Közigazgatás.
Közigazgatás.
Kiskunfélegyháza a település idejében közigazgatását ama városok fejlett közigazgatása mintájára rendezte be, melyekből települtek. Az 1744–1749-ig terjedő összeírások szerint a város első bírája Czakó István és első jegyzője Mihálovits Márton voltak. A redimálás után már a tanácscsal találkozunk, mely a közigazgatásban nagy szerepet játszott, minthogy ez kezelte a község jövedelmeit, kezében volt az igazságszolgáltatás s a polgári ügyek intézése. Fellebbviteli forum voltak 1786-ig a kerületi kapitányság és a főkapitányi szék. II. József a bűnvádi pereket a jászberényi kerületre ruházta át, egyéb ügyekben a városi tanács intézkedett. 1799-től a közigazgatás menetét a megerősített Jász-Kun statutumok írták elő egészen az 1848. évi XXIII. t.-cz.-ig, mely a közgyűlést elkülöníti a tanácstól. Az első közgyűlést Kiskunfélegyházán 1848 június 13-án tartották meg, Szabó János főbíró elnöklete alatt. Kiskunfélegyháza ma rendezett tanácsú város. Tisztviselői: Molnár Béla dr. polgármester, Seres István alpolgármester, Gerenday József rendőrkapitány, Markgráf Vilmos adótanácsnok, Szabó István gazdasági tanácsnok, Dóczy Pál mérnök, Kukányi Lajos árvaszéki ülnök, Molnár József dr. tiszti ügyész, Rády Lajos dr. főjegyző, Táby József dr. és Kranovitz Dezső dr. tiszti orvosok, Csák Kálmán tb. főjegyző, Cserényi Géza katonai nyilvántartó, Steibl Mihály számvevő, Molnár Dezső pénztáros, Pál Sándor ellenőr, Sallay József közgyám, Paár József és Molnár Andor alkapitányok, Nagy F. László levéltáros, Kremzer József kiadó, Szerelemhegyi Dezső iktató. Van ezenkívül még 8 számtiszt, 11 irnok, 1 városi gazda, 3 végrehajtó, 7 szülésznő. Rendőrök és szolgák száma 50, más alkalmazottaké 11. Ezek illetéke évenként 133.929 kor. 42 fillér. A város évi összkiadása 623.606 kor. 79 fill., összbevétele 371.952 kor. 84 fill. Kiadási többlete 251.653 kor. 95 fillér, melyet 93%-os pótadóval fedez. E nagy áldozatot a város fejlődése érdekében hozza meg, mert tudja, hogy a Duna–Tisza közötti városok rohamos fejlődésével csak így biztosítja szebb jövőjét.
Források: Gyárfás István: A jász-kunok története. – Szerelemhegyi Tivadar: Kis-Kun-Félegyháza város monografiája. – Holló László: A félegyházi vár. kath. főgimnázium történelme. – Ferenczy Zoltán: Petőfi életrajza. – Kiskunfélegyháza város 1910. évi költségvetési előirányzata. – A városi levéltár és a Városi Múzeum adatai.
