Siketnéma intézet.
Siketnéma intézet.
Szemben áll vele a siketnémák intézetének kétemeletes háza. Eredetileg püspöki rezidenczia volt, benne szállott meg Mária Terézia is, a mikor 1766-ban a várost meglátogatta. Homlokzatán ez a felírat olvasható: Fovendis Instituendisque Surdomutis, Franciscus Imp. Aug. et Rex Apostolicus. A kapu alatt a falban márványtáblák hirdetik az alapítók emlékét. Az udvaron I. Ferencz király márványszobra áll, Vaszari siketnéma szobrász műve. A hazai siketnémaoktatás alapját Jólészi Cháczár András vetette meg 1799-ben. A váczi intézet 1802-ben nyílt meg. Nem csupán beszélni, írni és olvasni, hanem kézügyesítő gyakorlatokat is tanulnak itt a növendékek, úgy hogy a mikor az intézettől megválnak, a társadalom hasznos polgárokat nyer bennök. Az évszázados intézet berendezése mintául szolgálhat és a tanítás módja oly czélszerű, hogy a külföldi szakférfiak figyelmét is fölkeltette. Közel egy évszázadon át kizárólag a váczi intézet teljesítette hazánkban a siketnéma-oktatást. A decentralizálás munkája az utólsó évtizedben történt, de a váczi intézet régi tekintélyével ma 500is a vezető szerepet játsza. 1902-ben, az intézet fennállásának századik évében, a kerti részen új palotát emeltek. Tágas termek és világos helyiségek állanak ebben a tanítás czéljára. Említésre méltó az épületben a Cházár András-féle, mintegy 5000 kötetet magában foglaló könyvtár, melyet a százados jubileum idején ajándékozott az intézetnek a rozsnyai evangélikus főesperesség. Az egész intézetet az igazgatótól megállapított időben a közönség megtekintheti.
A siketnéma-intézet mellett, szintén önállóan áll a barokk-stilben épült nagy préposti palota. Ebben az épületben kezdte meg működését három beteggel 1850-ben az országos hírű Schwartzer-féle elmegyógyító intézet.
