Ovó és tanítóképzők.
Ovó és tanítóképzők.
Pest, Pilis és Solt vármegyék 1839/40. évi követei (Dubraviczky Simon és Szentkirályi Móricz) sürgették a papi növendékek oktatását, „a mennyiben ezek, mint népoktatók, a nép erkölcsi és szellemi kifejlődésére legnagyobb befolyást gyakorolnak.” Az országos biztosság kirendelésére vonatkozó egyesség azonban nem sikerült.* Az iskolatanács 1869. nov. 17-iki ülésén került szóba, hogy a tankerületben működő tanítók számára neveléstani ideiglenes tanfolyamot rendezzenek. A kalocsai róm. kath. s a nagykőrösi ref. képzőt jelölik ki, a hol ilyen tanfolyamok a nyári szünidő alatt szervezhetők volnának.
I. m. 54. l.
Kalocsán a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék vezetése mellett óvónőképző-intézetet szervezett Haynald érsek. Ebbe az óvónőképzőintézetbe eleinte csak szerzetesnőket vettek fel, 1888 óta külső növendékeket is. A két tanfolyam hallgatóinak száma 1895-ben 52. Az 1906/7. tanévben 10 tanár működik, a tanulók száma 10 rendes és 3 magán.
A kalocsai r. kath. tanítónőképzőt, mely a Miasszonyunkról elnevezett nénék vezetése alatt áll, Haynald érsek alapította, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. életbeléptetése után, 3 éves tanfolyammal. 1875/6-ban 11 tanára van, tanulók száma 72. 1883-ban bővítették ki a 4. évfolyammal. 1894/5-ben 12 rendes, 1 hitoktató, összesen 13 tanára van, tanulók száma 103, oklevelet nyert 20. 1896-ban a növendékek száma 121, kik közül 89 az internátusban volt elhelyezve. Az 1906/7. tanévben 11 tanár működik, a tanulók száma 110 rendes és 9 magán.
A Miasszonyunkról elnevezett iskolanénék vezetése alatt áll itt a polg. tanítónőképző-intézet is. A kétéves tanfolyam 1883-ban 3 tanfolyamúvá lett és magában foglalja a polgári képzőkre előírt összes szakcsoportokat. 1894/5-ben 7 rendes, 1 hitoktató, összesen 8 tanár működik, tanulók száma 21, oklevelet nyert 4 rendes és 11 magántanuló. Az intézet fennállása óta 1896-ig 122 növendék nyert itt oklevelet, kik közül 95 szerzetesnő volt és 27 világi. A tanképesítő vizsgálatokat 1895 óta a minisztertől kinevezett bizottság előtt tartják. 1896-ban a 3 tanfolyamban 21 rendes és 19 magántanulót találunk. Az 1906/7. tanévben 9 tanár működik, a tanulók száma 43 rendes és 13 magán.
Ugyancsak a Miasszonyunkról nevezett iskolanénékre bízták az árvák nevelését is abban a díszes épületben, a melyet Haynald érsek az iskolanénék temploma mellett építtetett. Az intézetben 1896-ban 45 árva volt elhelyezve.
A kalocsai róm. kath. elemi fiu-tanítóképző intézet alapítója Kunszt József érsek, ki 1856-ban, egyetértve a helytartótanácscsal, a beszüntetett érsekújvári királyi képzőintézetnek Kalocsán adott új hajlékot. A tanfolyam 1856–1870-ig kétéves volt. Ez idő alatt az intézetnél 239 alkalmazott, de még nem képesített tanító és 150 növendék kapott tanítói oklevelet. A hároméves tanfolyamot 1870-ben, a négyévest 1883-ban állították be Haynald Lajos biboros-érsek áldozatkészségéből. A hároméves tanfolyam alatt 24 alkalmazott tanító, 157 intézeti növendék, 1 magántanuló és 6 érettségizett egyén nyert elemi tanítóságra képesítő oklevelet. A négyéves tanfolyam idejében az 1908/9. tanév végéig 8 alkalmazott tanítót, 434 intézetbeli növendéket és 2 érettségizett egyént képesítettek elemi tanítóságra. 1908/9. végéig 1030 okleveles tanítót adott az intézet a hazának. Az intézet területe 865 -öl. Eredetileg két tanteremből és egy kis irodából állott. Haynald Lajos 1871-ben két új termet építtetett, majd 1883-ban emeletes épületté alakíttatta át 40.000 K költséggel. 1902-ben Császka György érsek újjáalakíttatta, torna- és zeneteremmel bővitette ki, 20.000 K költséggel. Az intézetben van jelenleg négy osztályterem, egy zene-, egy torna- és egy fizikai szertárterem, egy kis vegytani laboratorium, egy tanári tanácskozóterem, 225egy igazgatói iroda, egy orgona- s egy harmonium-szoba egy gyakorló iskolai terem és egy pedellus-szoba. A gazdasági gyakorlatokra van az intézetnek 2400 -öles kertje. Gyakorlóiskolául az intézet alapításától kezdve a kalocsai róm. kath. belvárosi iskola szolgált, míg 1902-ben Császka György érsek bőkezűségéből osztatlan hatosztályú gyakorlóiskolát szerveztek az intézetnél. A szegénysorsú növendékek segélyezésére jelenleg évi 7800 koronát utalványoz a kalocsai érsek. Van ezenkívül 4 drb 84 koronás ösztöndíj és egyes növendékek más ösztöndíjakban és segélyben is részesülnek. Az intézet évi fenntartási költségei 28,000 K. 1885 óta kath. kántorképző tanfolyam is van. A növendékek művelődésére 1885 óta ifjúsági önképzőkör, a lelki élet fejlesztésére pedig 1904 óta Mária-kongregáczió áll fenn. Fenntartói a kalocsai érsekek voltak; jelenleg Várossy Gyula. Az intézetnek 1856-ban, mikor megnyitották, csak 11 növendéke volt; jelenleg a tanulók száma megközelíti a százat. 1870-ben a hittanáron és képzőtanáron kívül még egy rendes és 8 segédtanár (ezek között 2 zene- és 1 tornatanár); 1883-ban összesen 3 rendes és 8 segédtanár; 1891-ben 4 rendes és 6 segédtanár működött az intézetnél; végre 1903 óta 5 rendes és 2 segédtanári állast szerveztek, és így az igazgatóval és a gyakorlóiskola tanítójával együtt a tanári testület 9 tagból áll.*
Huber Lipót igazgató közlése alapján.
Schuster Konstantin, váczi püspök 1888-ben 40.000 frt alapítványt tett oly czélra, hogy abból Kiskunfélegyházán nagyobbszabású leánynevelőintézetet állítsanak. Ez vetette meg alapját a Constantinum-nak, melyben négy elemi s négy polgári osztály (a volt községi iskola bevonásával) az 1908/9. iskolai évben, az elemi tanítóképző-intézet pedig egyelőre két évfolyammal, 1909 szeptember hó 1-én nyílt meg. A Constantinum a váczi püspök főhatósága s a Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanénék vezetése alatt áll.
A kiskunfélegyházai áll. tanítóképző-intézetet 1876-ban Csongrádról helyezték át Kiskunfélegyházára Dömötör János kir. tanfelügyelő idejében. Az intézetet Szász Károly miniszteri tanácsos 1876 október 8-án nyitotta meg. A tanárok száma ekkor 10, a növendékeké 103. A képzőt az 1883/4. tanévben alakították át négy évfolyamuvá, a mikor 6 rendes, 1 segédtanár és 3 hitoktató működik, a növendékek száma 64. 1894/5-ben 7 rendes, 2 segéd-, 2 hitoktató, összesen 11 tanár, tanulók száma 52, oklevelet nyert 4. Az intézet e jelenlegi új helyiségébe az 1904/5. iskolai évben költözött, a mikor felvétetett 130 növendék, kik közül 114 bennlakó és 16 bejáró. Az 1906/7. tanévben 12 tanár működik, a tanulók száma 125. Első igazgatója Dékány József, a ki 1878-ig működött.
A dunamelléki ref. egyházkerületben a tanítók még a XIX. század első tizedében is a gimnáziumokból kerültek ki. Gróf Teleki Sámuel egyházkerületi főgondnok kezdeményezésére a nagykőrösi ref. egyháztanács 1836-ban a néptanítókat képző és gazdálkodást tanító szék betöltésére pályázatot hirdetett. 1837-ben a dunamelléki egyházkerület Kasidra Pált választotta meg erre. 1850-ben mint gazdasági intézet végkép, mint preparandia, egy ideig megszünt. 1855-ben az egyházkerület újból Nagykőrösön állítja fel a képzőt. A képző fenntartói: az egyházkerület s a nagykőrösi egyház. Mindegyik testület maga fizeti az általa választott tanárokat, a tantervet is az egyházkerület állapítja meg, amely a főfelügyeletet az egyházkerületi főválasztmány útján gyakorolja. Igazgatóul 1858 aug. 30-án Nagy László kisújszállási ref. gimn. tanárt választották meg. Az 1860–1869. években Ballagi Károlyt találjuk az egyházkerület részéről fizetett tanszéken. A kormányzó-választmányt az egyházkerület 1863/4-ban szünteti meg, annak hatáskörét a tanítóképzőintézeti iskolaszékre ruházván. A két fenntartó testület 1869-ben határozza el a gyakorlóiskola felállítását. 1870-ben Kiss Áront, 1882-ben Kiss Kálmánt választják meg igazgatóul. A negyedik évfolyam 1885/6-ban nyilt meg. Növendékeinek száma 1855/66–1895/6-ig 2471. Az egyházkerületi tanítóképesítő bizottság 1895/6-ig 675 növendéknek adott tanítói oklevelet. Az 1906/7. tanévben 11 tanár működik, a tanulók száma 112 rendes és 10 magán.
