Méhészet.
Méhészet.
A méhészetet népünk mellékfoglalkozásként űzi, bár vannak oly nagyobb méhészetek is, melyeket kizárólag e termelési ág hasznosítására alapítottak.
1870-ben csak 15.126, 1884-ben 23.805, 1895-ben 23.745 méhcsaládot írtak össze, 1908-ban azonban már 219 községben és városban, mozgó szerkezetű kaptárokban 19.781, közönséges köpükben 10.208, összesen 29.989 méhcsaládot vettek számba, mely után 2054 m. mézet és 62 m. viaszt termeltek, 184.936 korona értékben. Az országos termelés értéke 4.204.856 korona volt.
Az utóbbi időben a méhészet – termelési eljárás tekintetében – nagyot fejlődött, mert az 1884. évi összeírás szerint, mozgó szerkezetű kaptárokban 2141, az 1908. évi szerint már 19.781 méhcsaládot kezeltek.
75A méhészeti ismeretek terjesztésére az állam, vándortanítók kiküldésével hat közre; de vármegyénk területén van a mintaszerűen és szakszerűen berendezett, nagykiterjedésű gödöllői méhészeti tanintézet és telep is, s így méhészeinknek bő alkalmuk nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Ezen kívül sok jeles méhészetünk közül felemlítjük Kakucsi Liebner József kakucsi és pilisi méhészetét, hol 1000 kaptár méh van; továbbá Pohanka Ödön csővári, Imrey Ferencz péczeli, Gosztonyi Tibor váczhartyáni, L. Kovách Gáspár kávai, Kubinyi Ferencz üllői és több Péczel vidéki méhészek méhészetét. A vármegye gazdasági egyesületének méhészeti szakosztálya is közreműködik a méhészeti ismeretek terjesztésében, népies előadásokkal és időszakonként rendezni szokott kiállításokkal.
