Vácz fénykora.
Vácz fénykora.
Ez időtől kezdve sokszor találjuk az egykorú okiratokban a német és magyar város, vagy kettős város megjelölést. (Civitas teutonicalis et hungaricalis 1436, Civitas thetunicalis Waciensis 1470, Cives utrarum civitatis Vaciensis 1489.) A béke áldását élvezve, ismét fejlődésnek indult a város. Virágzása tetőpontjára azonban csak az Igazságos Mátyás uralkodása alatt jutott. Az akkori püspök, Báthory Miklós, Olaszországból hozatott munkásokkal budai minta szerint ékesítette székvárosát, gyönyörű épületeket emeltetett és nagyszerű templomot állíttatott. Ennek a templomnak két faragott köve a váczi múzeumban látható. Kámánházy László váczi püspök ajándékából a Nemzeti Múzeum őríz e korból egy művészi értékű képet, mely a kisded Jézust karján tartó Szűz Máriát ábrázolja. Fölirata a következő: Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix Virgo Maria! Pax ingredientibus. Egregium hoc opus fecit fieri Andreas filius Andreae de Báthor. (Szűz Mária Istennek szent anyja, könyörögj érettünk! Béke a belépőknek. Ezt a jeles művet Báthory András fia, András készíttette.) A püspöki palota, melyet az olasz 510Traguri Jakab, korának kiváló építőmestere épített, középpontja volt a tudománynak és művészetnek.
A. király maga is gyakran időzött a város falai között. (Galeotto M., De Mathiae Corvini Cap XXXI, Schwandtner, Scriptores I. Bel, Not. Hung. nov. III. 131, Nagy, Tud. Gyüjt. 1818. IV. 12.) Igy 1462 május első napjaiban itt Giskrával és társaival tárgyalásokat folytatott, melyeknek eredményeként a husszita vezér meghódolt és hűséget fogadott neki. (Mátyás király levelei, Külügyi Osztály I. 22) 1485-ben pedig Váczra országgyűlést hívott össze, mely a közjogi tekintetben nagy fontosságú nádori törvényt hozta. (Articuli pronunciati de officio palatinatus.) A regényes hagyomány szerint a váczi székesegyházban kötött morganitikus házasságot Izabellával, a boroszlói polgármester leányával és ugyanitt kereszteltette meg fiát, Hollós Jánost.
