Hétkápolna.
Hétkápolna.
A honvédemlék közelében erdős dombháton csinos kápolna alakja tünik fel. Évszázados faóriásokkal szegett sétaút visz hozzá, az ú. n. hét szenvedési állomás hét kis kápolnája mellett. Ettől a hét kápolnától vette a nevét is. Helyéhez monda fűződik. A krónikások szerint a kápolna helyén rengeteg erdőség volt és szentéletű remete lakta. Vat, Vath vagy Vácznak hívták. Géza 1072-ben itt pihentette meg az Ottó morva hadaival egyesült seregét, hogy előkészítse a Salamon ellen vezetendő döntő ütközetre. A remete győzelmet és trónrajutást jósolt neki s miközben hadseregének csatarendbe állításán tanácskozott, öcscse László angyalt látott megjelenni, a ki Géza fejére koronát illesztett. Géza erre fogadalmat tett, hogy ha győzni fog, a Boldogságos Szűz tiszteletére díszes templomot épít. A mogyoródi diadalmas csata után egy évre Lászlóval együtt 508Váczra jött, hogy az építendő egyháznak alkalmas helyet keressen. Ugyanazon a helyen, hol egy év előtt az angyal koronát tett fejére, tüzes agancscsal ékesített szarvas törtetett elé. Üldözőbe vették és egészen a Dunapartig mentek utána. Itt egy sziklacsúcson hirtelen megállt, s noha a király és kisérete rányilaztak, nem mozdult helyéről, mikor pedig egészen közelébe jutottak, a Dunába ugrott és eltünt. Mindezek emlékére a hűvös forrás mellett lévő halmon Géza, Szent Péter tiszteletére kápolnát emelt, míg a fogadalmi templomot azon a helyen építette meg, a hol most a Ferencz-rendiek temploma áll.
A most fönnálló kápolnát Althann Mihály Frigyes püspök idejében kezdték építeni 1718-ban, de Migazzi fejezte be 1780-ban. Oltárképét Kámánházy László püspök szentelte föl 1815-ben, a Szent Szűz nevének tiszteletére s csak ez idő óta búcsújáró hely. 1770 óta prépostsággal van összekötve, 1808-ban pedig Károly Ambrus főherczeg váczi püspök egyesítette a felsővárosi plebániával. A kápolna főérdekessége a főoltáron elhelyezett csodatevő Mária-kép, melyet e nemben hazánk egyik legrégibb képének tartanak. A kép a máriavölgyi kegyszobor másolata, melyet egy szegény asztalosmester hálából helyezett egykor az általa gallyakból és lombokból készített kápolnába. A vörösfenyő-deszkára húzott kegykép a gyermek-Jézust balkarján tartó Szűz Máriát ábrázolja. Mindkettőjök fejét drága kövekkel kirakott aranykorona diszíti, ruházatuk pedig ezüstfonalakkal áttört selyem. A kápolna és sekrestye oldalai tele vannak aggatva szív, szem, láb, kar és más alakot feltüntető ezüst vagy viaszból készült apró tárgygyal. A lelki bajokból (szív) vagy különböző testi (szem, láb, kar) betegségükből felgyógyultak ajánlották föl ezeket a Boldogságos Szűznek.
A kápolna lábánál malomkő alatt üde forrás kristályos vize bugyog, melynek gyógyító erőt tulajdonítanak. Különösen szembetegség ellen használják. Néhány lépésnyire ettől faköpönyeggel körülvett forrás vize csörgedez. Ez a város legjobb ivóvize. A néphit ama tulajdonsággal ruházta föl, hogy a ki iszik belőle, annak a szíve visszavágyik Váczra.
