Természeti alakulat.
Természeti alakulat.
Pest vármegye a szó szoros értelmében az ország szíve. Nagy Magyarországnak gyöngye, mindenképen. Ragyogóan szép, remek fejlődésben levő és fiatal erőtől duzzadó fő- és székvárosától kezdve, végig egész tizenharmadfélezer kilométernyi területén, jóformán mindent megtalálunk, a mi ennek a mi édes hazánknak tipikus külsősége. Éppen csak a havasok hiányzanak róla; de a remek hegyvidék már itt van éjszakon s éjszaknyugaton, Pilis és Visegrád környékén: a honnan lefelé, délnek, hömpölyög a magyarországi vizek királya, a Duna; s a hogyan mind lejebb-lejebb jutunk az Alföld irányába: a Cserhát nyúlványai, a dombok is eltünedeznek; ezek a kedves, magyar dombok, a melyek a hegységnek s a rónának a szeretkezéséből születtek, s a melyeknek a hangulatos szelid változatosságában benne van apjoknak-anyjoknak a lelke, egyesülve. Túl rajtok az igazi Alföld következik; a nagy magyar síkság, a melynek napragyogásos, széljárta rónái mezei virággal ékesek, s a róna csendjében régi daloknak új csendülésekén, hallik a tavaszszal érkező, őszszel távozó vándormadár üzengetése. Itt vannak ezen a pestvármegyei nagy síkságon, Magyarországnak legigazibb olyan pusztái, a melyek a pásztornépet nevelik, s ebbeli multjokkal a népvándorlásig visszaröpülő történelmük is van... Pest vármegyéé a híres kecskeméti róna, a messze környékre kinyúló nagy legelő-területekkel, a melyek az egykoron nomád magyar nép szívét, szeretetét egyszerre megnyerhették. S a rónák régi arczulatának minden szépségéből kap, a ki utána jár. A végtelen mezőség, a korán zsendülő füvekkel, vetésekkel, márcziustól kezdve dúsgazdag igéretek reménységét zöldelteti; s aztán a nagy nyár teljességében aranynyá érik rajta minden, aranyszínűvé és aranyat érővé. A magyarság legnagyobb értékei ezek s a nemzeti erő alapjai; kezdve a megalkuvást nem ösmerő szabadságszereteten, a mit a róna világa nevel a fiaiba; mindaddig az anyagi erőig, a mit ez a föld ont magából, a mi számunkra.
S lám, a mikor a kultura nem tűr egy talpalatnyi térséget sem, a minek az ember érdeke szerint való nagyobb kihasználása más formában jobban lehetséges: még nádasa is annyi van Pest vármegyének, hogy a kik ma élnek, ennek a megösmeréséből is sejthetik, milyen lehetett a régi világ itt és általában a nádaslepte lápvidékeken, a hol a természetnek sok, bár nem modernül értékes, ám költő szemével nézve annál remekebb képei tárulhattak elénk hajdanában.
Egy roppant nagy „D” betű Pest vármegyének az alakja, a melynek függélyes szárát a Duna hulláma mossa; domború vonalának középrésze pedig a magyar folyók szeszélyes királynéjának, a Tiszának a vizét kóstolgatja.
Kilencz vármegye ölelgeti körül a tizediket; magát Pest vármegyét; fönt Esztergomnak, Hontnak, Nógrádnak emelkedő erdős vidékei, sőt hegységei koronázzák; azután a rónák nagyszerű magyar vármegyéi fonnak köréje koszorút entestökből; Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Bács-Bodrog, Tolna- és Fehér vármegye állja a testőri szolgálatot; közöttük pedig terül a szemünk fénye, a magyar föld szívetája; Magyarország ékes, világvárosnak induló gyöngyével, Budapesttel.
Gondolni lehet, hogy az olyan, minden ősfoglalkozásért mindíg rajongó nemzet, a minő a magyar, mennyire kiaknázza ezt a vármegyét, sőt főképen ezt, a vadászat szempontjából is.
117Hogy ez a kiaknázás sok apró furcsaságot és elfajulást mutat, az nem ronthat a lényegen: azon, hogy Pest vármegye, Budapest középponttal a magyarországi vadászoknak egész légióját egyesíti, beleértve a legjobbakat is.
