Gabonapiacz. Csirkepiacz.
Gabonapiacz. Csirkepiacz.
Hátra van még a város déli része. A városháza sarkán déli irányban érintkezik a Piacztérrel a nagy Gabonapiacz, melyet a város 1908-ban köveztetett ki koczka-kővel, 100.000 kor. költséggel. E tágas téren halad át a nagy szegedi út s a Hattyú háta mögött elválasztja a Gabnapiacztól a Tejpiaczot s a Félegyházi Takarékpénztár, a legjobb hírű „öreg takarék” épületét s a Fazekas kapitány-féle nemesi kúriát. A térnek nyugati oldalán áll a Közgazdasági Takarékpénztár új palotájának egyik szárnya, a Szent János-téri elemi leányiskola, a Szabó Béla és Tarjány Kálmán-féle nemesi kúria, melyben ma a Tulipán kávéház van s a Kereskedelmi Egyesület helyiségei. Ez előtt áll Nep. Szent János szobra, melyet a város 1799-ben állított fel azon a helyen, hol az a régi fatemplom állott, melyet Krizsanóczy János hozott át Ellés faluból. E mellett áll a Szent János kútja, hova a gyermek Petőfi Sándor járt szilaj nádparipáját megitatni. Itt a Schweiger-féle vendéglőnél kezdődik a széles Szegedi-utcza s ér össze a Gabona-piaczczal a Csirke-piacz. Míg az előbbin százszámmal állanak hosszú rajvonalban a hetivásárra bejött gabnásszekerek, az utóbbinak máskor néma csendjét a vásárra hozott baromfiak tízezrei verik föl.
Itt is már kora hajnalban megkezdődik a vásár. Százával állanak itt a baromfit szállító tanyai kocsik. A tér közepén nagy garmadában állanak a csirkenagykereskedők szállító kosarai, melyek már délre egész tehervonat-szállítmányt szolgáltatnak, hogy a külön baromfi-szállításra berendezett vasúti kocsik innét fussanak szét a külföldi piaczokra, vagy a leölt baromfiak ezreivel teli ládák a tengeren túl Londonba. Erről a piaczról kerül karácsony körül 35.000–40.000 pulyka Londonba s innét látják el a legtöbb németországi és tengeri fürdőt csirkével, kappannal, libával, tojással. Toll-kereskedése pedig kinyúlik Párizsig. Sok százezer korona ennek a piacznak az évi forgalma.
