Polgári iskolák.
Polgári iskolák.
Legnagyobb az ujpesti áll. polg. leányiskola, a melyet 1883-ban alapítottak, a mikor 8 tanerővel, kik között 4 hitoktató, 3 osztálylyal kezdte meg működését; a három osztályban volt 79 növendék. Ma itt a tanerők száma 34 és a növendékeké 824. Az iskola főépületét az 1896/7. évben építették s bővítették 1902/3-ban és 1909/10-ben. De a szomszédtelket is megvásárolták s új építkezések vannak tervbe véve. Az intézetben női kézimunka-tanfolyamot is szerveztek, a melyhez művezetőt először az 1902/3. évben alkalmaztak. A kézimunka-tanfolyamnak második szakosztályát az 1903/4. tanévben, a harmadik szakosztályát (műhimzői) az 1905./6. tanévben szervezték. 1907/8-ban a csipkekészítő és iparművészeti szakosztály is megnyilt.
Az újpesti áll. polg. fiuiskolát az 1894/5. tanév elején szervezték. Ferencz József-téri helyiségei 1902-ben épültek. Tanárainak száma az első évben öt, jelenleg 15 és 4 hitoktató. A tanulók száma az első évben 151, ma 661. Tanulóinak 50%-a önálló pályán, 30%-a felsőkereskedelmi iskola elvégzéséhez kötött pályákon, a többi a tanítói pályán oszlik meg.
Abonyban községi jelleggel szerveztek polg. fiú- és leányiskolát 1901/2-ben. Az első évben mind a fiú-, mind a leányiskolában egy-egy tanár, a fiúiskolában 38, a leányiskolában 28 növendék volt. Ezt az iskolát 1902/3-ban államosították, ekkor épültek a mai helyiségek. Most itt a fiú- és leányiskolában 5–5 tanár működik, a fiúiskolai növendékek száma 106, a leányiskoláé 63. Ez iskolák növendékeinek 80%-a az ipari és kereskedői pályát keresi föl.
A bányai ág. h. ev. egyházkerület aszódi leánynevelő-intézetét 1891-ban szervezték. Ebben 4 osztályú polg. iskola, továbbá az 1908/9. tanévtől háztartási és gazdasági tanfolyam is van. Az intézet a báró Podmaniczky-féle kastélyban van, a melyet az egyházkerület 1890-ben vásárolt meg. A tanerők száma 1891/2-ben 7, a tanulóké 63, jelenleg 14 tanerő van és 131 tanuló.
A budafoki áll. polg. fiu- és leányiskolákat 1904-ben szervezték. 1907/8-ban nyertek új épületet. 1908/9-ben szervezték a női kézimunka-tanfolyamot művezetőnői állással, ekkor állították a slöjd-műhelyt és kosárfonó-tanfolyamot is. A tanárok száma 1904/5-ben a fiúiskolában 2, a leányiskolában 1; a tanulók 223száma a fiúiskolában 49, a leányiskolában 20. Ma ez iskolákban 6–6 tanár 128, illetőleg 116 növendéket oktat.
Czegléden 1869-ben szerveztek közs. polg. fiú- és leányiskolát, melynek igazgatója 1869/70-től 1900/01-ig Elefánty József. A fiú- és leányiskolában az 1869/70. évben 4, az 1873/4. tanévben 8 tanerő működik. A leányiskolánál az 1884/5. tanévtől nyílt meg a 3. és 4. osztály. A növendékek létszáma 1869/70-ben a fiúiskolában 28, a leányiskolában 22. A fiúiskola 1901/2-ben szünt meg, a mikor 99 növendéke volt. Teljesen áll. jellegű lett az intézet 1885-ben. Kézimunkatanfolyammal bővült 1902-ben; a fehérvarró és himző és egy felsőruha szabó-varró-csoport 1908-ban alakult. A fiúiskolában 3544 növendék, a leányiskolában az 1909/10. tanévig, a mikor a növendékek száma 218, összesen 3362 növendék tanult. A tanárok jelenlegi száma a művezetőnővel együtt 9. A kézimunka-tanfolyam helyisége s az igazgatói lakás 1877 előtt, az osztályok helyiségei 1877-ben, a tornaterem, egy osztály s az iroda 1905-ben épültek. Új építések tervben.
A Magyar Gazdasszonyok Orsz. Egyesületének czinkotai polg. leányiskolája 1905/6-ban épült. Az intézetet voltaképen még 1866-ban szervezték s a már említett évben telepítették Czinkotára. 1909-ben a tanerők száma 6, a tanulóké 117 (bennlakók). Az internátusban a belügyminiszter 75 állami alapítványi helyet szervezett. Itt is vannak kézimunka-tanfolyamok. Az egyesült internátusában a középosztály gyermekei közül eddig 1166 leányt nevelt.
A Miasszonyunkról nevezett iskolanénék Kalocsán 1860 szeptember havában négy évfolyamú felsőbb leányiskolában kezdték meg működésüket. 1868 óta a konviktusi iskola a polgári iskola 4 osztályát foglalja magában. 1883/4-ben 30 növendéke van. Az iskolanénék felső népiskolát is szerveztek, a melynek két osztályában 1896-ban 56 növendék van.
Kecskeméten a leányoknak magasabbfokú oktatása 1852-ben kezdődik, a mikor két osztályból álló városi nőnöveldét alapítottak. Tóth Lajosné Dianovszky Anna volt az első nevelőnő, a ki a várostól évenként 200 pfrtot és 6 öl puhafát kapott, ezenkívül a növendékek az I. osztályban havonként 1, a II-ban 2, a franczia nyelvért 2, a rajzért szintén 2, a zongoráért 4 frt rendes tandíjat fizettek. 1861-ban e helyett a katholikusok, s a protestánsok részére egy-egy községi nőnöveldét szerveztek. A közs. polg. leányiskolát 1875-ben szervezték. A jelenlegi modern épületek 1899-ből valók. Tanerőinek száma 1875-ben 3, jelenleg 11. 1875/6-ban, a mikor még két osztály volt, a tanulók száma 49, 1880/1-ben (4 osztályú) 94. Az iskolát 1904-ben államosították. Növendékeinek száma ma a nyolcz tanteremben 341. Említésre valók kézimunka-kiállításai.
Kiskőrösön 1905-ben alakult a polg. isk.-egyesület, a mely az 1903-ban megnyílt magán polg. iskolát átvette. A négy-négy osztályú fiú- és leányiskolát 1907-ben a község vette át. A tanulók száma a két intézetben 1909/10-ben 123.
Kiskunfélegyházán 1895-ben szerveztek közs. polg. leányiskolát, a mely 1908-tól mint r. kath. jellegű folytatja működését. 1899-ben kézimunka-tanfolyammal bővítették. Növendékeinek száma az első években 100–110, legutóbb 155. A tanerők száma 6. Az intézet kiegészítő része a Constantinumnak.
A kiskunhalasi ref. polg. leányiskolát 1872-ben szervezték. Első igazgatója özv. Balparlaky Györgyné Tóth Antónia. 1873-ban az igazgatón kívül még csak egy rendes tanítónő működik, óraadók 4–7 főgimn. tanár. 1895-től az igazgatón kívül 3 tanítónő s rendes kézimunka-tanítónő is van alkalmazva. Tanulók száma 1883/4-ben 25. Az 1905/6. iskolai évben 5 tanára s 54 növendéke volt. Az 1908/9. tanévben a tanítók száma változatlan, a tanulóké 56.
Monoron közs. fiú és leánypolg. iskolát 1903-ban szerveztek. 1906/7-ben államosították. 1906-ban épültek a mai helyiségek. Tanerőinek száma 11, a tanulóké az első évben 51, jelenleg 245. Az 1909/10. tanévben a naponként vidékről utazó növendékek részére napközi otthont szerveztek.
Nagykőrösön 1877-ben szerveztek közs. felső leányiskolát, mely 1905-ben polgári iskolává fejlődött. 1877/8-ban a tanerők száma 5, a tanulóké 26. A tanerők száma ma is 5, a tanulóké 126. A mai iskola 1904/5-ben épült.
Törökbálinton 1909 szeptember hóban a Francziaországból elűzött Notre dame apácza-rend tagjai szerveztek polg. leányiskolát. A tanerők száma 6. Bennlakó növendék 60, bejáró 10. Helyiségei 1907-ben épültek.
Váczon 1892-ben szerveztek róm. kath. polgári leányiskolát, vezetői a Szent Vincze-nővérek. 1905-ben a gróf Csáky püspök adományából épült Karolina-iskolaépületben 224van elhelyezve. Tanárok száma hitoktató, torna- és ének-tanítókon kívül ma 5, a növendékeké 1892/3-ban 103, 1908/9-ben 158.
Zsámbékon a Szentkeresztről czímzett irgalmas nővérek kongregációja. 1905-ben szervezett polg. leányiskolát. Ekkor és 1906-ban épültek a jelenlegi helyiségek. A tanulók száma az első évben 10, most 64, a tanerőké 4.
Erzsébetfalván az 1909/10. tanévben nyílt meg áll. polg. fiú- és leányiskola s Rákosligeten közs. polg. fiú- és leányiskola. Az itt említetteken kívül magán polg. iskolák vannak még Rákospalotán, Soroksáron, Szentendrén fiú- és leányiskola, a melynek felekezetivé való átszervezése folyamatban van; Erzsébetfalván, Kispesten, Rákosszentmihályon és Gödöllőn leány.
