R. t. várossá alakulása.
R. t. várossá alakulása.
A várossá való átalakulási mozgalom komolyabban csak az 1880-as évek közepe táján kezdődött, míg végre az 1906 szeptember 19-én megtartott képviselőtestületi közgyűlésen a község utólsó bírája előterjesztette azt az indítványát, 479hogy Ujpest rendezett tanácsú várossá alakíttassék át. Az átalakulási kérelmet 1173 adófizető polgár írta alá. A felsőbb hatósághoz felterjesztett kérvényre a belügyminiszter határozata a következő volt:
„5381./1907. III. szám. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének Budapest. Ujpest nagyközség képviselőtestületének 1908. évi október 1-én 215. sz. a. hozott határozata, valamint a vármegye törvényhatósági bizottságának 1906. november hó 27-én tartott rendes közgyűlésében 32003/1785.1906. sz. a. hozott véghatározata folytán Ujpest nagyközségnek rendezett tanácsú várossá leendő átalakulását az 1886: évi XXII. t.-cz. 150. és 151. §§-ai alapján ezennel megengedem. – A bemutatott iratok tanúsága szerint ugyanis az átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely a községben fizetett összes egyenes állami adónak felénél jóval nagyobb részét fizeti, s egyúttal igazoltatott, hogy a község az ezen átalakulás folytán reá nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkezik, s ekként mindazon körülményeknek, a melyek a rendezett tanácsú várossá átalakulása előfeltételéül az 1886: évi XXII. t.-cz. 151. §-ban megállapítva vannak, a jelen esetben elég tétetett. Minthogy továbbá az átalakulás iránti kérelem a községi képviselőtestület és a vármegyei törvényhatósági bizottság határozataival is támogattatik és ezek hozatala alkalmával sem felebbezés, sem pedig ellenkérvény előterjesztve nem lett s így az átalakulás az egész lakosság és birtokosság egyhangú óhajául jelentkezik, mindezeknél fogva az átalakulás megengedését indokoltnak találtam. A felterjesztett ügyiratokat oly felhívással küldöm meg a vármegye közönségének, hogy a község rendezett tanácsú várossá való átalakulásának tényleges keresztülvitele czéljából szükséges intézkedéseket mielőbb tegye meg és az eredményről ide jelentést tegyen. Budapest, 1907. évi május hó 29-én. Andrássy s. k.”
E miniszteri rendelet következtében Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 17672/kig. 1907. szám alatt a következő rendeletet adta ki:
„A váczi járás Főszolgabírájának. A belügyminiszter úr f. é. 5381. sz. a. kelt rendeletét, a mely szerint Ujpest nagyközségnek r. t. várossá való átalakulását megengedi, a mellékleteivel együtt oly felhívással küldöm meg, hogy azt Ujpest nagyközség képviselőtestületének haladéktalanul összehívandó rendkívüli közgyűlésében hirdesse ki. Az átalakulás, illetve a r. t. város legfőbb szervezetének, a képviselőtestületnek megalakítása iránt a következő intézkedések teendők:
1. A jelenlegi képviselőtestület az új képviselőtestület virilis tagjai névjegyzékének az 1896. XXII. t.-cz. 33. és 34. §§-ai értelmében leendő összeállítására egy küldöttséget választ. A virilisek névjegyzéke, tekintettel arra, hogy az új képviselőtestület előreláthatólag még ez évben megalakul és így a virilisek megbízatása csak f. év deczember hó 31-ig fog tartani, az 1906. évi állami adók alapján állítandó össze. – A képviselőtestület által a virilisek névjegyzékének megállapítása tárgyában hozott határozata ellen netalán beadott fellebezések hozzám közvetlenül (vagyis a főszolgabíró) mellőzésével terjesztendők fel. A virilisek számát addig is, míg a városi képviselőtestület által megalkotandó szervezeti szabályrendelet meghatároztatni fog, az 1886. XXII. t.-cz. 32. §-ának ama rendelkezése alapján, hogy a képviselők számának meghatározásánál minden 100 lélek után egy veendő, de az legfeljebb 200-at tehet ki és annak a fele virilisekből áll, és figyelemmel arra, hogy Ujpest lakossága az 1900. évi népszámlálás szerint 41858 lélekből áll, 100 (egyszáz)-ban és a póttagok számát 25 (huszonöt)-ben állapítom meg. – 2. Ugyancsak a jelenlegi képviselőtestület a községi választók névjegyzékének összeállítására a községi törvény 39. §-a értelmében egy választmányt alakít. – A választók névjegyzéke az 1905. és 1906. évi állami adók alapján és pedig tekintettel arra, hogy a választók száma a 600-at előreláthatólag meg fogja haladni, a törvényhatóság által 1906. évi 15118/1066. sz. a. helybenhagyott községi határozattal megállapított öt választókerület szerint állítandó össze. A névjegyzék összeállítására nézve egyébként az 1886. XXII. t.-c. 36–39. §§-ai az irányadók. Arról, hogy a választmány munkálatai ellen észrevételek, illetve az észrevételek elintézéséről szóló értesítések ellen felszólamlások adattak-e be, a községi elüljáróság részéről hozzám közvetlenül azonnal jelentés teendő a végből, hogy az igazoló választmányt összehívjam, esetleg a képviselőtestületi tagok választásának napját kitűzzem. – 3. A választók névjegyzéke ellen beadott észrevételek elintézéséről megalakított választmány részéről adott értesítések ellen beadott felszólalások, valamint a választási eljárás ellen netalán beadandó panaszok elsőfokú elintézésére hívatott igazoló választmányba a községi törvény 51-ik §-a értelmében a jelenlegi képviselőtestület két tagot választ. A főszolgabíró úr pedig a jelenlegi községi képviselők névsorát hozzám felterjeszti és az igazoló választmányba a község részéről kijelölt két tag nevét mielőbb bejelenteni a végből, hogy a magam részéről is két tagot kiküldhessek az elnökletem alatt működő igazoló választmányba. 4. A községi elüljáróság, esetleg a mennyiben a képviselőtestület e czélra egy külön bizottságot küld ki, e bizottság a r. t. város szervezési szabályrendeletének tervezetét a képviselőtestületnek 1906. évi október hó elsején 314. sz. a. hozott és törvényhatóság által részben jóváhagyott határozata figyelembevételével mielőbb készítse el, hogy az új képviselőtestület azt megalakítása után azonnal letárgyalhassa. Budapest, 1907. évi június hó 18-án. Fazekas alispán.”
Az átalakulás oly gyorsan valósult meg, hogy már augusztus hó 12-én a 100 városi képviselőt is megválasztották, a kik a 100 virilis képviselőtársaikkal együtt ugyanazon hó 14-én Fazekas Ágoston alispán elnöklete alatt megalakultak s az augusztus hó 19-én tartott első tisztújítószéken a polgármestert és tisztviselőket is megválasztották. E tisztújítószék jegyzőkönyve a következő:
„Jegyzőkönyv. Felvétetett Ujpesten, 1907. évi augusztus hó 19-én a város képviselőtestületének tisztújítószéki ülésén. – Ujpest r. t. városban 3 kgy. 1907. számú véghatározattal szervezett polgármester, árvaszéki ülnöki, főszámvevői, pénztárosi, főügyészi és közgyámi állásoknak választás útján való végleges betöltésére. – Fazekas Ágoston vármegyei alispán, mint a tisztújítószék elnöke, a bemutatott kézbesítési ívekből megállapította, hogy a képviselőtestületi tagok szabályszerűen meghívattak, a tisztújító széket megalakultnak nyilvánította s a jegyzőkönyv vezetésére Vrányi Teofilt hívta fel. – Azután előadta az elnök, hogy a 3. kgy. 1906. számú határozattal megalakított jelölő választmány a beérkezett pályázatok alapján az egyes állásokra a jelölést elvégezte, mielőtt azonban ennek eredményét közölné, az 1886. XXII. t.-cz. 8. §-a értelmében szavazás esetére a 480szavazatszedő küldöttségbe a következőket nevezi ki: elnök: Jakab Géza, küldöttségi tagok: Csermák Károly és Héderváry Soma dr, küldöttségi jegyző: Vrányi Teofil. A községi törvény 78. §-a alapján elnöklő alispán a tisztújító szék helyeslésével a bizalmi férfiakul Vanyek Béla, Pohl Károly, Perich Károly és Fornheim Zsigmond városi képviselőket nevezte ki. Ezek után közölte az elnök, hogy a polgármesteri állásra egyedül Ugró Gyula dr, a község utólsó bírája pályázott s minthogy a törvényben előírt képesítést okmányokkal igazolta, a jelölő választmány őt jelölte, mire a képviselőtestület Ujpest r. t. város polgármesterének egyhangu felkiáltással Ugró Gyula drt választotta, ki a közgyűlés színe előtt a hivatali esküt nyomban letette. Az árvaszéki ülnöki állásra pályáztak: Adamis Lajos, Pap Szilágyi Tibor, Deutsch Jenő és Fehér Márton dr. – Minthogy az utóbb nevezett három pályázó az 1886. XXII. t.-cz. 73. §-ában előírt feltételeknek nem felel meg, a mennyiben nem községi választók, a jelölő választmány Adamis Lajost jelölte, kit a közgyűlés egyhangúan árvaszéki ülnöknek választott. A főszámvevői állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Kiszela Vilmost jelölte, kit a képviselőtestület egyhangúan főszámvevőnek választott. A pénztárosi állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Radics Dávidot jelölte, a kit a képviselőtestület egyhangúan városi pénztárosnak választott. A közgyámi állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Emmerling Rezsőt jelölte, a kit a képviselőtestület egyhangúan közgyámnak választott. A főügyészi állásra hét helybeli ügyvéd pályázott, a kik valamennyien a törvényben előírt minősítéssel bírnak, ennélfogva őket a jelölő választmány következő sorrendben jelölte: 1. Miklós Antal dr., 2. Darvas Béla dr., 3. Korbay Károly dr., 4. Kálmán Ödön dr., 5. Arady Béla dr., 6. Boross Mór dr. és 7. Cserba Dezső dr. Elnök közli, hogy Arady Béla dr. most benyujtott beadványában pályázati kérvényét visszavonja. A jelenlevő Cserba Dezső dr. élőszóval kijelenti, hogy pályázati kérvényét szintén visszavonja. Elnök felszólítására, hogy az öt kijelölt közül a képviselőtestület válasszon, 26 városi képviselő írásban névszerinti szavazást kért, mire elnök az 1886. XXII. t.-cz. 80. §-a alapján elrendelte a szavazást és annak foganatosítására felhívta a tisztújító közgyűlés elején megalakított szavazatszedő küldöttséget; a szavazás tartamára elnök a tisztújító széket felfüggesztette. A tisztújító szék újbóli megnyitása után a szavazatszedő küldöttség elnöke bejelenti a szavazás eredményét, melyek közül egy érvénytelen volt; a 158 érvényes szavazatból Boross Mór dr. kapott 92, Miklós Antal dr. 47, Kálmán Ödön dr. 18 és Darvas Béla dr. 1 szavazatot. Minthogy ezek szerint Boross Mór dr. nyerte el az általános szótöbbséget, elnöklő alispán Boross Mór drt jelenti ki megválasztott városi főügyésznek. A választási eljárás ezzel befejezve lévén, úgy a most választott, mint a 3. kgy. 1907. sz. városi és illetőleg 314. kgy. 1906. sz. községi képviselőtestületi határozattal a községi szervezetből a város szervezetébe átvett tisztviselők a hivatali esküt a közgyűlés színe előtt letették. Ezek után elnöklő alispán a közgyűlést berekesztette. Kmft. Fazekas s. k. alispán, Perich Károly s. k., Vanyek Béla s. k., Pohl Károly s. k., Fornheim Zsigmond s. k. bizalmi férfiak, Vrányi Teofil, s. k. tanácsjegyző.
Ezzel az aktussal az ország ez ideig legnagyobb községe a rendezett tanácsú városok sorában is egy csapásra a legelső helyre került.
A város rohamos fejlődését az ide mellékelt táblázat tanusítja a legfényesebben, mely a 10 évenként beépített terület folytonos növekvését tünteti fel.
