Honfoglalás után.
509Honfoglalás után.
A honfoglaló magyarok minden kétséget kizáróan szláv benszülötteket találtak itt s városukat nevével együtt vették át. A Vácz név határozottan szláv eredetre vall és valószínűen több házat, vagyis telepet jelent. Épúgy használtak telepeik megjelölésére, miként a magyarok is szállásnak nevezték lakóhelyüket. (Árokszállás, Fülöpszállás, Janko-vácz (János-szállás), Gyurgye-vácz (György-szállás). 955-ben a mai Vácz már nevezetes hely volt és Szent István király azért állított ide püspökséget. Gyakran időztek falai között koronás uralkodók és sokszor intézték itt a haza sorsát országgyűléssel, zsinattal és béketanácskozásokkal. Különösen az Árpád-korbeli királyok árasztották el a várost kegyelmüknek sokféle jelével. I. Géza sokat tett fölvirágoztatása érdekében. A Salamon király hadseregén aratott mogyoródi diadal emlékére – mint láttuk – díszes székesegyházat emelt. A várost megerősítette és a lakosság számát külföldről behívott polgárokkal gyarapította, kiknek sokféle szabadalmat és kiváltságot engedélyezett. Székhelyét állandóan Váczon tartotta és mikor 1077 április 25-én meghalt, kívánsága szerint itt is temették el az általa épített templomba. (M. Joannis Thwrócz Chronica, Schwandtner 1765 I. 209.) A krónikások neki tulajdonítják a város és püspökség alapítását és ennek történetét a csodaszarvas legendával kapcsolatosan mesélik el. A történelmi kutatás azonban kétséget kizáróan megállapította, hogy a váczi püspökséget maga Szent István alapította. Szent László befejezte a Géza királytól épített templom belső díszítését és ő is, miként elődje, az ország fővárosává akarta tenni Váczot. Ezért valószínű az a föltevés, hogy Váczot a szabad-királyi városok rangjára emelte. II. vagy Vak Béla nagyon gyakran fordult meg itt. Imre király nemzeti zsinatot tartott Váczon. Nagyon kedvelte a várost és püspökét, Boleszlót, a ki III. László és IV. Béla királyoknak a keresztatyja volt. Egy ízben azonban kínos jelenet folyt le közöttük a székesegyházban. 1199 márczius 17-én a király az oltár mellől rántotta le az imádkozó püspököt, mert ez a trónkereső Endre herczeg lázadására gyűjtött pénzt kiadni vonakodott. Boleszló püspök III. Incze pápánál tett panaszt a király ellen, mert ez az egyház kincseit is elvitte. A pápa közbenjárására Imre király visszaadta a kincseket és kibékült a püspökkel.
