Székesegyház.
Székesegyház.
Egyszerre csak egy merész ívű kupola szökken föl előttünk, majd oszlopok alakja tünik elő, végül óriási kőpillérek meredeznek felénk: előttünk áll a nagytemplom impozáns alakja. A hatalmas épülettel szemben áll a barokk-stílű püspöki rezidenczia, balról a kegyesrendiek terjedelmes épülete, jobbról a középvárosi elemi iskola és papnevelő-intézet, az ezek határolta nagy teret pedig csinos park tölti be. A parkon áthaladva, egymással szemben Szűz Mária és Szent József arany-leples szobrát találjuk. Rendesen a római Szent Péter-templomhoz hasonlított olasz renaissance ízlésben, de a XVIII. század második felében uralkodott klassziczizáló stílusnak erős hatása alatt épült székesegyház építését gróf Esterházy Károly 1760-ban kezdette meg. Mikor két év múlva egri püspök lett, gróf Migazzi Kristóf folytatta a megkezdett munkát és 1777-ben fedezte be. Az alaprajzot Caneval (vagy Ganneval) franczia születésű bécsi udvari építész készítette, de a munkálatokat Oswald Gáspár iglaui (Csehország) születésű piarista fráter vezette. A templom külső hossza 76 méter, szélessége 32, magassága pedig (aljától a kereszt csúcsáig számítva) 68 méter. A föléje boruló kupola 42 méter magas, belső átmérője 19 méter. A fölötte emelkedő laternának nyolcz ablaka van s e fölött még egy kisebb kupola emelkedik, melynek rézfödelén két méter átmérőjű rézgömb áll s ezen hat méter magas rézkereszt.
A jobb és balszárnyon 40 méter magasságú, ballustrade-dal koronázott tornyok emelkednek és közrefogják az előcsarnokot, melyet 12, csekély entarsissal bíró, kettős sorban álló korinthuszi oszlop tart. A fölöttük nyugvó homlokzaton hat kőszobor díszeleg. A Boldogságos Szűz, József, Péter, Pál, János és Jakab szentek szobrai ezek. Mögöttük oszlopos párkány emelkedik. Alattuk a homloklapon nagy aranyozott betűkkel ez a fölírás olvasható: D. O. M. – IN. HONOREM. ASSVMTAE. IN. COELVM. VIRGINIS. – ET. S. MICHAELIS. ARCHANGELI. Az oszlopcsarnok kilencz lépcsőtől alkotott krepidomán áll és nagy kőlapokkal van kirakva. Az ajtók fölött csinos féldomborművek vannak elhelyezve, a melyek az evangéliumból vett jeleneteket és Migazzi czímerét ábrázolják. A kapu fölött ez a fölírat olvasható: Christoph. Card. A. Migazzi hauc faciem et Ecclesiam a fundo erext. – Inceptum MDCCLXIII. – Perfectum MDCCLXXVII. Belseje, mely 61 m. hosszú és 27 m. széles, bár egyszerű, mégis meglepi a belépőt arányaival, magasságával s a kupola művészi freskóival. A kupola falfestménye, Maulpertsch Antal Ferencz bécsi festő művészi alkotása, mely a szentháromság és a szentek dicsőségét ábrázolja. A pendentifeken a négy evangelista alakja látható. Ezeket is Maulpertsch festette. A kékes színű főoltár 30 méter magas. A tetején arany kereszt ragyog, alatta pedig ezek a szavak olvashatók: Deo servatori sacrum. A. MDCCLXXIV. Krisztust a keresztfán ábrázoló oltárkép Schmidt János Márton kremsi festő műve. Alatta Maulpertsch falfestménye van: Mária látogatása Erzsébetnél. Ez Migazzi művészi ízlését nem elégítette ki, azért takartatta el a Schmidt által festett Kálvária-képpel. A négy mellékoltár vörös márványból van vésve. Szintén Schmidt munkája a főbejárat jobb és bal oldalán látható két oltárkép, melyek egyike Nepomuki Szent Jánost, másika pedig Szent Miklóst ábrázolja. Az oldalajtók mellett levő oltárok képei Szűz Mária mennybemenetelét és Szent Mihály főangyalt ábrázolják. Az oltárképeken a festék összerepedezett, megbarnult. Mikor Kazinczy Ferencz 1831-ben Váczon járt, ezt a följegyzést írta naplójába: „Egy figyelmet keltő képe sincs, elbarnulva állanak az elsőn kezdve az utólsóig, barnák már a festéskor is. Mindet ki kellene hányni.” E szigorú kritika hatása alatt a templom belsejének átalakítását czélzó legutóbbi munkálatoknál szobrokat állítottak elébük.
A gyóntatószékek előtt újabban fölállított üvegburkolatok jelentékeny területet foglalnak el a mellékoltárok elől. A kart négy pár barokizált dóri oszlop tartja. A régebbi orgona a feloszlatott Pálosok márianosztrai (Hont vármegye) 505templomából került ide; helyette gróf Csáky Károly Emánuel jelenlegi püspök készítetett hatalmas, 75 változatú orgonát 1904-ben. A kupolát tartó négy pilléren a templom felépülte után meghalt s kriptájában nyugvó három püspök és a templomot építő Migazzi mellképe és vörösmárvány-emléktábla van befalazva. Közöttük Migazzié művészi értékű római mozaik-munka. A templom hajója kő- és vaskorláttal van a három lépcsővel magasabban fekvő szentélytől elkülönítve. Itt találjuk a Schuster Konstantin püspöktől fölállított díszes főpapi trónust és a kanonoki székeket. A sekrestyében őrzött Cortonai Szent Margitot és Szent Veronikát ábrázoló képek valószínűen XVIII. századbeli spanyol festők művei s Migazzi, útján kerültek a székesegyházba. Szent Január vértanu festménye állítólag Julio Romanotól, Rafael tanítványától való.
Vácz. – 1. Püspöki székház. – 2. A székesegyház. – 3. A Kőkapu.
Vácz. – 1. A hétkápolna. – 2. A barátok temploma. – 3. A r. kath. templom.
A székesegyház kincstárában az egyházi műkincsek meglepően gazdag tárházát találjuk. Alapját még Migazzi vetette meg, de elődjeitől is maradtak fenn becses dolgok, így pl. Kollonits Zsigmondtól (1709–16) egy művészi szentségmutató, gróf Forgách Pál püspöktől (1757–59.) nehéz barokk-kehely, Althann és Migazzi püspökök közös ajándéka a gróf Csáky Károly Emánuel püspöktől kiegészített s igen becses smaragdokkal ékesített szentségmutató; gróf Althann püspöktől is maradt becses főpapi ornátus. Több rendbeli misekészlet, sok aranyfonatú selyem-díszöltöny, püspöksüveg, pásztorbot, számos ereklyetartó s efféle, az isteni tisztelet czéljaira szolgáló művészi kivitelű egyházi tárgy látható ebben. Egyik érdekessége Mária Terézia casulája, melyet a nagy királynő sajátkezével hímzett. A kincstár egyéb kézimunkáját is őrzi, valamint azt az arany mellkeresztet, a melyet Migazzi a váczi látogatás emlékére kapott tőle. Gróf Csáky Károly Emánuel a jelenlegi megyés püspök kiváló gondozása következtében a kincstár egészen új alakot nyert és sokféle ajándékokkal gazdagodott. A nagyértékű misemondó ruhákat egytől-egyig megújíttatta s újabb adományozással valóban művészi példányokkal gyarapította. Az egyházmegyéből is összegyűjtötte a művészi becsű ruhákat s megfelelően renováltatta, igen szép példányok pl. a dorozsmai, szentesi, farmosi casula. A kincstárakat, püspöki engedelemmel a kincstárnok (rendszerint egyik karkáplán) mutatja meg az érdeklődőknek. A templom alatt levő sírbolt 39 méter hosszú és 28 méter széles, 12 oszlopon nyugszik és három részre van felosztva, a szerint, a mint a püspökök, kanonokok vagy magányosok temetkező helyéül szolgál. A püspökök számára fenntartott sírboltok falán az oltár mellett találjuk Báthory Miklós püspök vörös márványba vágott czímerét, mely a reneszánsz-művészetnek egyik ékesen szóló emléke.
