Gazdasági leirások.
Gazdasági leirások.
Az egyes vidékek nagyobb birtokainak a következőkben közölt gazdasági üzemét a szerkesztőség állitotta össze:
Abony. Beliczey Tiborné szül. Antos Mária birtoka. Abony és Tószeg határában terül el. Összterület 745 m. hold. Ezen kívül még Biharban van 550 m. hold birtoka. A pestvármegyei birtokból kert és beltelek 30, szántóföld 550, kaszáló 100, erdő 35 és szőlő 12 hold. Termelnek dohányt is. Marha-állomány összesen 96 darab. Ebből jármos ökör 42, tehén 52 és tenyészbika 2. A tejgazdaság napi 200–220 liter termelését Budapesten értékesítik. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1–3 korona, nőknél 0.60–2 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 40, nagyban 30 korona holdanként.
Abony. Gaál Gyula birtoka. Abony és Tószeg határában terül el. Összterület 380 m. hold, ebből kert és beltelek 2, szántóföld 339, kaszáló 30, erdő 6, szőlő 1 és adó alá nem eső terület 2 hold. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőfogó. Lóállomány összesen 4, ebből igás 2, kocsiló 2 darab. Szarvasmarha-állomány összesen 44, ebből jármos ökör 24, tehén 10, gulyabeli 10 darab. Sertésállomány 8 anyakocza és szaporulata és egy kan. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknál 1.60–3 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 30 korona.
Acsa. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai. Idetartozik Tóalmás is. Összterület 3262 m. hold és 415 négyszögöl. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4607 m. hold. Az acsaiból szántó 532, kaszáló 53, legelő 44, erdő 474 és adó alá nem esik 21 m. hold. A tóalmásiból: szántó 1243, kaszáló 326, legelő, 483, erdő 42, szőlő és kert 15, nádas 6 és adó alá nem eső 39 m. hold. Acsán javított 3-as, Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban 3-as vetőforgóban gazdálkodik. Tóalmáson 9 k. hold dohányt és 28 m. hold mákot is termel. Van 14 muraközi ló és egy mén. Pest vármegyében 7684 jármos ökör, magyar és tarka, 9 innthali tehén, 200 gulyabeli vegyes fajú, 40 hízómarha és egy innthali tenyészbika. A juhállomány 700 darab Marino Precos. Az erdőgazdaságban Acsán a fanemek tölgy és cser, melyek rendszeres üzemtervvel, 60 éves fordában kezeltetnek. A termék tűzifa. A tóalmási szőlőben a fő borszőlőfajok kövidinka, fehér gohér, ezerjó és rizling és Acsán kb. 150 diófa. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet és két kévekötő aratógép. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1–2 kor., nőknél 80–90 fill. A földhaszonbér a nagyon eltérő talajviszonyok következtében, változó.
Akasztó. Báró Kaas Ivor gazdasága. Összterület 983 m. hold. Birtoka van még neje Lónyay Ilona nevén Beregben 3000 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 7 Nonius, ebből igás 4 és csikó 3. Marhaállomány összesen 66, ebből jármos ökör 24 magyar, tehén 22, tinó 10, üsző 8 és 2 gróf Wenckheim-féle tenyészbika. A sertésállomány kipusztult. Baromfitenyésztésében a pulyka és liba kiváló. Borászatában a fő borszőlőfaj ezerjó, kövidinka, rizling és fehér bakator, a fő csemegefaj chasselas és muskotály. A munkaerőt Akasztón és Pusztaszentimrén szerzi, napszámárak férfiaknál 1.60–3 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken változó.
Alsódabas. Dinnyés Lajos birtoka. Alsódabas és Majosháza (Pusztababád és Délegyháza) határában terül el. Összterület 600 k. hold, ebből kert és beltelek 10, szántóföld 300, kaszáló 100, legelő 100, erdő 20, szőlő 15, nádas 15 és adó alá nem eső terület 40 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: váltógazdaság. Szarvasmarhaállomány összesen 45, ebből jármosökör 24, tehén 10, hízómarha 10 és tenyészbika 1 darab. Sertés-állomány összesen 80 darab, kisjenői fajta, közötte 20 anyakocza és 2 kan. Borászatában a fő borszőlőfajok a rizling és kövidinka. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknál 1.20–2.40 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10–30 kor.
Alsónémedi. Gróf Dégenfeld József uradalma. Összterület 3500 m. hold. Ezenkívül még Bihar, Szabolcs, Szatmár, Szilágy és Trencsén vármegyében mintegy 15.000 m. hold birtoka van. Pest vármegyében kert és beltelek 2, szántóföld 1800, kaszáló 200, legelő 1213, erdő 200, szőlő 15, nádas 20 és adó alá nem eső terület 50 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Rozsot, tengerit és burgonyát kb. 1500 holdon termel. Lóállomány összesen 24; ebből igás 18 muraközi félvér, hintósló 6 angol félvér. Szarvasmarha-állomány összesen 364; ebből jármosökör 70 magyar, tehén 150 vegyes (simmenthali és bonyhádi), tinó 100 magyar, üsző 40 vegyes és tenyészbika 4 simmenthali. Napi tejtermelés 550 liter, a mit Budapesten értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling és ezerjó, a fő csemegefaj a chasselas, muskotály és luzitáni. Van egy darab 8 lóerős gőzcséplő-készlete. A rendes munkásokat helyből, az aratókat a környékből szerzi. Napszámárak férfiaknál 1–3 korona, nőknél 0.84–1.50 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10–12, kicsiben 35–40 korona.
Alsónémedi. Jálics Géza birtoka (Szőlősgyál.) Összterület 1000 m. hold; ebből kert és beltelek 30, szántóföld 500, kaszáló 100, erdő 80, szőlő 220 és adó alá nem eső terület 70 m. hold. Rozsot 200 holdon termel. Lóállomány összesen 30, ebből 16 nóri, hintósló 4 magyar-angol félvér, csikó 9 és egy nóri mén. Szarvasmarha-állomány összesen 81, ebből 24 jármos ökör, 36 tehén, 20 üsző és egy tenyészbika. Napi tejtermelés kb. 150 liter, a mit helyben értékesítenek. Van baromfitenyésztés házi szükségletre és méhészet 15 kaptárral. Borászatában, a mely a vármegye elsőrendű szőlőbirtoka, a fő borszőlőfaj a merlot, burgundi, carbonet és a fő csemegefaj a chasselas. Zöldséget négy holdon termel és gyümölcsösében 2000 baraczk és 1000 egyéb gyümölcsfa van. Gőzcséplőkészlete 8 lóerős. A munkaerőt a környéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.50–3 K, nőknél 1–1.50 K.
Alsónémedi. Gróf Károlyi László gyáli uradalma. Összterület 3236 kat. hold 669 négyszögöl. Ezenkívül birtoka van még a vármegyében Fót környékén, továbbá Abaúj, Csongrád, Szatmár, Szilágy és Zemplén vármegyékben kb. 100.000 kat. hold. A gyáli uradalomban kert és beltelek 68 kat. hold 1376 négyszögöl, szántóföld 2020 kat. hold 213 négyszögöl, kaszáló 416 kat. hold 477 négyszögöl, legelő 463 kat, hold 700 négyszögöl, erdő 180 kat. hold 331 négyszögöl, szőlő 9 kat. hold 285 négyszögöl, adó alá nem eső terület 78 kat. hold 487 négyszögöl. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Rozsot 900, tavaszi árpát 30, zabot 100 és tengerit 250 kat. holdon termel. Lóállomány összesen 22, ebből igás 15, kocsiló 7 darab. Szarvasmarha-állomány összesen 556, ebből jármos ökör 128 magyar, tehén 180 bonyhád-simmenthali, tinó 160 magyar, üsző 50 bonyhád-simmenthali, hízómarha 34 magyar, tenyészbika 4 simmenthali. A tejgazdaság napi termelése 700–1000 liter tej, a mit Budapesten értékesítenek. Erdészetében az akáczfa dominál. Borászatában a fő borszőlőfaj az ezerjó és olasz rizling és a fő csemegefaj a muskotály. Van két gőzcséplő-készlete 6 és 8 lóerőre. A munkaerőt helyben, Dányon és Lajosmizsén szerzi. Napszámár férfiaknál 1–2.80 korona, nőknél 0.80–1.60 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30–40 korona, nagyban 15–20 korona.
Bia, Torbágy és Herczeghalom. Metternich Sándor Paula herczegné uradalmai. A herczeghalmi részhez tartoznak Csonka-Tebe, Kizárom és Móriczmajor. A herczeghalmi intézőség kezeli a fehérmegyei 1100 kat. holdat is. Összterület Pest vármegyében 4365 kat. hold. Ebből Herczeghalmon kert- és beltelek 18, szántó 1020, kaszáló 68 kat. hold és a többi adó alá nem eső terület. Vetőforgó a norfolki négyes. 55 kat. holdon bükköny, borsó és baltaczim-magvakat termel és czukorrépát 90 kat. holdon. Lóállomány 14 Percheron-keresztezés. Marhaállomány 60 magyar jármos ökör, 250 borzderes tehén és 4 ugyanilyen bika. Juhállomány 600 Merino-Electoral-Negretti, 18 tenyészkossal. Napi tejtermelés 1750 liter, melyet Budapesten értékesítenek. Van vaj- és sajtgyára is, de jelenleg üzemen kívül. Van egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete és gőzekét bérel. A munkaerőt helyben és Lengyelországból szerzi. Napszámárak férfiaknál 120-tól 250 fillérig, nőknél 100-tól 200 fillérig. – A bia-torbágyi részből kert és belsőség 20 kat. hold, rét 202, legelő 125, nádas 20, kőbánya 16, terméketlen 110, erdő 1250, a többi pedig szántó. Négyes és hármas vetőforgóban dolgozik. Czukorrépát 100 kat. holdon termel. Van 24 Percheron-fajú igás és 8 angol félvér tiszti-ló. Marha-állomány: 100 drb magyar jármos ökör, 280 drb borzderes és tarka tehén, 120 vegyes gulyabeli és 7 borzderes és simmenthali bika. Három holdra esik egy nagy marha és 9 hold termőföldre egy állandó gazdasági munkás. A juhállomány 770 Merino és Southdown. A bárányokat 1 és 1 1/2 éves korukban hízlalva eladják. Tenyészkos 16. A napi tejtermelés 1700 liter, a mit szintén Budapesten értékesítenek. Az erdőben a fő-fanem a cser és a tölgy; de ez utóbbi, továbbá a juhar, szil és akácz már 77újabb kultúra. A forda 40 éves, termék: tűzifa. Van két 8 lóerejű gőcséplő, bérelt gőzeke és 4 kaszálógép. A napszámos-viszonyok ugyanazok.
Bugyi. Forster Kálmán birtoka. Összterület 1200 kat. hold. Ebből kert és baltelek 67, szántóföld 700, kaszáló 200, erdő 200, szőlő 30 és nádas 3 kat. hold. Gazdasági és üzemrendszer hármas és ötös forgó. Lóállomány összesen 24, ebből igás 8, kocsiló 8, csikó és mén 2 darab. Szarvasmarhaállomány összesen 124, ebből jármos ökör 36, tehén 54, tinó 10, üsző 20 és tenyészbika 4 darab. Juhállomány összesen 400 darab Cigája-Rambouillette, 10 Rambouillette tenyészkossal. Sertésállomány összesen 60 darab mangalicza és Yorkshirei, 30 anyakocza és 2 kan. A tejgazdaság napi termelése 200 liter, a mit helyben és Budapesten értékesítenek. Van méhészete, 30 Zirzon-kaptárral; a mézet Budapesten értékesítik, kgm-ként 3 koronáért. Erdészetében jelentős fanem az akácz, nyár és fenyő; az erdőket 20 éves fordában kezelik. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling és a fő csemegefaj a chasselas. Kertészetében, a mely 15 kat. hold, karfiolt, petrezselymet, zellert, sárgarépát, káposztát, salátát, spenótot stb. termeszt. Gyümölcsészete 10 kat. hold és többféle nemes alma, körte, baraczk és szilvafajok benne az uralkodók. Az évi forgalom zöldségfélékből 3000, gyümölcsből 1800 korona. Van gazdasági gázmalma, félmagos őrlésre és egy darab 8 lóerős lokomobilja. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknál 1–3 korona, nőknél 1–2.40 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korona.
Csengőd, Pusztaszentimre. Blaskovich Sándor birtoka. Ide tartozik az akasztói rész is. Összterület 1100 m. hold. Ebből kert és beltelek 14, szántó 600, kaszáló 250, legelő 220, erdő 8, szőlő 4 hold. Vetőforgó: hármas. Lóállomány 33 félvér Saghya-ivadék. Ebből 4 igás, 4 kocsiló, 10 anyakancza, 15 csikó. Marhaállomány 200 magyar fajú. Ebből 36 jármos, 30 tehén, 23 tinó, 15 üsző, 90 gulyabeli és három tenyészbika. Sertésállomány 18 magyar anyakocza és szaporulata, három kannal. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt Akasztó községből szerzi. Napszámárak férfiaknál 140–300, nőknél 120–210 fillér.
Domony. Domony Ödön birtoka. Összterület 600 kat. hold. Ebből kert és beltelek 8 kat. hold, szántó 520, kaszáló 36, legelő 26, erdő 12 kat. hold A vetőforgó négyes. A lóállomány 11, ebből 8 igás és 3 urasági. Szarvasmarha 132 darab. Ebből 30 magyar igás, 60 montafoni és bonyhádi tehén, 40 ugyanolyan üsző és két bika. Sertés: 60 kisjenői, 10 anyakoczával és egy kannal. Napi tejtermelés kb. 350 liter Budapest számára. Van egy 6 lóerejű gőzcséplőkészlete.
Domony. Segesváry Ödön birtoka. Összterület 800 m. hold. Ebből kert 9, szántó 719, kaszáló és legelő 50, erdő 20 és szőlő 12 m. hold. A vetőforgó négyes. Lóállomány 30 darab angol félvér. Ebből igás 10, urasági 6 és csikó 14. Marhaállomány 177. Ebből 30 magyar jármos ökör, 60 félvér berni tehén, 25 magyar tinó, 40 berni félvér-üsző, 2 berni bika és bikanevelés (berni félvér) 20 darab. Sertésállomány 50 darab westfáliai hússertés, 10 anyakoczával és egy kannal. Napi tejtermelés Budapest számára 300 liter. Van orpington fajbaromfi-tenyésztés is. A fő-borszőlőfajok: ezerjó és szerémi-zöld, a csemegefajok chasselas és muskotályok. Zöldségtermelés is van két holdon. A zöldségből körülbelül 30 métermázsát Aszódon és a környéken értékesítenek. Van egy 6 lóerejű gőzcséplőkészlet. A munkaerőt a vidékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–250 fillér, nőknél 80–180 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 32 korona. A gazdaság nagy súlyt helyez a tehén- és bikanevelésre és így bikái és tehenei keresettek. A gazdaság és az úrilak villamos világítással van ellátva. A motor a takarmánykészítő-gépeket, a dinamóval együtt, továbbá a vízvezeték szivattyújának elektromotorát egyidejűleg hajtja, illetőleg az akkomulátorral táplálja.
Dömsöd. Hajós József dr. birtokai. Összterület 1791 kat. hold 1403 négyszögöl, mely Dab, Dömsöd, Szentivánpuszta, Szenttamás és Tass határában terül el. Ebből bel- és kerttelek 37 hold 659 öl, szántóföld 1229 hold 732 öl, kaszáló 178 hold 109 öl, legelő 72 hold 816 öl, erdő 20 hold 345 öl, szőlő 10 hold 800 öl, nádas 47 hold 1502 öl és adó alá nem eső terület 195 kat. hold 1240 négyszögöl. Gazdasági és üzemrendszer részben 5, részben 12 nyomásos. Búzát 375, rozsot 68, árpát 12, zabot 128, tengerit 188 kat. holdon termeszt. Lóállomány összesen 110, ebből igás 12, hintósló 128, ménesbeli 50, anyakancza 32, mén 1, mint angol félvér. Szarvasmarha-állomány összesen 192, illetőleg 262; ebből jármos ökör 86, magyar fajta és keresztezés, tehén 60, vörös tarka, kuhland, simmenthali keresztezés, üsző 42, tenyészbika 4 és a cselédeké 70. Juhállomány összesen 1200 magyar fésűs, 14 tenyészkossal és a növendékekkel. Sertésállomány összesen 350 fehér mangalicza és szalontai keresztezés, 70 anyakocza és 4 kan. A napi tejtermelés 300 liter, a mit Budapesten értékesít. Erdészetében uralkodó fanemek a populusok, melyeket rendszeres üzemterv szerint 30 éves fordában kezelnek; termék tüzelő- és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling és kövidinka, a fő csemegefajok a chasselas változatai. A kertészet 24 hold; zöldségtermelés házi használatra; van 3000 darab gyümölcsfa; alma, baraczk, cseresznye, dió évente 150–200 métermázsa kerül eladásra. Van 2 darab 14 lóerős gőzcséplőkészlete és egy aratógépe. A munkaerőt a környékből szerzi és 32–40 tartalékmunkást Galicziából. Napszámárak férfiaknál télen 120, egyébkor 208; nőknél télen 90, egyébkor 130 fillér. E vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 40, nagyban 8–24 korona kat. holdanként.
Danakeszi. Magyar Lovar-Egylet birtoka. Összterület 1200 kat. hold. Ebből kert és beltelek 290, szántóföld 500, kaszáló 80, legelő 30 és erdő 300 kat. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. A birtok részben bérbe van adva. Lóállomány összesen 29. Ebből igás 24, urasági kocsiló 5, mind nemes fajú. A birtokon levő tréningtelepen többeknek kb. 400 darab angol telivér versenylova van. Szarvasmarha-állomány összesen 20. Ebből jármos ökör 4, tehén 16, mind bonyhádi fajta. A napi tejtermelés 120 liter, a mit helyben értékesítenek. A munkaerőt Fóton szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.60–3 korona, nőknél 1.20–2 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 30, kicsiben 60 korona.
Egreskáta. Gróf Keglevich Gábor birtoka. Összterület 2560 m. hold; ebből kert és beltelek 35, szántóföld 2000, kaszáló 40, legelő 340, erdő 20, szőlő 50, nádas 60 és adó alá nem eső terület 15 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: részben négyes és nyolczas vetőforgó, részben szabadgazdálkodás. Dohányt 73 kat. holdon termel. Lóállomány összesen 58; ebből igás 18, hintósló 12, anyakancza 10, csikó 13 és mén 2. Nevezetesebb anyakanczák Wirthin és Missis C, nevezetesebb mén Egreskáta II. amerikai telivérek. Szarvasmarha-állomány összesen 408; ebből jármos ökör 80 fehér, 120 vöröstarka tehén, 40 tinó és 36 üsző; gulyabeli 78 és hízómarha 30–50 vegyesfajta 78tenyészbika 4 simmenthali. Sertésállomány 60 anyakocza és 6 kan, szőke mangalicza. Napi tejtermelés 300–600 liter, a mit Budapesten értékesít. Baromfitenyésztésében a fehér fajtyúkok és pekingi kacsák után az évi forgalom 2000 korona. Van méhészete 16 kaptárral és haltenyésztése három tóval, melyekben főfaj a ponty, a mit Budapesten értékesít. Erdészetében uralkodó fanem az akácz, a mit gazdasági czélokra használnak fel. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling, ezerjó, dinka, szlankamenka és a főcsemegefaj a fehér és piros chasselas. Kertészetében a dinnye termesztést űzi 20–25 m. holdon, kb. 5000 korona évi forgalommal. Van téglaégetője, a mely szükség szerint évente 50.000 téglát tud előállítani s van 2 darab 8 és 10 lóerős gőzcséplőkészlete, egy gőzekéje és 3 aratógépe. A munkaerőt Nagykátán és a környékén szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.60–3 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 40 korona.
Fót. Gróf Károlyi László uradalma. Ide tartozik még Csomád, Káposztásmegyer, Rákospalota és Ujpest. Összterület 5100 kat. hold. Ezenkivül Csongrád, Szatmár, Abauj, Zemplén és Pest vármegyékben még kb. 100.000 hold. A fóti uradalomban kert és beltelek 350, szántó 2600, kaszáló 600, legelő 400, erdő 900, szőlő 100 és adó alá nem eső terület 150 kat. hold. A vetőforgó 6-os. Lóállomány 43. Ebből igás 30 muraközi, 8 urasági, angol félvér, 4 muraközi csikó és egy ardeni mén. A marhaállomány 755. Ebből 200 magyar, erdélyi jármos ökör, 450 bonyhádi tehén, 50 magyar tinó, 50 bonyhádi keresztezésű üsző és 5 simmenthali bika. A napi tejtermelés Budapest számára kb. 3000 liter. Az erdő akáczosból áll és 25 éves fordában kezelik. Termék: tüzifa. Főszőlőfajok a mézes-fehér, chasselas, oporto és burgundi. Van két 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszám ára férfiaknál 160–400, nőknél 100–250 fillér. A földhaszonbér e vidéken kicsiben 70, nagyban 40 korona.
Galgagyörk. Ibrányi Mihály birtoka. Összterület 1060 m. hold. Ebből kert és beltelek 8, erdő 14, a többi szántó. Vetőforgó négyes. Most kisérletezik czukorrépatermeléssel. Lóállomány 16 angol félvér. Marhaállomány 230. Ebből 56 magyar és nyugati jármos ökör, 100 borzderes és nyugati tehén, 70 gulyabeli és 4 montafoni bika. A napi tejtermelés kb. 500 liter, melyet Budapesten értékesit. Van méhészete is 52 Göndöcs-féle kaptárral. A mézet szintén a fővárosban értékesíti. Van mészkő-kőbányája. Egy 6 lóerős gőzcséplő-készlet. A munkaerőt helyben szerzi. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 25 korona.
Gomba. Özv. Patay Ferenczné, szül. báró Podmaniczky Gizella birtoka. Összterület 1600 m. hold. Vetőforgó 5-ös, 3-as és 9-es. Lóállomány 14 darab vegyes faj. Marhaállomány 89. Ebből 44 magyar jármos ökör, 44 tehén és egy bika. Juhállomány 890 darab Merino 30 tenyészkossal. Sertésállomány 71 darab mangalicza, 29 anyakoczával és 3 kannal. A fő borszőlőfajok a kövidinka és mézesfehér, csemegefélék a chasselas és madlain. Van egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi; napszám-árak férfiaknál 1.20–3 korona, nőknél 1–1.80 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korona m. holdanként.
Gomba. Szemere Huba és neje Báji Patay Anna birtoka. Összterület 1248 m. hold. Ebből kert és beltelek 32, szántó 1050, kaszáló 40, erdő 40, szőlő 5 és a többi legelő. Szabad gazdálkodás. Dohány 56 holdon, módosított Vásárhelyi-féle szerkezetű dohánypajtákkal (dupla tetővel, 14 méter széles és ugyanolyan magas). A lóállomány 18, ebből 14 vegyes igás és 4 angol félvér. Marhaállomány 280. Ebből 44 pinzgaui keverék jármos ökör, 135 telivér simmenthali és bonyhádi tehén, 60 ugyanolyan üsző, 5 ugyanolyan bika és 20 vegyes hízómarha. Napi tejtermelés a Budapesti Központi Tejcsarnok számára 600–700 liter. A fő borszőlőfajok kövidinka és rizling. A csemegefajok vegyesek. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 120–300, nőknél 100–180 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdankint 20 korona.
Gyömrő. Gróf Teleki Tibor uradalma. Ide tartozik Túzberek és Pomáz is. Összterület 5990 m. hold. Ezenkívül Nógrádban még 2400 m. hold. A pestvármegyei birtokból kert és beltelek 64, szántó 2200, kaszáló 90, legelő 200, erdő 3500, szőlő 33 és a többi adó alá nem eső terület. Vetőforgó négyes. A lóállomány 37 darab. Ebből 22 vegyes igás és 15 urasági és tiszti kocsiló. A marhaállomány 302. Ebből jármos ökör 108 magyar, tehén 90 nyugati, gulyabeli 100 vegyes és tenyészbika 4 nyugati. Juhállomány 300 fésűsgyapjas, 5 tenyészkossal. Napi tejtermelés a Központi Tejcsarnok és a helyi piacz számára kb. 600 liter. Az erdőben Gyömrőn akácz, Pomázon tölgy a domináló fanem. Van rendszeres üzemterv, Pomázon cserüzem, 20 éves fordával, az akáczos pedig 35 évessel. A termékek és kihasználás: cserhántás, tüzifa és szerszámfa. A főborszőlőfajok a mézesfehér, kövi- és vörösdinka és kadar. Van egy 10/8 lóerejű gőzcséplőkészlet. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–220, nőknél 100–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 korona adóval.
Harta. Hauer Béla birtoka. Összterület 600 m. hold. Ebből kert és beltelek 2, szántó 550, kaszáló 10, legelő 11, szőlő 25, nádas egy és tó egy m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Dohányt 40 k. holdon termel. Lóállomány összesen 25, ebből igás 8, kocsiló 2, anyakancza 10 és csikó 2, mind angol félvér. Szarvasmarha-állomány összesen 140, ebből jármos ökör 30 darab magyar fehér, tehén 25, tinó 30, üsző 30, hízómarha 24 és tenyészbika egy, mind simmenthali. Baromfitenyésztésében 200 darab magyar fehér fajú tyúkot nevel évente eladásra. Van méhészete 100 darab mozgó kassal, a mézet Budapesten értékesíti, évenként 90–100 koronáért. A Harta melletti halastóban rendszeresen tenyészti a harcsát, potykát, süllőt és keszeget, a miket helyben és a környéken adnak el. Borászatában a fő borszőlőfaj a mézesfehér, ezerjó, zöld szilváni, muscat lunel és olasz rizling, a fő csemegefaj a piros és fehér chasselas. Az 500 darab gyümölcsfából álló gyümölcsös évi forgalma 300–400 korona. Van egy darab 8 lóerős gőzcséplője és két darab aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi; napszámár férfiaknál 1.20–2 korona, nőknél 0.80–1.60 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–30 korona.
Iklad. Gróf Ráday Gedeon birtoka. Összterület 1270 m. hold. Ebből kert és beltelek 12, szántó 759, kaszáló 147, legelő 70, erdő 154 és szőlő 12. Vetőforgó hetes és négyes. 50–60 m. holdon lóheremagvat is termel. Lóállomány 22 angol félvér, ebből 10 darab urasági kocsiló. Marhaállomány 167. Ebből 60 magyar jármos ökör, 50 borzderes tehén, 40 vegyes gulyabeli, 2 bika és 10–15 hízó. Sertésállomány kb. 100 magyar mangalicza, 22 anyakoczával és 3 kannal. A napi tejtermelés 300 liter, de borjúneveléssel. Az erdő cser és akácz. A fő borszőlőfajok olasz rizling, ezerjó, nagyburgundi, bakator. A csemegeszőlők chasselas és madlain. Felemlítendő, hogy habár e vidék tulajdonképen 79nem borvidék, mégis vannak itt kiváló minőségű szőlők. Ilyen elsőrendű szőlő ez is és bora a bordeauxi, amsterdami és a trieszti kiállításokon díszoklevelet nyert. Van egy hold fiatal gyümölcsös is. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete és egy 3 1/2 lóerős benzinmotora a munkagépeknek. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak férfiaknál 100–240, nőknél 70–150 fillér. A földhaszonbér itt nagyban 20, kicsiben 30 korona.
Irsa. Irsay testvérek birtoka. Összterület 1900 m. hold. Ezenkivül Nógrádban 1200 hold. Az irsai birtokból kert és beltelek 20 m. hold, szántó 1300, kaszáló 200, legelő 200, szőlő 40, a többi erdő. Vetőforgó négyes. Dohány 20 kat. holdon. Lóállomány 26, ebből 10 Nonius és arab félvér igás, 6 urasági kocsiló és 10 csikó. Marhaállomány 184 darab, ebből 58 magyar jármos ökör, 54 simmenthali tehén, 50 gulyabeli, 2 simmenthali és berni bika és 20 vegyes hízó. A napi tejtermelés a Budapesti Központi Tejcsarnok számára 300–350 liter. Van rendszeres pulykatenyésztés és az állomány 100–150 között váltakozik. Az erdő akácz; termékei tűzifa és szőlőkaró. A fő borszőlőfajok rizling, kövidinka, fehér-bakar, mézesfehér és oporto. Csemegeszőlők: chasselas és passatuti. Van egy hat lóerejü gőzcséplőkészlet. A munkaerőt helyben szerzik és ezek nagyobbára szerződéses munkások, kiknek napszáma 60–200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 18 korona m. holdanként. 1910-ben a birtokosok 720 hl. szeszkontingenst kaptak és a szeszgyár az ősz folyamán megkezdi üzemét, napi 4 hl. szesztermeléssel; ezzel kapcsolatban a fejős tehenek számát 120-ra emelik.
Kakucs. Kakucsi Liebner József birtoka. Kakucs és Ujhartyán határában, de egy tagban terül el. Összterület 3707 m. hold. Ebből kert és beltelek (négy majorral) 12, szántóföld 1500, kaszáló 300, legelő 700, erdő 500, szőlő 25, nád is 20 és terméketlen mocsár 50 m. hold. Dohányt 45, burgonyát 325, luczernát 50, zabosbükkönyt 50, takarmányrépát 30, tököt, mákot és dinnyét 40 m. holdon termel. A lóállományból 20 igásló, Furiózó kancza. Szarvasmarha-állomány összesen 176, ebből 44 jármos ökör, 130 bonyhádi tehén és 2 tenyészbika; a kiselejtezett fejős tehenek hizlalva eladásra kerülnek. Sertésállomány 80 anyakocza és szaporulata, 10 kannal, kisjenői és Sulykovszky keresztezés. Az évi tejtermelés, naponta 100 tehén után kb. 250.000 liter, a mit legnagyobbrészt a fővárosba szállítanak. Van méhészete 1000 saját rendszerű mozgó törzskaptárral. Erdészetében, melyet sarjerdőként kezelnek, uralkodó fanem az akácz; termék: haszonfa és szőlőkaró, a selejtese tűzifa. A bort egy mennyiségben Budapesten értékesítik. A konyhakertészetben nagymennyiségű zöldségfélét és a gyümölcsösben almát és körtét termelnek eladásra. Van gazdasági gőzmalom, két hengerrel és két pár kővel; szeszgyár, napi 4 hl. szesztermelésre és 1 darab 8 lóerős gőzcséplőkészlete. Van 60 éves alkalmazottja, míg az aratáshoz és csépléshez helyben szerzi a munkaerőt.
Kalocsa. A kalocsai érsekség uradalmai. Összterület Pest és Bács vármegyében 85.633 kat. hold és 855 négyszögöl. Ebből Pest vármegye területére esik 63.753 kat. hold és 278 négyszögöl. Ebből kert és beltelek 71 k. hold; szántó 20.593, kaszáló 4665, legelő 10186, erdő 17064, szőlő 100, nádas 2931 és adó alá nem eső terület 8174 kat. hold. A birtokoknak 3/5 része bérbe van adva s 2/5 részét házilag kezelik. A bérletek között van nagyobb-kisebb (200–700 kh) és parczellás bérlet. A házi kezelésben levő birtokok a kalocsai és hajósi kerületekre vannak osztva; mindkét kerületben 4–4 gazdaság van. A gazdálkodásnak mindenütt a növénytermesztés és állattenyésztés az alapja. A forgók legnagyobb része vetésváltó rendszerü. A főbb kulturnövényeken kivül, 60–70 holdon lóheremagot és dohányt 100 kat. holdon termel. A lóállomány 326. Van két ménes, angol fehér és arabs tenyésztéssel és öt ménnel; a mének közül három angol telivér, egy félvér és egy arabs. Nevezetesebb mének: Apolló és Laudon. A marhaállomány 2332 darab. A hajósi kerületben magyar marhát tenyésztenek, 267 tehénnel, a kalocsaiban simmenthali félvér tehenészet van 100 tehénnel. Juhállomány 3500 egynyíretű Rambouillette-keresztezés, 28 Rambouillette tenyészkossal. Sertésállomány 2000 szőke mangalicza, 250 anyakoczával és 40 kannal. Napi tejtermelés a kalocsai gazdaságban, 100 tehénnel 500 liter, helyi eladásra; de ebben a borjutej nem foglaltatik. Van dunai halászat is, bérbeadva. Az erdőkben a fanemek fűz, nyár, szil, akácz és kevés tölgy, melyek rendszeres üzemterv szerint 20 és 40 éves fordákban kezeltetnek. Kihasználás olyképen, hogy a vágásokat eladják. Fő borszőlőfajok a kövidinka, olaszrizling, kadarka és piros veltelini. Csemegefajok chasselas blanc és rouge. Van egy 10, öt 8 és egy 6 lóerős gőzcséplőkészlet és 6 aratógép. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. A napszámárak férfiaknál 140–240, nőknél 100–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 22, kicsiben 28 korona. Különös figyelmet érdemel az érsekség mintaszerű sertéstenyésztése. Az érseki uradalom kalocsai kerületében nagyarányú szőkeszőrű mangalicza sertéstenyésztés van. E czélra három gazdaságban három sertéstelep van berendezve: a csornai telep (pestmegyei) a törzstenyészet folytatását czélozza és a süldőnevelést 100 darab anyagöbével, míg a drágszéli és a böddbakódi telepeken egyrészt a továbbtenyésztés folyik, ugyancsak 72–72 darab anyagöbével és sertéshizlalás, évenként kettős turnusban, 800–800 darab hízósertéssel. E sertéstenyésztést az uradalom 1899-ben állította be, tehát állategészségügyi tekintetben eléggé kritikus időben; ennek ellenére e telepeken 10 év alatt sertésvész még sporadikusan sem pusztított. A telepek úgy is vannak berendezve, hogy azok az állathigiéniai szempontoknak mindenben megfelelnek. A telepek és sertéslegelők a forgalomtól lehetőleg el van zárva, a kanászok semmiféle állatot nem tarthatnak, a telepeken a legnagyobb tisztaságnak kell uralkodni és a fertőtlenítéseket gyakran megismétlik. A telepek mellett 8-as forgóban lóhere is van kombinálva. A lóhere az első és második évben kaszálóul, a harmadikban egész aratásig sertéslegelőül szolgál, a mikor a sertések tarlóra kerülnek. Egy anyasertésre évi szaporulatával 3/4 kat. hold herevetés számíttatik. A here helyére még az évben búza jön. A sertéstenyésztés czélja a hízlalás. A sertéseket éves korukban állítják hízóba páronként 90 kg. élősúlyban és hat hónapi hízlalás után zsírsertésekként átlag 320 kg. élősúlyban adják el Bécsbe, a kőbányai szokvány szerint, 120–130 fillér kilogrammonkénti egységár mellett. A bécsi vásáron fiatalságuk és zsírosságuk miatt kedveltek. Egy-egy hízósertés a hízlalási idény alatt elfogyaszt kb. 70 kg. árpát, 470 kg. tengeri darát, 30 kg. burgonyát, 7,5 kg. herepolyvát és 1 kg. kősót. E hízlalási mód mellett a befektetett tőke kb. 30%-ot kamatozik. – Az érseki uradalom, nem tekintve egyéb fontos morális és humánus szempontokat, már csak annak biztos tudatában is, hogy a hű, lelkiismeretes és állandó cselédség a gazdaságnak elsőrendű érdeke, a cselédlakások építésére és azok berendezésére nagy áldozatot és figyelmet fordít. A lakások építésénél főelv, hogy minden cselédnek külön szobája, konyhája, kamrája, pinczéje és elrekesztett padlása legyen, szóval külön lakása, külön otthona. E czélra két 80tipus van használatban. Az egyik az olyan cselédlak, mely egy család részére van berendezve, mely esetben minden család külön épületben lakik s külön körülkerített udvara s mellékhelyisége van. Ilyen gazdasági cselédlak-telep a kalocsai gazdaságban fekvő úgynevezett 48 ház, mely a gazdasági udvar tőszomszédságában fekszik. A telep szabályos utczákra van beosztva, köröskörül kerítéssel, akáczfa-sorral és vízlevezető árokkal szegélyezve. Az egyes épületek téglából, szilárdan épültek. Minden udvarnak van egy Northon-kútja, mely egészséges, jó, iható vizet szolgáltat; minden házhoz tartozik egy-egy 200 négyszögöl területű konyhakert is, továbbá sertés- és baromfiól. Maga a szoba 20 négyszögméter területű, modern kettős nagy ablakokkal van ellátva, továbbá zsalukkal és szunyoghálóval. Egy-egy ilyen cselédlak 4000 koronába kerűl. A másik tipus 8 családra van berendezve, természetesen szintén külön-külön lakószobával és a hozzávaló mellékhelyiségekkel egy-egy család részére, egy közös, nagy épületben. E tipus előnye a másikkal szemben, hogy jóval olcsóbb (kb. 17.000 koronába kerül). Ilyen cselédlakok vannak az uradalom drágszéli gazdaságában.
Kalocsa. Kalocsai káptalan uradalma. Kalocsa, Keczel, Császártöltés, Akasztó, Dusnok, Géderlak és Szentbenedek határában terül el. Összterület 19.390 kat. hold. Ebből kert és beltelek 14 hold 1430 négyszögöl, szántó 4498 hold 1270 négyszögöl, kaszáló 2341 hold 1076 négyszögöl, legelő 4457 hold 27 négyszögöl, erdő 4191 hold 182 négyszögöl, szőlő 70 k. hold, nádas 1242 hold 545 négyszögöl és adó alá nem eső terület 2581 kat. hold 976 négyszögöl. Nagy része bérbe van adva, csak a Császártöltés és Keczel határában fekvő 7000 holdas Csalapuszta áll házi kezelés alatt. Hármas vetőforgó szerint rozsot és tengerit 2400, dohányt pedig 45 kat. holdon termel. Lóállomány összesen 35, ebből igás 22 angol félvér és muraközi, kocsiló 2 és ménesbeli csikó 11 angol félvér. Szarvasmarha-állomány összesen 304, ebből 72 jármos ökör és 125 gulyabeli tinó magyar, 106 üsző és egy tenyészbika bonyhádi fajta. Juhállomány összesen 670 darab merinói, 10 tenyészkossal. Sertésállomány 200 darab mangalicza, 60 anyakocza és 12 kan. Erdészetében uralkodó fanem a nyár és akácz; az előbbit rendszeres üzemterv szerint 40, az utóbbit 20 éves fordában kezelik. Termékek: ölfa, szerfa és szőlőkaró. Borászatában a fő borszőlőfaj olasz rizling, kövidinka, ezerjó, erdei fehér és mustos fehér, a fő csemegefaj a muscat lunel és m. otonel. Van egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete. Napszámárak férfiaknál 1.20–2 korona, nőknél 1–1.60 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30, nagyban 15 korona.
Káva. Halász Gyula birtoka. Összterület 750 m. hold: ebből kert és beltelek 17, szántó 630, kaszáló 20, legelő 61 és erdő 14 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer hatos vetőforgó és egyhatodrész ugar. Buzát 200, rozsot 30 holdon, a többin árpát, zabot és kukoriczát termel. Dohánytermelés 25 kat. holdon. Lóállomány összesen 8, ebből igás 4, urasági kocsiló 4 darab. Szarvasmarha-állomány összesen 125, ebből 28 jármos ökör és 64 tinó vegyes fajú, 20 tarka üsző, 12 vegyes hízómarha és egy tarka tenyészbika. Sertésállomány 164 darab magyar kondor fehér, 28 anyakocza és 2 kan. Erdészetében a tölgy és akácz a jelentős fanem. Zöldséget és gyümölcsöt csak saját szükségletre termel. A munkaerőt helyben szerzi; napszámár férfiaknál november elejétől február végéig 1 korona nyáron 2 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 korona és az adó.
Káva. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. Káva és Bénye községek határában fekszik. Összterület 453 hold. Ezenkívűl még Hevesben van 150 hold. Itt a gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Mákot 5 és dohányt 15 holdon termel. Lóállomány összesen 14, ebből igás 4 arabs félvér, urasági kocsiló 6, csikó 4. Szarvasmarha-állomány összesen 90; ebből jármos ökör 24 vegyes fajú, tehén 20 és üsző 36 simmenthali és bonyhádi, hízómarha 3 és egy simmenthali tenyészbika. Juhállomány összesen 50 darab 2 tenyészkossal. Sertésállomány összesen 120 szőke kondor, közötte 25 anyakocza és 3 kan. A baromfitenyésztés 90 darab Plymouth-Rock fajtyúkkal történik, évi forgalom 2500 korona. A gazdaság különlegessége a házi nyúltenyésztés, ugyanis van 70 darab pepinéria anyanyúl s 5500 korona az évi forgalom. Van méhészete, 50 Zirzon-kaptárral, a mézet 5 kilós csomagonként 7 koronáért értékesítik. Borászata 25 hold, a fő borszőlőfajok olasz rizling, kövidinka és ezerjó, a fő csemegefaj passatuti. A gazdaságban kisebb üzemű téglaégető van. A munkaerőt helyben szerzi.
Keczel, Pusztapolgárdi. Windisch József birtoka. Összterület 5816 3/4 m. hold. Ebből kert és beltelek 17 1/2, szántó 2765, kaszáló 200, legelő 994, erdő 1660, szőlő 29, nádas 2 és a többi adó alá nem eső terület. Vetőforgó részben hármas, részben váltórendszer. Lóállomány 43. Ebből igás 27, kocsiló 4 és ménesbeli 15. Marhaállomány 270. Ebből 100 magyar jármos, 40 tehén, 80 tinó, 46 üsző és négy tenyészbika. Juhállomány 2600 Electoral-Negretti, 40 tenyészkossal. Sertéstenyésztés 400 mangalicza, 80 anyakoczával és 6 kannal. Van 2 holdas álló vize, melyben pontyot és kárászt tenyészt. Az erdő fanemei az akácz és nyár, melyek rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezeltetnek. A fát árverés útján lábán adják el. Termék: tüzifa, szerszámfa, szőlőkaró és épületfa. A fő borszőlőfajok: rizling, erdei fehér, szlankamenka, kövidinka és kadarka. Csemegefajok: muskotály, chasselas, madelaine. Van egy 8 lóerős cséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 120–300, nőknél 80–180 fillér. A haszonbér e vidéken nagyban 18-tól 10, kicsinyben 30-tól 90 koronáig.
Kerekegyháza. Farkas Zoltán dr. birtoka. Kerekegyháza és Gyón községek határában terül el. Összterület 2040 m. hold. Ebből Kerekegyházán kert és beltelek 10, szántóföld 300, kaszáló 140, erdő 1000 és szőlő 150 m. hold, Gyónon szántóföld 20, kaszáló 400 és legelő 20 m. hold. A kerekegyházi birtokot házilag kezelik, a gyóni bérbe van adva. Gazdasági és üzemrendszer: szabad forgó. A lóállomány csak luxus kocsi és hátas lovakra szorítkozik. Szarvasmarha-állomány összesen 132 darab. Ebből jármos ökör 30 magyar fajta, tehén 2, tinó 20, hízómarha 80 tarka. Erdészetében uralkodó fanem az akácz; van ezenkívűl kevés nyár, fenyő és tölgy. Az akáczot 20–24 éves fordában kezelik. A termék ölfa, szőlőkaró és épületfa. Borászatában a kizárólagos borszőlőfaj az olasz rizling, a fő csemegefaj a chasselas, három holdon. Van egy 8 lóerős gőzcséplője. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1–2 korona, nőknél 0.80–1.40 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30–40 korona, nagyban 10–20 korona.
Kiskartalpuszta. Báró Podmaniczky Géza birtoka. Idetartozik még a nagykartali, versegi és mindszenti rész is. Összterület 2200 m. hold, melyből azonban 1550 hold bérbe van adva. A nagyobbik birtok Szabolcs, Bereg és Nógrád vármegyében és Debreczen város határában van. A saját kezelésű pestvármegyei 650 holdas birtokból kert és beltelek 100 és szántó 450 hold, melyen szabad gazdálkodás folyik. Lóállomány 37 lipiczai, ebből 8 igás, 18 csikó, a többi urasági kocsiló. Marhaállomány 8190, ebből 32 magyar jármos ökör, 74 pinzgaui tehén, 2 tenyészbika és 12 gulyabeli. Sertésállomány 70 fekete mangalicza, 9 anyakoczával és 4 kannal. Napi tejhozam 200 liter, Budapest számára. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 26 korona. A birtokon meteorologiai állomás van.
Kiskunhalas. Zseny József és István birtoka. Összterület 1615 m. hold; ebből kert és beltelek 15, szántóföld 800, kaszáló 200, legelő 350, erdő 200, szőlő 15, nádas 20 és adó alá nem eső terület 15 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Nyúlszapukát 30 holdon termelnek. Lóállomány összesen 12; ebből igás 8, hintós ló 4. Marha-állomány összesen 148; ebből jármos ökör 30 alföldi magyar, tehén 20, tinó 20, üsző 25, gulyabeli 30, hízómarha 20, tenyészbika 3. Juhállomány összesen 400 fésűsgyapjas, 4 tenyészkossal. Baromfitenyésztésében a főfajok a fehér orpington-tyúk és a fehér pulyka, mintegy 700 darab. Van méhészet is, 25 Zirzon-kassal. Erdészetében az akácz és nyárfa az uralkodó; termék: tűzifa, szőlőkaró és bognárfa. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling és kövidinka, a fő csemegefaj a piros chasselas és muskotály. A gyümölcskertben van 600 alma, 1200 kajszin és 690 őszi baraczk fa, az évi forgalom 6000 korona. Van egy darab 8 lóerős gőzcséplőkészlet és két marokrakó gép. A munkaerőt Jánoshalmáról szerzik. Napszámárak férfiaknál 1.60–2.80 korona, nőknél 1–2 korona. A földhaszonbér kicsiben 24, nagyban 16 K.
Kisnémedi. Gosztonyi Miklós birtoka. Összterület 1720 m. hold. Ebből kert és beltelek 8, szántó 1200, kaszáló 30, erdő 50, szőlő 40, a többi legelő. Szabad gazdálkodás. A lóállomány 25, ebből 20 vegyes igás és 5 urasági kocsiló. Marhaállomány 200. Ebből 44 magyar jármos ökör, 53 borzderes és vöröstarka tehén, 100 gulyabeli borzderes és 3 ugyanolyan tenyészbika. Sertésállomány 30 mangalicza, 4 kannal. A napi tejtermelés Budapest számára kb. 300 liter. Fő borszőlőfajok: olaszrizling és ezerjó, a csemegefélék: mukotály és chasselas. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak: férfiaknál: 70–200; nőknél 80–150 fillér.
Maglód. Wodiáner János birtoka. Összterület 2000 m. hold. Ebből kert és beltelek 25 m. hold, szántó 1600, kaszált 80, szőlő 20 és a többi legelő. A vetőforgó négyes. 50 holdon lóheremagot is termel és dohányt 40 kat. holdon. A lóállomány 49. Ebből 20 magyar és muraközi igás, 8 félvér angol kocsiló, 20 vegyes ménesbeli és egy ardeni mén. A marhaállomány 194. Ebből 60 magyar jármos ökör, 100 nyugati tehén, 30 gulyabeli nyugati és 4 borzderes és nyugati bika. Juhállomány 700 merino, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 18 magyar kondor anyakocza és szaporulata, 3 kannal. Napi tejtermelés 600 liter a Budapesti Közp. Tejcsarnok számára. A fő borszőlőfajok: mézes-fehér, fekete-kadar, olasz-rizling, a csemegefélék pedig chasselas. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 160–300, nőknél 100–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24 korona.
Maglód, Kóczán-tanya. Kóczán László birtoka. Ide tartozik a gyömrői és péczeli rész is. Összterület 1124 kat. hold. Ebből kert és beltelek 8 1/3, szántó 942 1/2, kaszáló 80 3/4, legelő 52 3/4, erdő 34, szőlő 5 3/4 és adó alá nem eső 9 1/4, kat. hold. Vetőforgó 3-as, 4-es és 5-ös. Lóállomány 31, ebből igás 20 angol félvér, 5 urasági kocsiló, 5 csikó és egy mén. Marhaállomány 207. Ebből 52 vöröstarka jármos ökör, 93 vöröstarka és borzderes tehén, 58 gulyabeli és 3 berni és egy montafoni bika. Sertésállomány 25 fehér mangalicza anyakocza és szaporulata, 4 kannal. Napi tejtermelés 580 liter a Budapesti Közp. Tejcsarnok számára. Az erdő akáczos, termékek: tűzi- és szerszámfa. Fő-borszőlőfajok kövidinka, ezerjó, erdei és mézesfehér. Van egy 6 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkás- és bérleti viszonyok ugyanazok.
Monor. Kégl János dr. birtoka. Monor, Nyáregyháza és Vasad határában fekszik. Összterület 670 kat. hold. Ebből kert és beltelek 10, szántóföld 400, kaszáló 170, legelő 50, erdő 10, szőlő 20 és nádas 10 kat. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás, lehetőleg a négyes forgóhoz alkalmazva. Lóállomány összesen 12, ebből igás 6, kocsiló 2, anyakancza egy és csikó 3, mind angol-arabs és angol-nonius keresztezés. Szarvasmarha-állomány összesen 97, ebből jármos ökör 24 fehér hazai; tehén 80, üsző 10 és tenyészbika 3, mind simmenthali és bonyhádi keresztezés. Sertésállomány összesen 50 darab kisjenői keresztezés, 10 anyakocza és 2 kan. Napi tejtermelés 300–400 liter, a mit Budapesten értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem az akácz, a mit 30 éves fordában kezelnek: termékek: tűzifa, épület- és szerszámfa és szőlőkaró. Van egy darab 6 lóerős gőzcséplőkészlete és egy aratógépe. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi; napszámárak férfiaknál 2–3 korona, nőknél 1.20–2 kor. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 20, kicsiben 40 K.
Nagykartal. Báró Tornyai Schossberger Lajos uradalma. Nagykartal, Bag és Hévizgyörk község határában terül el. Összterület 5300 m. hold. Heves vármegyében Tornaméra községben van még 4000 m. hold birtoka. Pest vármegyében kert, beltelek és park 150, szántóföld 4957, kaszáló 70, erdő 20, szőlő 62, nádas 1, és adó alá nem eső terület 40 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: norfolki négyes vetőforgó. Koriandert 150, fénymagot 20, mákot 100, repczét 100, lent 50 és czukorrépát 1200 m. holdon termel. Lóállomány összesen 64, ebből igás 40 muraközi, hintósló 16 magyar és angol telivér, csikó 8 muraközi. Szarvasmarha-állomány összesen 1050; ebből jármos ökör 250 tarka, tehén 200 vegyes, hízómarha 600 tarka. Napi tejtermelés 2200–2400 liter, a mit Budapesten értékesítenek. Van méhészete 20 anyakaptárral, a mézet Budapesten értékesítik. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling, mézes fehér, ezerjó, zöld szilváni, vörös burgundi és kövidinka, a fő csemegefaj a muscat lunel és ottonel és chasselas. Van gazdasági gőzmalom, több kővel, parasztőrlésre; továbbá négy ŕ 12, együtt 48 lóerős gőzcséplőkészlet, egy kettős rendszerű gőzeke-készlet, 10 marokrakó és 8 kévekötőgép. A munkaerőt Eger vidékéről szerzi. A napszámárak változók. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 40, nagyban 30 K, adóval együtt.
Nagykovácsi. Gróf Tisza István uradalma. Összterület 3143 k. hold. Azonkívül van birtoka Bihar és Szatmár vármegyékben. A nagykovácsi birtokból csak a 2555 k. holdnyi erdőt tartja házi kezelésben; a többi kis parczellákban bérbe van adva helybeli lakosoknak és csak a 348 m. holdnyi Juliánna-major van egy tagban bérbeadva. Az erdőben a tölgy-, cser-, bükk- és gyertyánfa uralkodik és az erdőt rendszeres üzemterv szerint 40 és 60 éves fordában kezelik. A termékek: tűzi- és haszonfa. Az erdőből Geist Gáspár 500 holdat bérel és ezt vadaskertnek keríttette körül és tartja fenn. A határ éjszaknyugati részén olygocén homokkőbánya van, mely építkezési czélokra rendkívül alkalmas, de jelenleg csak a gazdaság czéljaira szolgál. Innen az országúthoz is sok követ szállítottak. Vannak dolomit-mészkőbányái is, melyekből részben csak a nyers mészkövet termelik ki és ipari czélokra 82használják föl, ú. m. aszfalt-lemezek és aszfalt behintésére, továbbá műkő-, czement- és műtrágyagyártásra. Egy részét az itteni mészégető dolgozza fel. A község határában nagy széntelepek is vannak, de kiáknázatlanul.
Ócsa. Baráth Gyula és Kálmán bérlete. Tulajdonos gróf Haller Györgyné. Az ócsai bérlet 4000 m. hold, de B. Gyulának Csengődön 160 holdas saját szőlőtelepe, melyből 100 hold be van ültetve és Bócson 96 hold legelője van. Kert és beltelek 20, szántó 1000, kaszáló 1000, erdő 1000, szőlő (Ócsán is) 30 m. hold, a többi legelő. A birtokon szabad gazdálkodás folyik. Lóállomány 10 darab. Marhaállomány 46 magyar igás-ökör, 120 simmenthal-bonyhádi tehén és növendékei és 3 simmenthali bika. A napi tejtermelés 300–500 liter között váltakozik és a tejet Budapesten értékesítik. Az erdőben a nagyobb rész akácz-, a kisebb rész éger- és kőrisfa. Ez utóbbit 30, az előbbit 20 éves fordában kezelik. Termékek: tűzifa, szerszámfa, szőlőkaró és haszonfa. A fő borszőlőfajok a rizling és kadarka, a csemegeszőlő: chasselas és muskotály. A csengődi szőlőgazdaság mintaszerűen van fölszerelve. Pinczéje 2800 hl. befogadóképességű és 1200 hl. üvegezett czementhordó. A présház hidraulikus és Röck-féle présekkel van fölszerelve. A szőlőt telepes családok kezelik szakmányszerűen, kik ezért m. holdanként 100 koronát kapnak, de a szüretelésért külön napszám jár. A szőlőben kb. 1000 alma-, körte- és baraczkfa van. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak férfiaknál 120–300 fill., nőknél 100–180 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 kor.
Ócsa, Pusztafelsőbabád. Farkas László birtoka. Összterülete 3237 m. hold. Ebből kert és beltelek 25, szántóföld 600, kaszáló 1612, legelő 200, erdő 480, szőlő 50, nádas 250 és adó alá nem eső terület 20 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 8, ebből 2 igás és 4 urasági kocsiló félvér, 2 pedig irlandi hátas vadászló. Marhaállomány összesen 112, ebből 40 magyar jármos ökör, 2 tehén és 70 hízómarha nyugati fajta. Baromfitenyésztésében az emdeni libákból és orpington-tyúkokból 1000–1200 darab az évi forgalom. Erdészetében uralkodó fanem a kőris, éger és akácz, a melyeket 20 és 30 éves fordában kezelnek. Termék: szerszám- és tűzifa, m. holdanként 800–1000 K-t jövedelmez. Borászatában a fő borszőlőfaj olasz rizling, a fő csemegefaj a piros és fehér chasselas. A munkaerőt a szomszéd községekből szerzi; napszámár férfiaknál 1.20–2.60 K, nőknél 1–1.80 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 40, nagyban 20 K m. holdanként. Az egész birtok még ma is nagyobbrészt vadvizes terület, a „Pestvármegyei Dunavölgy-lecsapoló és öntöző társulat” megalakulásával azonban remélhető, hogy az egész terület mind elsőosztályú szántóföld lesz.
Örkény. Pálóczi Horváth István uradalma. Tulajdonosok: Pálóczi Horváth István és neje Katona Ilona. Összterülete 10.000 m. hold, melyből 8060 hold házi kezelésben van s két kerületre és egy szőlőgazdaságra beosztva, a tulajdonos vezetése alatt áll. A földek minősége nagyrészt homok, a buczkástól a televénydús fekete homokig, de kellő tárgyázás mellett mind jól termő; 360 hold területet szőlőgazdaságként kezelnek, melyből 1905-ig 200 hold volt szőlővel és gyümölcscsel beültetve, míg a többi most van telepítés alatt. A birtokon 1897-ig teljesen külterjes gazdálkodás folyt. A midőn azonban a vasút megépítése után a földek értéke emelkedett, a gyengébb homokbuczkás és távolabbi fekvésű területek kis parczellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számláló lakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett, s így napszámoskéz bőven állott rendelkezésre, szeszgyár, gőzmalom, mészhomoktéglagyár és tehenészet fölállításával áttért a belterjesebb gazdálkodásra. A nagyobb forgalom lebonyolítására tíz kilométer hosszú, 76 cm. nyomtávú mezei vasút is épült, mely az örkényi vasútállomásról kiindulva, a szőlőtelepet és a majorokat köti össze az állomással. 1906-ban egy Fowler-féle 16 lóerejű, két mozdonyú gőzekét szereztek be, mely a gazdasági szántások elvégzése után erdősítés alá forgatja a könnyű homokterületeket, s így évente 250–300 holdat erdősítenek, czélul tűzetvén ki legalább 3000 hold beerdősítése ákáczfával, melynek értéke az utóbbi években csaknem kétszeresére emelkedett. A szeszgyárnak 1400 hektoliter törzskontingense van és tíz hónapi üzemidő alatt 25.000 hektoliter moslék-takarmányt juttat a gazdaságnak. A szeszgyárral kapcsolatosan van a gőzmalom, melynek teljesítő képessége naponta 100–120 métermázsa őrlemény, továbbá az 1901. évben felépített mészhomoktéglagyár; mind a három gyárüzemet egy kazán és egy gőzgéptelep hajtja. A tehenészetben jelenleg 230 darab fejős tehén van. A tehenészetet további 300 darab fejőstehénnel a közel jövőben fejlesztik, hogy a trágyatermelés lehetőleg fedezhesse a szükségletet. Sertésállomány 85 darab fehér mangalicza anyasertés és lehetőleg kétszeri elletés mellett nyerhető 600–800 szaporulata évente. Dohánytermelés: Tiszai fajdohány 250 holdon. A szőlőtelepen leginkább az olasz rizling, kövidinka és a chasselas-fajok váltak be nagybani termelésre. A legfinomabb bort azonban a muskatel, rajnai rizling és zöldszilváni adják.
Páhi, Pusztatabdi. Strassburger Antal birtoka. Összterület 1400 kat. hold. Ebből kert és beltelek 4, szántó 600, kaszáló 200, legelő 446, erdő 50, szőlő 30, nádas 10 és a többi adó alá nem eső terület. Vetőforgó: hármas. Lóállomány 60 angol félvér. Ebből 10 igás, 4 kocsiló és 46 ménesbeli. Marhaállomány 200. Ebből 40 magyar jármos ökör, 50 nyugati tehén és 110 gulyabeli. Juhtenyésztés 800 magyar rövidszőrű, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 200 magyar mangalicza, 50 anyakoczával és öt kannal. Napi tejtermelés 200 liter Budapest számára. Az erdőben a kőris dominál. Termék: tűzi- és szerszámfa. Fő borszőlőfajok: rizling, mézes, fehér bakator, kadarka. Csemegefaja chasselas. Kajszinbaraczkot is termel és kb. 50 métermázsát hoz eladásra. Van egy 6 lóerejű cséplőkészlet. A munkaerőt a szomszéd községekből szerzi. Napszámárak: férfiaknál 140–240, nőknél 100–180 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 8–12, kicsiben 12–16 kor.
Páty. Várady László birtoka. Ide tartozik a budakeszi rész is. Összterület 700 m. hold. Ezenkívül még Barsmegyében is van birtoka. A pátyiból beltelek és kert 8, kaszáló 20, erdő 160 m. hold és a többi szántó. Vetőforgó: négyes. Lóállomány 8 vegyes. Marhaállomány 102. Ebből 20 magyar jármos ökör, 60 tarka tehén, 20 ugyanolyan üsző és 2 simmenthali tenyészbika. A napi tejtermelés 300–400 liter, melyet helyben értékesít. Az erdő fanemei tölgy és cser, melyeket 33 éves fordában kezel. Termékek: tűzi- és haszonfa. Van gyümölcstermelés is, kb. 100 alma-, körte- és szilvafával. Van egy 6 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 150–300, nőknél 120–200 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 24 kor.
Pilisborosjenő. József cs. és kir. főherczeg piliscsabai uradalmának pilisborosjenői gazdasága. Összterület 2681 1/2 kat. hold. Ebből a szántóföld bérbe van adva. Az erdőn a tölgy és cser az uralkodó. 83Rendszeres üzemterv szerint, 50 éves fordában kezelik. Termék: tűzi- és haszonfa. A gazdasághoz nagy körkemencze tartozik, mely bérbe van adva és évenként kb. két millió téglát tud gyártani. Van még az uradalomnak egy mészkő, lapkő- és egy homokkőbányája, melyek szintén bérbe vannak adva. A gazdasági munkaerőt helyben és a környéken szerzik. Napszámárak: férfiaknál 160–320, nőknél 140–280 fillér.
Pilisszántó. Baross Endre birtoka. Összterület 503 m. hold. Ebből kert 4, szántó 400 és szőlő 13 hold. Vetőforgó: négyes. Lóállomány 13 vegyes. Marhaállomány 127. Ebből 40 magyar jármos ökör, 6 simmenthali tehén, egy ugyanolyan tenyészbika és 80 hízómarha. Van méhészet is 48 Zirzon-kaptárral és kassal. Fő-borszőlőfajok: oporto, othello, mézesfehér és muskotály. A csemegefélékből: chasselas, delavare és muskotály. Zöldségtermelés 2 holdon, melyből az évi forgalom kb. 300 kor. Van gazd. szeszgyár 482 hl. kontingenssel. Egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 120–260, nőknél 80–160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor. m. holdanként.
Pilisszentiván. Gróf Karácsonyi Jenő uradalma. Ide tartozik a vörösvári és solymári rész is. Összterület 3000 k. hold. Ezenkívül van Torontál vármegyében 32,000 és Szerém vármegyében 4000 m. hold. A pestmegyei birtokból kert és beltelek 33, szántó 900, kaszáló 56, legelő 345 és a többi erdő. A szántóföldek parczellázva vannak. Az erdőség tölgy-, szil-, gyertyán-, kőris- és akáczfákból áll, melyet – a 20 éves fordáju akáczfán kívül – 40 éves fordában kezelnek. Termék: tüzifa.
Pócsmegyer-Leányfalu. Schaeffner Károly birtoka. Összterület 400 m. hold. Ebből 360 szántó, 16 belsőség és park, 4 konyhakert és 20 m. hold szőlő. Vetőforgó: négyes. A lóállomány 21 vegyes. Marhaállomány 80 tehén, simmenthali és bonyhádi keresztezés és egy telivér simmenthali tenyészbika; 300 húsjuh; legelő-gazdaság. Napi tejtermelés 800 liter, melyet többi kerti termékeivel együtt, a saját budapesti árúcsarnokában értékesít. Baromfitenyésztés most van berendezés alatt. Halászat bérbeadva. Fő-borszőlőfajok: ezerjó, mézesfehér, kadarka, olaszrizling. Csemegefajok: chasselas. 3 holdon zöldségtermelés, öntöző berendezéssel. E kezdő termelés jelenlegi havi forgalma kb. 400 kor. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 200–400, nőknél 140–200 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 28 kor.
Pomáz. Mandics Milán dr. és Lagyevics Mária birtoka. Ide tartozik a budakalászi rész is. Összterület 1800 m. hold. Ebből kert és beltelek 50, szántó 600, kaszáló 150, erdő 800, szőlő 20 m. hold. Vetőforgó ötös és hármas. A lóállomány 7 vegyes. Marhaállomány 60, ebből 26 magyar igás ökör, 4 nyugati tehén és 30 tinó. Juhállomány 350 félmerino, 6 tenyészkossal. Erdő bükk- és cserfából áll. Termék: tüzifa. Fő-borszőlőfajok: kadarka, mézesfehér és kövidinka. Van gyümölcsöse is, kb. 400 cseresznyefával, melyeknek gyümölcsét helyben értékesíti. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 200–300, nőknél 140–180. fill. Egy m. hold haszonbére 40 kor.
Pomáz. Gróf Teleki Tibor uradalma. Ide tartozik a csobánkai és budakalászi rész is. Összterület 4540 m. hold. Ebből kert és beltelek 13, szántó 1303, erdő 3207 és szőlő 18 m. hold. Vetőforgó: hármas. Lóállomány 8 vegyes. Marhaállomány 135, ebből 40 magyar jármos ökör, 40 simmenthali tehén, 40 tinó, 14 üsző és egy simmenthali tenyészbika. Juhállomány 250 darab fésüs gyapjas, ebből 100 anya és 4 tenyészkos. Napi tejtermelés Budapest számára 300 liter. Az erdőben a cser és tölgy dominál, melyeket 20 éves fordában kezelnek. Termék: tüzifa. Fő-borszőlőfajok a kadarka, mézesfehér, kövidinka és rizling. Csemegefaj a chasselas. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak ugyanazok.
Pusztavacs. Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg uradalma. Összterület 13.912 k. hold 1014 négyszögöl. Ezenkívül még két nagyobb birtok van Pest vármegyében, továbbá Gömör, Hont, Heves, Nógrád, Borsod és Szepes vármegyékben és Alsóausztriában. A pusztavacsi uradalomban kert és beltelek 127 hold 1242 öl, szántóföld 7061 hold 1165 öl, kaszáló 642 hold 1586 öl, legelő 2495 hold 1111 öl, erdő 3175 hold 144 öl, szőlő 42, nádas 6, adó alá nem eső terület 361 kat. hold 566 négyszögöl. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás, hatos, ötös és négyes forgó. Dohányt 115 k. holdon termel. Lóállomány összesen 160; ebből igás 20 herélt, hintósló 16, anyakancza 45 igában használva, csikó 77, mén 2; mind angol félvér. Szarvasmarha-állomány összesen 678; ebből jármos ökör 366 és gulyabeli 124 magyar fajú, hízómarha 175 kevert, tenyészbika 12 simmenthali és magyar fajta. Juhállomány összesen 6248 rambouillet, 200 darab ugyanolyan tenyészkossal. Erdészetében az uralkodó fanem kocsányos tölgy, nyárfa és akácz. A szálerdőket rendszeres üzemterv szerint 90 éves, a sarjerdőket 35 éves fordában kezelik. Termék: haszon- és tüzifa. Szállítási viszonyok kielégítők. A gyümölcsös 41 hold, 5000 darab gyümölcsfával. Az évi forgalom 3000 K. Az uradalomban van gazd. szeszgyár 1405 hl. kontingenssel, gőzmalom két kőre és két hengerre és czementtéglagyár, 200.000 darab évi termeléssel. Van négy darab egyenként 8 lóerős gőzcséplőkészlet. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 1–2.80 K, nőknél 0.80–1.80 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30, nagyban 16 K.
Solt. Hetényi József birtoka. Ide tartozik a hartai rész is. Összterület 1200 m. hold. Ebből kert és beltelek 30, szántó 750, szőlő 20, a többi legelő. Vetőforgó: hármas. Dohány 40 kat. holdon. Lóállomány 22 vegyes. Marhaállomány 142, ebből 40 magyar jármos ökör, 20 tarka tehén, 80 vegyes gulyabeli és két tarka tenyészbika. Fő-borszőlőfajok: kadarka, mézesfehér, rizling, ezerjó és szlankamenka. Csemegefajok: chasselas és passatuti. Van egy 12 lóerejű gőzgépe, mely egyszersmind magánjáró szántógép egy ötös ekével és egy aratógépe. A munkaerőt Akasztó községből szerzi. A szerződött munkások napszámárai: férfiaknál 100–200, nőknél 80–140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 16–17 kor.
Solt. Gróf Teleki Gyula uradalma. Összterület 3000 kat. hold. Máramaros vármegyében az 59.000 holdnyi dolhai uradalomnak résztulajdonosa. A Solthoz tartozó révbéri uradalomban a gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Lóállomány összesen 50, ebből igás 10, anyakancza 15, mén 2, a többi csikó és ménesbeli. Szarvasmarha-állomány összesen 271, ebből jármos ökör 78, tehén 100, tinó 60, üsző 30 és tenyészbika 3. Napi tejtermelés 500 liter s ezt Budapesten értékesítik. Baromfitenyésztésében a magyar fehér tyúk, liba és pulyka kiváló. Van méhészete is, 30 kaptárral; a mézet 1 K-ért értékesíti kg-ként. Halászata van a Dunában. Erdészetében a mocsári tölgy, nyár- és fűz az uralkodó fanem. Borászatában a fő-borszőlőfaj olasz rizling, szilváni, muscat és a fő csemegefaj chasselas és otonel. Van kisebb üzemű téglavetője, egy gőzcséplőkészlete és 3 aratógépe. 84A munkaerőt Dunaegyházán szerzi. Napszámár férfiaknál 1.20–2.60 K, nőknél 0.60–1.20 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 16, kicsiben 30 K.
Szentmártonkáta, Tamáskáta puszta. Katona Gyula birtoka. Összterület 900 m. hold. Ebből kert és beltelek 10, kaszáló 30, legelő 20, erdő 3, szőlő 12, a többi szántó. Vetőforgó: hármas. Dohány 50 kat. holdon. Lóállomány 20, ebből 10 igás angol félvér, 8 kocsiló angol félvér és amerikai, 2 muraközi mén. Marhaállomány 194, ebből 36 magyar jármos ökör, 95 simmenthali tehén, 30 ugyanolyan üsző, 3 tenyészbika és 30 hízómarha. Sertésállomány 40 mangalicza anyakocza és szaporulata, öt kannal. Napi tejtermelés a Budapesti Közp. Tejcsarnok számára 450 liter. Van három kb. három holdas halastava pontytenyésztésre. A halat a környék piaczain értékesíti. Fő-borszőlőfajok rizling és kövidinka. Gyümölcstermelés kb. 150 körte- és 200 almafával. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete és egy hét-ekés magánjáró gőzekéje. A munkaerőt a környékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–220, nőknél 80–160 fillér.
Szentmártonkáta. Kenessey Miklós birtoka. Összterület 500 m. hold. Ezenkívül Veszprém vármegyében is van birtoka. A kátai birtok haszonbérbe van adva.
Sződ, Sződrákos. Floch-Reyhersberg Alfréd dr. birodalmi lovag birtoka. Ide tartozik a csöröghi és kisgödi rész is. Összterület 1280 k. hold. Kert és beltelek 100, szántó 517, kaszáló 122, legelő 385, erdő 120, szőlő 20, nádas 4 és adó alá nem eső terület 12 k. hold. Dohány 60 k. holdon. Lóállomány 22, ebből 8 magyar igás, 6 félvér kocsiló és 8 muraközi igásló. Marhaállomány változó: 35–40 magyar jármos ökör, 50–75 pirostarka tehén, 15–20 tinó, 25–30 üsző. Napi tejtermelés 350–450 liter, melyet Budapesten és a saját gödi nyaralótelepén értékesít. Van dunai halászat is a budapestvidéki halászati társulat kötelékében. Akáczerdő 20 éves fordával. Termékek: szerszámfa és szőlőkarók. Fő-borszőlőfajok: ezerjó, kövidinka, olasz rizling. Csemegefaj chasselas. Van három holdnyi gyümölcsös, szélmotoros vízvezetékkel; a gyümölcsöt a gödi nyaralótelepen értékesítik. Van téglagyár Sződrákoson és Gödön, 15 millió tégla évi termőképességgel. Egy 6 lóer. gőzcséplő. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–250, nőknél 80–180 fill. Az átlagos földhaszonbér 20 kor. A gödi pusztát nyaralótelep és családi házak czéljaira parczelláza. Három vasuti állomása van, ú. m. Göd, Sződ és Kisgőd megállóhelyek.
Sződ. Gajáry Géza birtoka. Összterület 424 hold; ebből kert és beltelek 5, szántóföld 277, kaszáló 80, legelő 20, erdő 30, szőlő 10 és nádas 2 hold. Ezenkívül Váczon 30 hold szőlő. Gazdasági és üzemrendszer: hármas forgó. Dohányt 60 holdon termel. Lóállomány összesen 11; ebből igás 6, hintós 4 és hátas 1; mind angol félvér. Szarvasmarhaállomány összesen 61; ebből jármos ökör 12, tarka és magyar; tehén 40, innthali, montafoni és Bonyhád-simmenthali; 8 üsző; az előbbiek keveréke; egy tenyészbika, simmenthali és bonyhádi keverék. Sertésállomány összesen 27; 16 anyakocza, 9 növendék és 2 kan; mind angol-magyar keverék. Napi tejtermelés 200–350 1., a mit Ujpesten értékesítenek. Borászatában a fő borszőlő-fajok ezerjó, mézesfehér, olasz rizling, oporto és kövidinka; a fő csemegefaj madelaine angerine és chasselas. Zöldséget 3 holdon termel. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1–2.40 K, nőknél 0.80–1.60 K.
Sződ, Gödpuszta. Nemeskéri Kiss Pál birtoka. Összterület 2500 m. hold. Nógrádban külön 2000 m. hold. A gödi birtokból kert és beltelek 125, szántó 1500, kaszáló és legelő 250, szőlő 35, a többi fásítás. Vetőforgó, a föld minősége szerint háromféle. Burgonya 130, dohány 60 holdon. Lóállomány 30 magas angol félvér. A kancza-anyag a véghlesi családi uradalomból való. A 30 közül 12 igás, 12 kocsiló és 6 csikó. Az uradalom csikóneveléssel is foglalkozik. Marhaállomány 80 magyar jármos ökör, 100 tehén: borzderes és simmenthali-bonyhádi keresztezés, 50 vegyes gulyabeli és három ulteni és innthali tenyészbika. Napi tejtermelés 650 liter, melyet helyben és Budapesten értékesítenek. Baromfitenyésztés: nagy pekingi kacsák, emdeni-, olasz-keresztezésű ludak, pulykák tyúkok és gyöngytyúk. Különösen a tojásra fektetik a súlyt. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. A mézet helyben értékesítik. Az erdőben fő-fanemek akácz és feketefenyő; rendszeres üzemterv szerint, 20–26 éves fordában kezeltetnek. Termékek: tűzi és szerszámfa, szőlőkaró és gerendák. Fő-borszőlőfajok: rizling, mézesfehér, ezerjó, zöldszilváni, szlankamenka, kadarka és merlot. Csemegeféle a chasselas. Zöldségkertészet: 4 hold a saját kezelése alatt és kb. 30 hold bolgár kertészeknek bérbe adva. Fiatal gyümölcsös, kb. 1500 sárga- és őszibaraczk-, körte- és meggyfával. Van egy 22 lóerős gőzcséplője, egy 10 HP nyersolajmotora és két marokrakó aratógépe. A birtokon két trainig-telep van, 55 boxxal, mely pályák – szakemberek véleménye szerint – idomító munkára elsőrendűek.
Sződ. Szalachy Béla birtoka. Összterület 720 m. hold. Ebből kert 5, kaszáló 130, legelő 30, szőlő 20 k. hold, a többi szántó. Vetőforgó: hármas. Dohány 50 k. holdon. Lóállomány 20 félvér amerikai, ebből 10 igás, 6 kocsiló és 4 csikó. Marhaállomány 82, ebből 20 magyar jármos ökör, 35 nyugati tehén, 25 ugyanolyan gulyabeli és két montafoni tenyészbika. Sertésállomány 10 anyakocza és szaporulata, két kannal. Napi tejtermelés Ujpest számára 200 liter. Fő-borszőlőfajok az olasz rizling és ezerjó. Csemegeszőlő: chasselas. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám ára férfiaknál 100–160, nőknél 100–140 fill.
Tápiógyörgye. Györgyey Illés és László uradalma. Tápiógyöngye, Tápiószele és Farmos határában terül el. Összterület 9245 k. hold. Ebből kert és beltelek 50, szántóföld 7223, kaszáló 631, legelő 342, erdő 142, szőlő 410, nádas 118 és adó alá nem eső terület 329 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: hatos vetőforgó. Buzát 2000, árpát 400, rozsot 600, tengerit 400, czukorrépát 750 és dohányt 354 k. holdon termelnek. Lóállomány összesen 184, ebből igás 70, urasági kocsiló 44, anyakancza 24, részben telivér, részben félvér, csikó 45 és mén egy. Szarvasmarha-állomány összesen 1566, ebből jármos ökör 372 magyar, a többi 800 tehén, 140 tinó, 221 üsző és 33 tenyészbika, egyharmadrészben borzderes és kétharmadrészben simmenthal-bonyhádi. Juhállomány 1000 darab hazai fésűs, 19 db. ugyanolyan tenyészkossal. A sertés-állomány 260 anyakocza és 40 kan, magyar kondor fajta. A napi tejtermelés 4800 l., a mit a Budapesti Közp. Tejcsarnok értékesít. Van méhészet is saját használatra. Erdészetükben az akácz az uralkodó. A borászatban a fő borszőlőfaj a rizling, kövidinka, fehér bakar, szilváni és a fő csemegefaj a chasselas és passatuti. Az uradalomban van egy daráló-malom saját szükségletre. Van 8 darab 10 lóerős gőzcséplőkészlet, egy db. 20 lóerős gőzeke és 12 db. aratógép. A munkaerőt helyben szerzik. A földhaszonbér nagyban 40, kicsiben 80 K.
Tápiósáp. Reusz Henrik birtoka. Összterület 1170 m. hold. Ebből kert és beltelek 6, szántó 870, kaszáló 78, legelő 103, erdő 50 és szőlő 20 m. hold. Vetőforgó a föld minősége szerint 6-os és 854-es. Kb. 50 holdon luczerna- és lóheremagot termel. Dohányt 25 k. holdon. Lóállomány 22 angol félvér és pedig igás 10, kocsiló 6 és csikó is 6. Marhaállomány 162. Ebből 44 magyar és tarka jármos ökör, 64 nyugati tehén, 36 ugyanolyan gulyabeli, 3 tenyészbika és 15 hizómarha. Napi tejhozam 400 liter, a Budapesti Közp. Tejcsarnok számára. Fő-borszőlőfajok: mézesfehér, ezerjó és pozsonyi kadarka. Van egy 8 lóer. gőzcséplő, két marokrakó és egy kévekötő aratógép. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 100–240, nőknél 80–160 fill. A földhaszonbér 20 kor. és adó.
Tápiószecső. Gróf Szirmay Sándor birtoka. Tápiószecső, Tápióbicske, Pánd és Uri határában terül el. Összterület 1603 k, hold 1148 -öl. Ebből kert és beltelek 32 h. 607 -öl, szántó 824 h. 552 -öl, kaszáló 178 h. 631 -öl, legelő 423 h. 202 -öl, erdő 120 h. 230 -öl, szőlő 10 hold, nádas 8 h. 526 -öl és adó alá nem eső terület 7 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Lóállomány összesen 27, ebből igás 10 muraközi és félvér, kocsiló 12 félvér, csikó 4 és mén 1. Szarvasmarha-állomány összesen 156, ebből 48 jármosökör és 25 hízómarha, részben magyar, részben vöröstarka, 80 tehén és 3 tenyészbika pedig simmenthali. Juhállomány 70 db. merino, 26 tenyészkossal. Napi tejtermelés 380 l. Baromfitenyésztésében a bronzpulyka és a sárga orpington kiváló. Erdészetében az akácz és a nyárfa az uralkodó. Termék: tűzi és haszonfa házi szükségletre. Borászatában a fő borszőlőfaj kövidinka, olasz rizling, mézesfehér és a fő csemegefaj a fehér és piros chasselas. A konyhakertészet 3 holdon most van a telepítés kezdetén, hasonlóképen a gyümölcsös is, 1800 db. gyümölcsfával. A vízimalom egy hengerrel és 2 kővel dolgozik. Van egy db. 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 1–2 K, nőknél 0.80–1.20 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24–32 K.
Tápiószentmárton. Magyary-Kossa Sámuel birtoka. Összterület 850 m. hold. Ebből kert és beltelek 50, szántó 682, legelő 55, erdő 20 és szőlő 30 m. hold. Vetőforgó négyes. Lóállomány 14 vegyes. Marhaállomány 93. Ebből 42 magyar jármosökör, 40 nyugati tehén, 40 vegyes gulyabeli és egy nyugati tenyészbika. Van házinyultenyésztés, melynek iránya: tenyész- és húsállatok nevelése. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. A mézet Budapesten értékesíti. A fő-borszőlőfajok: olasz rizling, ezerjó és kadar. A rizling és az ezerjó borával már több kiállításon díjat nyert. Van fiatal gyümölcsös: 5 holdon alma, 4 holdon körte és 3 holdon szilva. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–300, nőknél 80–180 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 30–40 kor.
Tatárszentgyörgy. Báró Bors Frigyes örökösei: özv. gróf Bissingen Ottóné és báró Lipthay Frigyesné uradalma. Összterület 4116 k. hold. Özv. gróf Bissingennének Besztercze-Naszódban van 2500 és Maros-Tordában 1800, b. Lipthaynak pedig Torontálban 1500 s Biharban 7000 k. hold birtoka. A tatárszentgyörgyi uradalomban kert és beltelek 50, szántóföld 1350, kaszáló 826, legelő 1053, erdő legelőhaszonnal 500, szőlő 30, nádas 60 és adó alá nem eső mocsaras terület 247 k, hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Rozsot 700, tengerit 200 és czirokot 30–40 holdon termelnek. Lóállomány összesen 32 angol félvér; ebből igás 24, hintósló 6 és csikó 2. Az 50 darabból állott ménest az örökösök föloszlatták. Szarvasmarha-állomány összesen 357, felerészben magyar, felerészben bonyhádi; ebből jármos ökör 80, tehén 63, tinó 26, üsző 25, gulyabeli 100, hízómarha 57 és 6 berni-simmenthali tenyészbika. Sertés-állomány 100 db mangalicza kocza. Juhállomány 2000 fésűs-gyapjas, 20 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem az akácz és nyár és van kevés tölgy. Termék: szőlőkaró és tűzifa; a szállítási viszonyok rosszak. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling, kövidinka és mézesfehér; a fő csemegefaj fehér és piros chasselas. Van gőzmalom két pár kővel és egy hengerszékkel, parasztőrlésre és egy homokbánya. Van egy 6 lóerős gőzcséplő. A munkaerőt a környéken szerzik. Napszámárak férfiaknál nyáron 1–2 K, télen 1 K; nőknél nyáron 1–1.60 K, télen 80 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 5–6, kicsiben 10–20 K.
Tápiószentmárton. Szentkirályi Kálmán birtoka. Összterület 1200 m. hold. Ebből kert és beltelek 45, szántó 900, erdő 20, szőlő 12, és a többi legelő. Szabadgazdálkodás. Lóállomány 8 angol félvér. Marhaállomány 112, ebből 32 magyar jármos ökör, 10 nyugati tehén, 50 gulyabeli és 20 hízómarha. Fő borszőlőfajok: ezerjó, kövidinka, rizling. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 160–300, nőknél 80–150 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24 korona.
Tinnye. Vásárhelyi Géza birtoka. Összterület 400 m. hold. Ezenkívül még Esztergom vármegyében is. A tinnyei birtokból kert és beltelek 10, szántó 270, kaszáló 30, szőlő 6, a többi erdő és legelő. Vetőforgó: négyes. Lóállomány 6 darab vegyes. Marhaállomány 17 darab vegyes. Juhállomány 350 gyapjas, 4 tenyészkossal. Fő borszőlőfajok: rizling és mézesfehér. A birtokon a jászfalusi pusztán, a Somlyóhegyen, a vasút mentén 99%-os mészkőbánya és építő kőbánya van. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 160–240, nőknél 80–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20–24 korona.
Tiszaujfalu. Özv. gróf Pálffy Pálné szül gróf Károlyi Geraldine uradalma. Összterület 9251 k. hold 56 négyszögöl; ebből kert és beltelek 2 hold 507 öl, szántóföld 5632 hold 366 öl, kaszáló 1559 hold 1269 öl, legelő 849 hold 758 öl, erdő 114 hold 1273 öl, nádas 91 hold 1530 öl és adó alá nem eső terület 1000 k. hold 753 négyszögöl. A birtok örök bérletbe van kiadva. Halászatát a Szolnokvidéki alsótiszai halászati társulat bérli. Erdészetében az uralkodó fanem az akácz; termék: szerszámfa. Napszámárak férfiaknál 1.20–3.20 korona, nőknél 0.80–1.80 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken brutto 19.70 korona holdanként.
Tóalmás. Özv. Beretvás Endréné szül. Wahrmann René birtoka. Összterület 1200 m. hold. Ezenkívül Hevesben 2000, Szabolcsban 9000 m. hold. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70, szántó 900, kaszáló 30 és szőlő 100 m. h. Szabad gazdálkodás. Dohány 40 k. holdon. Lóállomány 28, melyből 8 igás, a többi urasági és tiszti kocsiló. Marhaállomány 200-on felül. Ebből 60 magyar jármos ökör, 60 nyugati tehén, 40 ugyanolyan gulyabeli, két tenyészbika és 30–50 hízómarha. Napi tejhozam 500 liter, Budapest számára. Fő borszőlőfajok: rizling, ezerjó, erdei és kadarka. Csemegefaj: chasselas. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet. A munkaerőt helyben szeri. Napszámárak: férfiaknál 100–300, nőknél 80–200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként (szőlő nélkül) 16 korona.
Tóalmás, Alsóboldogkáta pa. Katona Ferencz birtoka. Összterület 900 m. hold. Ebből kert és beltelek 8, kaszáló 15, legelő 38, szőlő 10 m. hold és a többi szántó. Vetőforgó: hármas. Dohány 8625 k. holdon. Lóállomány 20, ebből 14 igás angol félvér és 6 kocsiló, amerikai félvér. Marhaállomány 170, ebből 48 magyar jármos ökör, 60 simmenthali tehén, 35 ugyanolyan üsző, két tenyészbika és 25 hizómarha. Sertésállomány 80 mangalicza anyakocza és szaporulata, 8 kannal. Napi tejtermelés 300 liter, a Budapesti Központi Tejcsarnok számára. Borszőlőnek rizlinget termel. Van kb. 200 sárga baraczkfa, melyből pálinkát főznek. Egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet. A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszámárak mint Tamáskátán.
Tóalmás, Boldogkáta pa. Katona Lajos dr. birtoka. Összterület 900 m. hold. Ebből kert és beltelek 13, kaszáló 20, legelő 150, erdő 14, nádas 5 m. hold és a többi szántó. Vetőforgó: hármas. Dohány 50 k. holdon. Lóállomány 19. Ebből 12 angol félvér igás, 4 ugyanolyan kocsiló és 3 csikó. Marhaállomány 105. Ebből 40 magyar jármos ökör, 28 bonyhádi tájfajta tehén, 20 üsző, két telivér simmenthali tenyészbika és 15 hízómarha. Juhállomány 420 merino-precosse, 5 tenyészkossal. Sertésállomány 50 fehérszőrű mangalicza anyakocza és szaporulata, 5 kannal. Napi tejtermelés 180 liter, melyet helyben és Budapesten értékesít. Van baromfitenyésztés is és az évi forgalom lud-, fehér orpington-tyúk és pulykafélékből kb. 1000 korona. Fő borszőlőfajok a rizling és kövidinka, a csemegeszőlőfajok: passatuti, chasselas és muskotály. Van kb. 160 dió-, körte- és almafa. Egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet, 3 lóer. daráló, ohió szártépő. A munkás- és bérviszonyok ugyanazok, mint Szentmártonkátán.
Üllő. Váczi káptalani uradalom. Bérlő: Macourek Lajos. A bérlet Monor, Vasad és Vecsés községek határában terül el. Összterület 3000 m. hold. A somogyvármegyei Gálosfán gróf Festetich Páltól 3800 m. holdat bérel. A pestvármegyei bérleten kert és beltelek 45, szántóföld 2379, kaszáló 60, legelő 50, erdő 400, szőlő 18, nádas 8 és adó alá nem eső terület 40 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás és hármas vetőforgó. Rozsot 1200 holdon termel. Lóállomány összesen 30, ebből igás 26 muraközi, hintósló 4. Szarvasmarha-állomány összesen 536; ebből jármos ökör 36 magyar, tehén 400 bonyhádi, hízómarha 100 kevert. Napi tejtermelés 3500 liter, a mit Budapesten értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem az akácz, a mit rendszeres üzemterv szerint 45 éves fordában kezelnek. Termék: tűzi- és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling és kadarka, a fő csemegefaj a chasselas és passatuti. Van gazdasági szeszgyár 1400 hektoliter kontingenssel; gőzmalom két kővel, daráló és finom őrlésre; továbbá három készlet, 4–6–8 lóerős gőzcséplő, egy gőzeke és három aratógép. A munkaerőt Üllőn szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.40–2.40 korona, nőknél 0.80–1.60 korona. Az átlagos földhaszonbér nagyban 12–24, kicsiben 22–48 K.
Váczbottyán. A m. kir. vallásalapítványi uradalom birtoka. Bérlők Gosztonyi Tibor és Viczián Antal. Összterület 853 k. hold. Ebből kert és beltelek 3, szántó 470, kaszáló és legelő 50, erdő 295, szőlő 28 és adó alá nem eső terület 7 k. hold. Vetőforgó: négyes: Lóállomány 13 félvér. Marhaállomány 100, ebből 32 magyar jármos ökör, 40 nyugati tehén, 24 üsző és 4 borzderes nyugati tenyészbika. Sertéstenyésztés felujítás alatt. Napi tejhozam kb. 240 liter, Ujpest számára. Az erdő tölgy-, cser-, juhar- és kőrisfából áll és rendszeres üzemterv szerint, 40 éves fordában kezeltetik. Termék: tüzifa. Fő-borszőlőfajok: ezerjó, olasz rizling, szlankamenka, kövidinka és burgundi. Csemegefaj a chasselas. Van egy kévekötő és két marokrakó aratógépjök. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. Napszámárak: férfiaknál 80–200, nőknél 60–100 fillér. Egy k. hold haszonbére 18 kor.
Váczduka. Gróf Serényi János birtoka. Összterület 978 k. hold 55 négyszögöl. Ezenkívül még Temes vármegyében van 4350 k. hold birtoka. Pest vármegyében kert és beltelek 56 hold 69 öl, szántóföld 770 hold 978 öl, kaszáló 37 hold 1574 öl, legelő 14 hold 1581 öl, erdő 68 hold 238 öl, szőlő 14 hold 230 öl, adó alá nem eső terület 11 k. hold és 385 négyszögöl. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány összesen 65, ebből igás 31 muraközi, hintósló 10 vegyes, csikó 24 (6 amerikai futó, 18 muraközi). Szarvasmarha-állomány összesen 156. Ebből jármos ökör 32 magyar és vöröstarka, tehén 70 hollandi, simmenthali, innthali és berni, tinó 21 vöröstarka, üsző 22 berni, hollandi, simmenthali és innthali, hízómarha 10 magyar, vörös és feketetarka, tenyészbika egy hollandi. Sertésállomány összesen 478 mangalicza. Napi tejtermelés 400 liter és Budapesten értékesítik. Van méhészete 20 Zirzon-kassal; a mézet Budapesten adják el 1 korona 40 fillérért kilogrammonként. Borászatában a fő borszőlőfaj a mézesfehér és a fő csemegefaj a chasselas. Van kő- és homokbánya, melyek termékeit értékesítik s van két 8 és 10 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.20–2, nőknél 0.90–1.20 korona.
Váczhartyán. Gosztonyi Tibor birtoka. Összterület 612 m. hold. Ebből kert és beltelek 16, kaszáló 20, legelő és erdő 24, szőlő 36 és adó alá nem eső terület 8 m. hold. Szabad gazdálkodás. Lóállomány 33, ebből 20 félvér igás, 8 kocsiló és 5 csikó. Marhaállomány 91, ebből magyar jármos ökör 28, borzderes tehén 61, tenyészbika kettő. Napi tejtermelés kb. 300 liter, melyet Ujpesten értékesít. Méhészet 150 Zirzon-kaptárral. A mézet helyben és Budapesten értékesíti. Fő-borszőlőfajok ezerjó és olasz rizling. Csemegefaj a chasselas. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–160, nőknél 60–120 fillér. A földhaszonbér nagyban 20–24, de kicsiben 60–70 korona m. holdanként.
Vecsés, Halomegyháza. Halmi Deutsch Sándor örökösei birtoka. Összterület 2738 k. hold 1000 négyszögöl; ebből kert és beltelek 30, szántóföld 1565 hold 400 öl, kaszáló 332 hold 596 öl, legelő 302 hold 778 öl, erdő 228 hold 900 öl, szőlő 85 hold 1178 öl, nádas 99 hold 781 öl, és adó alá nem eső terület 94 k. hold 1223 négyszögöl. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetőforgó. Búzát, rozsot, árpát 855 holdon termelnek. Lóállomány összesen 16 magyar erdélyi; ebből igás 10, hintósló 6. Szarvasmarha-állomány összesen 263; ebből jármos ökör 92, tehén 3, tinó 85, tiszti és cselédtehén 60, hízómarha 22 és tenyészbika 1. Juhállomány 1000 darab posztógyapjas, 42 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem az akácz, melyet rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezelnek. Termék: szerszám- és tűzifa; szállítási viszonyok jók. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling, mézes, szilváni, szlankamenka és kövidinka, a fő csemegefaj chasselas, passatutti stb. Az uradalom kavicsbányájából a gazdasági útakat javítják. Van egy darab 8 lóerős gőzcséplő és két kévekötő aratógép. A munkaerőt a környéken szerzik, de nyári munkásokat távoli vidékről is hozatnak. Napszámárak férfiaknál 1.40–2.40 korona, nőknél 1–1.60 K. A földhaszonbér nagyban 20 K.
Verseg, Fenyőharaszt puszta. Báró Podmaniczky Levente birtoka. Összterület 723 m. hold, ami 5 hold kert kivételével, mind szántóföld. Szabad gazdálkodás. 50 holdon vöröshere és luczernamagot is termel. Lóállomány 10 angol félvér. Marhaállomány 75, ebből 32 magyar jármos ökör, 8728 montafoni-innthali keresztezésű tehén, 14 vegyes gulyabeli és egy montafoni tenyészbika. Sertés állomány 60, nyolcz anyakoczával és egy kannal. Napi tejhozam 125 liter, Budapest számára. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 100–170 és ugyanennyi, csekély különbséggel, a nőké is. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 26 korona.
Zsámbok. Beniczky Ádám birtoka. Bérlők: Scheinovitz és Schwartz. Összterület 1800 m. hold. Ezenkívül Borsodban is van birtoka. A pestvármegyei részben kert és beltelek 38, szántó 1068.814, kaszáló 106.229, legelő 101.1052, erdő 19.1207, szőlő 1395, nádas 28.598 k. hold. Vetőforgó: hármas. Czukorrépatermelés 120 m. holdon. Lóállomány 17 vegyes. Marhaállomány 173, ebből 38 magyar jármos ökör, 90 nyugati tehén, 38 vegyes gulyabeli, 5 nyugati tenyészbika és két bivaly. Napi tejhozam 800 liter, Budapest számára. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 90–300, nőknél 80–220 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 34 korona.
