Róm. kath. egyház.
Róm. kath. egyház.
Az ujpesti róm. kath. egyház alapkövét a község legelső lakosa, Mildenberger Márton rakta le, ki a nyilvános gyűjtés útján befolyt pénzből, melyhez ő maga is tekintélyes összeggel járult, 1840-ben a régi temető közepén kápolnát építtetett és azt berendezte. A róm. kath. vallású lakosság egyre növekedő száma szükségessé tette, hogy, mint újonnan alakult fiókegyház, Ujpest község valamelyik anyaegyházhoz csatoltassék. Földrajzilag erre legalkalmasabb volt Mogyoród s az újpesti róm. kath. fiókegyház tényleg hozzácsatoltatott és 1845-ig oda tartozott. Mikor a közelebb eső Fót község, mely eddig szintén fiókegyház volt, önálló lelkészséggé alakult, az újpesti róm. kath. fiókegyház elszakadt a mogyoródi anyaegyháztól és a fóti anyaegyházhoz csatlakozott. Az istentiszteletet majd Fót, majd az ugyancsak leányegyházzal rendelkező Rákospalota segédlelkésze végezte.
1869-ben szükségesnek látta a váczi püspök, hogy Ujpestre segédlelkészt nevezzen ki, a ki a fóti plebános joghatósága alatt állott. De a hivek még ugyanebben az évben küldöttségileg jelentek meg a váczi püspök előtt, a ki is az önálló lelkészség felállítására irányuló kérelmüket jogosnak és méltányosnak találta, miért is gróf Károlyi István kegyúrral történt megállapodáshoz képest, 1870 febr. 26-án az újpesti egyházközséget a fóti plebániából kikebelezte és plebániai joghatósággal bíró káplánságra emelte. 1870-ben kötötték meg az egyháztanács és az önálló lelkész között a lelkész évi járulékára 493és a lelkészi lakra vonatkozó szerződést, melyet a váczi püspök és Pest vármegye alispánja is jóváhagyott.
Gróf Károlyi István a kegyúri jogról 1874-ben lemondott s így a kegyúri jog a váczi püspökre szállott át. Az egyháztanács meg akarta szerezni a kegyúri jogot s ezért 1874 február 25-én szerződésileg elvállalta a kegyurasággal járó terheket. De mivel a kegyúri jogot csak ő felsége adományozza, azt a püspök útján kérelmezték is. A felség 1874 november 23-án a kegyúri jogot az újpesti róm. kath. egyháznak adományozta, hogy ezt a választott egyháztanács gyakorolja.
Az 1840. évben épült kápolna az 5000–6000 róm. kath. hívő befogadására már nem volt elegendő, megfelelő templom építéséről kellett gondoskodni és ennek czéljára az egyház 1873-ban pénzügyminiszteri engedélylyel sorsjátékot rendezett, mely 20,000 forintot jövedelmezett. De ez nem volt elegendő, mire a tanács a gróf Károlyi Istvántól adományozott telken ebből az összegből a még ma is fennálló és a róm. kath. egyház tulajdonában levő bazárt építtette, melyet kereskedőknek bérbe adott s a befolyt bérösszeget a templomalaphoz csatolta. Azonban az 1875. évi április hó 4-én a váczi püspök a káplánt plebánossá nevezte ki. A templomtéri bazár építési költségén felül megmaradt összegből, a bazár-épület és az e czélra rendezett hangversenyek és mulatságok hozzácsatolt jövedelmeiből 1875 szeptember 29-én hozzáfogtak végre az immár annyira óhajtott templom felépítéséhez; de alig állottak a falak, midőn gróf Károlyi István és Peitler Antal váczi püspök a templom-építésre ígért segélyt hirtelen beszüntették, miért is az építkezés pénz hiányában megakadt és 1880 február végéig szünetelt. Ehhez járult még, hogy a hitközségnek a róm. kath. jellegű iskolákat is fenn kellett tartania. Hogy tehát ettől is megszabaduljanak, az egyháztanács 1876-ban az iskolákat az államnak adta át.
1880 február 25-én gróf Károlyi Sándor, gróf Károlyi István fia és örököse azt ajánlotta az egyháztanácsnak, hogy ő a templom-alapból, a kormány hozzájárulásából és a saját adományából a megkezdett templomot felépítteti, ha az egyháztanács a tervezettnél kisebb templommal is megelégszik. Az egyháztanács beleegyezvén, a templom 52.000 frt költséggel elkészült s 1881 nov. 27-én fel is szentelték. A templom azonban torony nélkül épült, a tornyot csak 1888-ban, közadakozásból szerzett 10.000 forinton építhették fel. A hivők számának szaporodása következtében az új templom is csakhamar szűknek bizonyult s az 1908. év folyamán az egyháztanács az egyhajós templomot két oldal hajóval bővíttette ki. A katholikusok száma most az összlakosságnak 80%-át teszi, az egyházi adót fizetők száma pedig 7052.
