Legrégibb oklevél.
Legrégibb oklevél.
Az első kétségtelen irott történelmi adat, mely Félegyháza létele mellett bizonyít, az 1389. évből való. Ez a város régi történetére nézve megbecsülhetetlen irat Zsigmond királynak Szeged sz. kir. város levéltárában őrzött dekretuma, mely virágvasárnap előtt való szombaton az Úrnak 1389. évében kelt latin nyelven. E dekretum arról rendelkezik, hogy a király Szer helység földesurainak meghagyja, hogy a szegedi polgárokat, kik a sáregyházi úton kereskednek, mely Budáról Félegyházán visz keresztül, békésen és vámmentesen bocsássák át. E királyi dekretum tehát kétségtelenül bizonyítja, hogy Félegyháza a többi körülötte elfekvő kunszállások közül már mint ismeretes helység emelkedik ki. Ez a kun község, a régi Félegyháza, nem feküdt a mai város helyén, hanem attól néhány száz lépésnyire, a nagykőrösi út mellett, a város éjszakkeleti részén emelkedő és hosszasan elnyúló halom tetején, hol a kőrösi útat a szolnok–félegyházi vasút vágja át. A hagyomány e halmot az elpusztult régi Félegyháza temploma romjainak tartja. Az e részen még nemrégen is előkerült terméskő-maradványok, az idő viszontagságai következtében elmállott homokkőrétegek, égetett föld, tégla-darabok, oltott mész-csomók, IV. Istvánnak (1162–1163.) nagyobb számban előkerülő jellegzetes máriás és keleti feliratú rézpénzei mutatják, hogy a régi kultúra itt telepített községeket, közvetetlenül a budai országút mellett.
Régibb adatot csak még egyet találunk Félegyházára az 1424. évből, mely arról tanúskodik, hogy Félegyháza helység Borbála királynő birtokába ment át. A város későbbi életéről és szerepéről nincs több történelmi adatunk. A mostoha idők nem őriztek meg róla többet.
