Ferencziek temploma.
Ferencziek temploma.
Az Iskola-utczán át a Géza király-térre jutunk. A téren több kőszobor áll, körülöttük gesztenyefák. Ezek mellett elhaladva, a Ferencziek templomához jutunk. A magas homlokzatba vájt üregekben szentek szobrai vannak elhelyezve. Kívülről is, belülről is jó benyomást gyakorol a szemlélőre. Az oltárokon és falakon sok a kép és szobor, czikornyás a díszítés, dús az aranyozás és élénk a színezés. Alkalmas arra, hogy a hívő lélekben áhítatot keltsen, bárha művészi szempontból kifogás alá vehető. A templommal összefügg a terjedelmes kolostor. Vastag falak, nehéz bolthajtások tartják a nagy épületet. A szerzetesek 33 kis czellájába három folyosó visz. Egyik szárnya kétemeletes, a rend noviciatusa számára építették. Ebben a rengeteg házban ma már csak két tagja él a kihaló szerzetnek. A monda szerint ezen a helyen állott Géza király temploma, melyet a mogyoródi csata napján tett fogadalma értelmében állított a Boldogságos Szűz tiszteletére. Az kétségen felül áll, hogy ezen a helyen állott Vácz hajdani várának székesegyháza, a melyet Báthory Miklós püspök épített. Mikor ugyanis gróf Althann M. Frigyes 1719-ben behozta a Ferencz-rendieket és gróf Koháry István számukra a kolostort és templomot építtette, az alapmunkálatoknál fölfedezték Báthory püspök sírjának márványfödelét, a melyből a szerzetesek a refektóriumban látható fejmosó-medenczét készítették. Ugyancsak az ebédlőben látható a most említett Kohárynak, a ki Lipót rendületlen híve volt és az időben kiváló költő, latin emléksorokkal ellátott arczképe. A rend könyvára több ezer kötetet, közötte sok becses ősnyomtatványt tartalmaz. A magasan fekvő kertből gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Duna kanyarulatára. Az udvar óriási terjedelme a rend posztógyárának emlékét őrzi. Nem csupán a magyarországi, hanem a bosnyák tartomány tagjai részére is itt gyártották az öltözék anyagát.
A régi Vácz várfalának omladékai még ma is megláthatók a barátokkal szomszédos ház udvarában. Távolabb a 6. honvédhuszárezred kétemeletes palotája vonja magára figyelmünket. Tovább haladva, az utcza másik oldalán az alsóvárosi elemi iskola tornyos épületét pillantjuk meg, szemben vele a Fűz-utcza visz a Dunára. Sarki háza falába kőtábla van beillesztve s az 1838. évi 507pusztító árvíz magasságát mutatja. Egy kis kőhídon át jobbra visz a már kövezetlen országút Budapest és Gödöllő felé.
A vám sorompóján túl feltünik a barokk stílben épült csonkaszentes híd, a mely alatt a Gombás patak folydogál. A hídat 1753-ban építették, 1759-ben pedig Szent Kamilló, Borbála, Nepomuki Szent János, Péter és Pál, Veránc és Judás szobraival díszítették. E hídhoz fűződik vitéz honvédeink egyik legszebb győzelmének emléke. 1849 április 10-én Földváry Károly, a váczi hős, a vörössipkások élén, zászlóval kezében, kartácszápor között vette be a hídat. Két lovat lőttek ki alóla, 14 golyó fúrta át köpenyegét, de ő maga sértetlen maradt. Az ellenség vezére, Götz Keresztély császári tábornok azonban ott lelte halálát. A híd szobrai ekkor rongálódtak meg.
A hídon átlépve a nemzeti lövöldözőház bejárata előtt állunk. A kerítés falába illesztett kőtábla fölirata szerint 1836-ban szervezték. De 1793-ban már működött. A Splényi püspöktől ajándékozott nagykiterjedésű kert közepén áll.
