Haladási törekvések.
Haladási törekvések.
Halas józan népe, melynek se tájnyelve, se külön szokásai, viselete nincsen, minden erejével a pozitív haladás útjára lépett, hogy megvalósítsa az ősei kedvelt mondását: „Halas hatalmas.” De ezt csak okos, czéltudatos munkával fogja tudni elérni. A város vezetőinek világosan kell látni évtizedekkel előre és minden lépéssel tervszerűen munkálni egy fényesebb jövőn, mely a multnak és a jelennek gyermeke. Az elmaradottság kátyújából Halast a közlekedési eszközök jósága és lakosságának kemény munkája rántotta ki. Ezeket kell első sorban fejleszteni. Jó utakra van szükség mind a bel-, mind a külterületeken, különösen pedig kellő mennyiségű vasútról kell gondoskodni, mert így érnek messze a város karjai. A lakosság munkakedvének ébresztése és fokozása a második feladat, a mit a fejlődés czéljainak öntudatossá tételével és a szellemi műveltség emelésével lehet elérni.
Az évtizedes haladás ellenére Kiskunhalas ma még legnagyobb részben poros, elmaradt nagy falu, a hol alig-alig lengedez a modern idők szele. Haladni akar, az tény, tud is, ha vezetése jó kezekben van, az bizonyos. De a szebb jövő érdekében számos intézkedés vár a hatóságra. Előrelátó városszabályozási tervre van szükség, továbbá a hepe-hupás talaj nivellirozására, hogy a további építkezések ne hebehurgyán történjenek. A város kezdetleges egészségügyi intézményei tovább fejlesztendők. E téren a mélyfurású kutak sürgős szaporítása a legégetőbb feladat, azután jön a csatornázás, sőt a vízvezeték kérdése. Jó ivóvíz nélkül mai város el nem lehet, már pedig Halason ez igen kevés van.
A város nyugati oldalán elterülő tó a kiszáradás útján van. Ezt a folyamatot mesterségesen siettetni kell, mert egyrészt a lakosság egészségét fenyegeti a miazmákat lehelő nádas, békás pocsolya, másrészt meg a város terjeszkedésének áll útjában. Hosszában ma már nem lehet Halast életrevaló módon nagyobbítani, csak széltében. De ennek akadálya egyfelől a nádas tó, másfelől a vásártér és a temető. Amazt le kell csapolni, a vásárteret parczellázni a város javára, hogy a pótadó összege kisebb lehessen, a Kossuth-utczai régi temető pedig önként kínálkozik gyönyörű modern parknak.
Kiskuhalas. – 1. Gazdasági bank. – 2. Takarékpénztár. – 3. Főgimnázium.
Kiskunhalas. – 1. A Fehértó.
Kiskunhalas. – 2. Fehértói erdőrészlet.
Kiskunhalas. – A Sóstó.
423Némileg félszeg képe van a halasi társadalomnak azért, mert társadalmi osztályaiban a szorosan vett értelmiség és a többi csoportok között nincsen átmenet. Igen kevés a mai igényeknek megfelelő iparosa és kereskedője, pedig ezeké a jövő. Ez osztály továbbképzését előmozdítani az egész városnak érdekében áll. Általában a lakosság általános továbbképzése, szellemi látókörének bővítése nagyon kívánatos. Ha ilynemű intézmények feljesztésére és alkotására ma még nincs a városnak módja, miért nem mozdulnak meg a pénzintézetek és a gazdag polgárok? Halas pénzintézetei felvirultak és üzleti éveiket gazdag nyereséggel zárják. Azt a nyereséget a közönségtől kapják és a vele járó kötelességeknek csak felét teszik meg, ha jó részét osztalék czímén a jó üzletet csináló részvényeseknek visszafizetik és némi morzsát juttatnak az iskolák szegény tanulóinak is. Az említett osztályok és intézmények segítését elég jogosan várhatja tőlük a város közönsége.
Ha csak az itt említett feladatok válnak valóra, egy nemzedék után, 1950 felé a halasi ember büszkén járhat egészséges, szép és gazdag városának utczáin; társadalma pedig egységes szervezetté lesz, a melynek minden része örömmel végzi a reá váró munkát s a haladás útján nem egymás ellen, de vállvetve, egymás mellett fognak dolgozni.
Források: Toóth János: Kiskunhalas története. – Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun várm. monogr. III. 259. – Illésy János: a Jászkunság eladása a német lovagrendnek. Századok, 1905. – Gyárfás István: a Jászkunok tört. – Iványi István: Szabadka tört. I. – Gracza György az 1848– 49-iki magyar szabadságharcz tört. I–V.
