Közoktatás.
Közoktatás.
Kalocsa valamennyi tan-intézetét nagynevű érsekei bőkezűségének köszöni. Azok építését már 1733-ban Patasich Gábor érsek kezdette meg a papnevelő-intézet felállításával, a mostani Jézus-Társaság Kollégiuma helyén jelölvén ki számára kisebb házat. A papszükséglet szaporodásával Klobusitzky Ferencz érsek és folytatólag utódja, Batthyány József érsek felépítették a mostani papnevelő hatalmas épületét, a mely 1764-ben készült el. A gyermekszeminárium nagyszerű épülete 1880-ban épült. Alapítója Kunszt József érsek, a ki e czélra 128,600 forint alapítványt adott. Az intézetet a Jézus Társaság vezeti.
Ugyancsak 1764-ben állította fel gróf Batthyány József érsek a gimnáziumot nemesi konviktussal, melyet 1859-ig a piaristák vezettek. 1860-ban a Jézus Társasága vette át. Párját ritkítja a gimn. természetrajzi gyüjteménye és fizikai szertára, hatalmas 15.000 kötetes ifjúsági könyvtára, mely számára két év előtt külön tágas helyiség és olvasóterem épült. A konviktoroknak külön tűzoltó-egyesületük, katonai zászlóaljuk és fúvóhangszeres zenekaruk van. Irodalmilag is működnek az évenként megjelenő Konviktusi értesítőben. A gimnázium fölött emelkedő csillagvizsgálót Haynald érsek állíttatta. Főczélja a napfoltok és napkitörések állandó megfigyelése. P. Braun és utódja P. Fényi csillagászok ez irányú megfigyeléseinek közrebocsátásával számottevő intézetté vált.
A fiútanítóképző intézet 1854-ben nyílt meg. Új, tágas, emeletes épületét Haynald érsek építtette. Az érsekek a növendékek segélyezésére évenként 6000 koronát adnak. A tanárokat a tanítóképző intézeti alap fizeti. Az intézet évenként 30–35 tanítót képesít. Élén állottak Mennyei József, Mócsy Antal, országos hírű tanférfiak. Jelenleg Huber Lipót theol. tanár az igazgatója, a neveléstani tárgyakat pedig Dresziger Ferencz ismert pedagógiai író tanítja. Az intézetnek van saját gyakorlóiskolája, egy tanteremmel.
A tanítók háza Berauer József, képző intézeti tanár fáradhatlan utánjárása következtében, mind az egyházmegyei tanítók, mind egyes jótevők áldozatkészségéből keletkezett a Millennium emlékére. Gyönyörü emeletes épülete építését különösen Császka György dr. érsek 50,000 koronás alapítványa tette lehetővé. Az épületet azután Mayer Béla dr. vál. szatmári püspök nagy áldozattal kibővíttette. Benne az egyházmegye tanítóinak gimnáziumot vagy tanítóképzőt végző fiai ingyen-lakást és olcsó ellátást nyernek.
Az apáczákat Kunszt érsek telepítette be Kalocsára 1858-ban. Most is élő első főnöknőjük Franz M. Terézia, továbbá Kubinszky Mihály püspök s különösen az intézet igazgatója, lovag Petrovácz József ismert tanférfiú jeles vezetése mellett országos hírű intézetté fejlődött. Leánynevelő-intézete, melylyel kapcsolatban az apáczák négy polgári iskolai osztályt tartanak fönn, keresett az országban. Óvónő, nőtanítóképző és polgári iskolai tanítónőképző-intézetei látogatottak, s jeles eredményt mutatnak föl. A neveléstani tárgyakat lovag Petrovácz József tanítja. Ezenkívül az apáczák az elemi leányiskolákat is ellátják. Az intézet működése kiterjed az egész egyházmegyére. A kalocsai anyazárdának az egyházmegyében már 24 községben van fiókzárdája, a hol az intézetben képesített apácza-tanítónők látják el az elemi leányiskolákat.
A török hódoltság előtti időben az akkori tanügyi viszonyoknak megfelelőleg az oktatást Kalocsán a káptalani és plebániai iskola végezte. A török hódoltság után már 1713-ban volt Kalocsának népiskolája, mert az 1713. évi városi kontraktusban a város kötelezte magát csordás-pásztorok tartására, hogy a gyermekeket ne erre használják és így az iskolától el ne vonják. 1738-ban a kántortanítón kívül már egy, 1763-ban pedig Kalmár Pál kántortanító mellett már két segédtanító működött. Az elemi iskolák első rendezése 1780-ban történt a Ratio educationis életbeléptetése után. 1780-ban épült az új elemi iskolaépület is. 1789-ben pedig a kántori állást elkülönítették s három rendes tanítót állítottak be. 110 forint fizetésüket az érsek adta. A negyedik tanítói állást 1827-ben rendszeresítették, a mely alkalommal a fiúkat és leányokat két-két tanterembe elkülönítették. A tanítók fizetése ekkor 200 forint és 6 öl fa volt. 1829-ben az érsek jelentékeny anyagi támogatása mellett új, emeletes iskola épült a gimnázium és a plebániatemplom között. Ekkor a két rendes tanító fizetése 500 forint, a két kistanítóé 200 forint s az uradalomtól egyenként 8 öl fa. 1860-ban a leányok tanítását az apáczák vették át. 1869-ben az ötödik tanítót állították 540be, 1886-ban pedig az Eperföldön egy nő és 1888-ban egy fiú iskolát nyitottak. 1891-ben a várost három tanügyi kerületre osztották. Ekkor már 9 tanító működött Kalocsán. 1889-ben a már említett belvárosi iskolaépületet Haynald érsek a Jezsuitáknak adta át s helyette, vele szemben, a mostani modern, emeletes elemi iskolát építtette. Ugyancsak Haynald érsek 1877-ben 60.000 forintos alapítványt tett le a Kalocsa területén levő népiskolák javára. Kamataiból a város évenként 6000 koronát kap iskolai czélokra, a többit a tőkéhez csatolják. Jelenleg a belvárosban 6 fiúosztály, 5 tanítóval; az apáczáknál 6 leányosztály, 5 tanteremben és két osztályú felső népiskola; a külvárosban hat osztály, öt tanítóval; az újvárosban egy vegyes osztály, gazdasági ismétlő-iskola 5 tanítóval, melyet az érsek tart fönn, és a három osztályú inasiskola (Berauer J. A kalocsai egyházm. r. k. népiskola története.)
Az izraelitáknak is van saját elemi iskolájuk két tanítóval.
