr lepattan és az kicsapja a szemét. A holdban van ugyanis Dávid és Cziczelle, az hárfázik, ez tánczol. – Ha átlépsz a más lábán, lépd vissza, mert, elszárad, vagy nem nő. – A kinek a tyúkja ül, Szt. Györgynap előtt semmiféle zöldséget be ne vigyen a házba, mert befúlnak a csirkék. – A földet verni nem szabad, mert szél lesz.
Ki ujságot eszik, kivált gyümölcsöt, mondja el: „ujság hasamba, hideglelés pokolba, sok betegség bokorba,” különben kileli a hideg.
Ędöglenek a kacsák, ha rózsanyíláskor kelnek. – Ha az embernek viszket a füle, eső lesz. – Péntökön kell űtetni a tyúkot, hogy kevés lögyön a csirke epéje. – A mely asszonynak vizes a kötője, részögös ura van. – A kéményseprő söprűjéből ellopott kóró szerencsét hoz. – Befelé söpörd a házba a szemetet, hogy sok szöröncséd lögyön. – Saját lakodalmunkat álmodni, halált jelent a rokonságban. (Halas.) A kísértetët úgy lehet a házbú kiűzni, hogy papirosra nyomott Miatyánkokat kötünk derekunkra, osztán az ajtókat, meg az ablakokat beszórjuk sóval, meg paprikával. (Nagykáta.) – A ki közelre köp, nem soká él. – Ki a kigyóhagymát kitépi, vélehál a kigyó. – Ki mikor először lát gólyát, ha akkor szalad, egész esztendőbe friss lesz. – Tejbe nem jó késsel hányni a kenyeret, mert rúgós lesz a tehén. – Ha a kapások kapája összecsörren, kását kapnak vacsorára. – Ha össze-vissza álmodik az ember, zamankó lesz. – Ha valaki a másiknak a sarkába lép, megéri ennek a házasságát. – Ha a fogad fáj, lehejj az újságba (újhold), akkor eláll. (Halas.) A kit a hideg lel, márcziusi hóval sütött pogácsát egyék, elmúlik. – Kinek szemén árpa van, háromszor megkerüli a kutat, és mindannyiszor végighúz a szemén egy árpaszemet, ezt mondva: „menj el árpa, lekaszállak” s a használt árpaszemet a kútba dobja. Igy múlik el szeméről az árpa. – A kinek a feje fáj, királydinnyén párolja meg. – Süly ellen foghagymát kell parázsra tenni, annak a füstjét szívni. – A kinek a füle folyik, kövirózsa húsos levelének a nedvét csepegtesse bele. A fájós fogra a harangozótól kért, de meg nem köszönt tömjént, vagy pedig taraczkból, mozsárágyúból kilőtt fadarabot tesz, vagy beléndekmagot pipál. – Derékfájásról, nyilallásról mész- vagy szűzdohánykötés jó. – A hályogot, kelést lenmagliszt és viaszpép gyüleszti meg. – Sebre bodza vagy káposztalevél jó kötésnek. – A hóttetem elmúlik, ha kenyérsütéskor kivett friss ökölnyi kís czipót azon melegen rányomjuk. – Ha kisleány köhög, számártejjel kell megitatni, ha ez nincs, legalább abból a vízből adjanak neki, a mit a szamár visszacsurgat a szájából, mikor iszik s a köhögés elmúlik.
